03.1. Hibás teljesítés. A kellékszavatosság

Bohus6 | 2008.09.09 05:57

A leggyakoribb szerződésszegés az, amikor ugyan teljesíti a fél a megállapodásban foglaltakat, de nem megfelelő minőségben vagy nem a megígért tartalommal. A hibás teljesítés jogkövetkezményeit az ún. kellékszavatosság szabályai határozzák meg. A Ptk. a hibás teljesítés fogalmát is átalakította. A Ptk. már egységesen szabályozza a hibás teljesítéshez kapcsolódó jogkövetkezményeket: a kellékszavatosságot, a jótállást és a kártérítést.

02.3. Jogosult késedelme a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) szerint

miczibela | 2008.09.09 05:56

A jogosult az a szerződésben, akinek a részére a kötelezett teljesít vagy szolgáltat valamit. A jogosult késedelme adásvételi szerződésnél például azzal valósulhat meg, ha a vevő fizetne, de a jogosult (az eladó) nem akarja átvenni a vételárat.

02.1. Kötelezett késedelme

miczibela | 2008.09.09 05:55

Ha valaki későn teljesíti szerződésből eredő kötelezettségét, akkor is jogkövetkezményekkel kell számolnia, ha esetleg erre az esetre a szerződés nem tartalmazna rendelkezést.

01. Mi az a szerződésszegés?

miczibela | 2008.09.09 05:55

Ha valaki nem teljesíti azt, amit a szerződésben vállalt, illetve nem akkor vagy nem úgy teszi meg, akkor szerződésszegést követ el. A szerződésszegés következményei attól függnek, hogy ki követte el, és a mulasztás, hiba bekövetkezéséért felelősséggel tartozik-e. Az új Ptk. módosította a szerződésszegéshez kapcsolódó általános előírások több pontját is.

08. Kezesség

miczibela | 2008.09.09 05:52

A kezesség lényege, hogy a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezesség fogalma mellett a legfontosabb ismernünk a különbséget a sortartásos (egyszerű) kezesség és a készfizető kezesség között.
 

07. Óvadék a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) szerint

miczibela | 2008.09.09 05:51


Az óvadékot szerződési biztosítékként a leggyakrabban a bérleti szerződések esetében alkalmazzák. A hétköznapi gyakorlatban az óvadékot a felek általában kauciónak nevezik.

06. Jogvesztés kikötése

miczibela | 2008.09.09 05:50

Ha valaki részletre vásárol valamit, a felek általában kikötik, hogy amennyiben a vevő késik egy részlettel, a teljes vételárat egyösszegben kell kifizetnie. Ezt nevezik jogvesztés kikötésének.

05. Garancia

miczibela | 2008.09.09 05:49

A garanciával általában az építőiparban találkozhatunk, amikor a beruházó ezzel igazolja, hogy a vállakozói díj a rendelkezésére áll, vagy a kivitelező igazolja, hogy anyagilag elég stabil ahhoz, hogy az építkezést megfelelő ütemben meg tudja valósítani. Mivel főként a közelmúltban több esetben visszaéltek a bankgarancia által kínált biztosítéki jelleggel a felek, és cégek mentek csődbe a jogszabálysértő pénzlehívások miatt, érdemes nagyon alaposan megfontolni, hogy kinek, milyen biztosítékként és főként milyen feltételek mellett adunk garanciát.

04. Jótállás

miczibela | 2008.09.09 05:48

A jótállás jogszabály vagy a felek szerződése alapján létezik, tehát nem minden esetben van ilyen felelőssége a kötelezettnek. Fontos tudnunk, hogy a jótállás szinonimája a garancia, és a jótállás nem azonos a szavatossággal.

03. Kötbér

miczibela | 2008.09.09 05:47

Főként kivitelezési szerződések esetében gyakori, hogy a kivitelező az építkezés csúszása esetében kötbért vállal a megrendelő felé. A kötbérnek azonban számos más esete is lehetséges, a felek megállapodása szerint kötbérrel szinte bármilyen szerződésszegés szankcionálható. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a jogosultnak kötbér nem automatikusan jár, csak akkor, ha a szerződésszegésért a kötelezett felelős.

02. Foglaló

miczibela | 2008.09.09 05:46

A leggyakrabban használt biztosíték a foglaló, amely nélkül szinte el sem képzelhető például egy ingatlan adásvételi szerződés. A foglaló mindkét felet a szerződés teljesítésére ösztönzi, de fontos tudni, hogy szigorú jogszabályi előírások léteznek az alkalmazására.

01. A szerződéses biztosítékok jelentősége

miczibela | 2008.09.09 05:43

Amikor szerződést kötünk valakivel, általában a megállapodással megvalósuló cél lebeg a szemünk előtt, örülünk a kialkudott vételárnak, díjnak, de sajnos nagyon sokszor előfordul, hogy a szerződés ellenére nem jutunk hozzá a kifizetett dologhoz, illetve nem, vagy csak részben kapjuk meg a szolgáltatást. Ezek elkerülésére érdemes alkalmazni az ún. szerződési biztosítékokat.

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt