Előfizetés
02.7.4. A kiemelt beruházásokra vonatkozó általános kedvezményrendszer anyagi jogi elemei
A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen anyagi jogi kedvezményeket kapnak a kiemelt beruházások.
02.7.3. A kiemelt beruházásokra vonatkozó általános kedvezményrendszer közigazgatás-szervezési (adminisztratív) elemei
A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A közigazgatási hatósági és a közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok már az Ngtv. 2023. november 8. előtti valamennyi hatályos szövegállapotában megjelentek. A kiemelt beruházások általános kedvezményrendszerének adminisztratív elemeit az alábbi tájékoztatóban találhatják meg.
02.7.2. Kiemelt beruházásokra vonatkozó általános kedvezményrendszer eljárásjogi elemei
A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A közigazgatási hatósági és a közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok már az Ngtv. 2023. november 8. előtti valamennyi hatályos szövegállapotában megjelentek. Az általános – a legtöbb kiemelt beruházásra nézve gyakorlatilag azonos módon érvényesíthető – eljárásjogi kedvezményeket az alábbi tájékoztatóban foglaljuk össze.
02.7.1. Kiemelt beruházássá nyilvánítható építési beruházások esetkörei
A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg.
Mikor lépett, lép hatályba a magyar építészetről szóló törvény? 2. rész: 2024. október 1-jétől hatályos előírások
Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor léptek vagy lépnek hatályba. A cikksorozat 2. része a 2024. október 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket tekinti át.
Mikor lépett, lép hatályba a magyar építészetről szóló törvény? 1. rész
Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor lépnek hatályba. Az alábbiakban a cikksorozat 1. részét olvashatja, amely általános áttekintést ad a hatálybalépések időpontjairól, és az érintett rendelkezésekről. A cikksorozat további részei - a 4. részt kivéve - már csak előfzetőinknek érhető el.
A köztársasági elnök is aláírta a magyar építészetről szóló törvényt
Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2023. október 18-án terjesztette be a parlamentnek a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. Az építési jog legfontosabb jogszabálya a törvényalkotási folyamatban T/5662. szám alatt követhető figyelemmel. Az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslat szövegét több ponton módosította, és az egységes javaslattervezetet a 2023. december 12-i ülésnapon fogadták el. A köztársasági elnök december 20-án aláírta a törvényt így már csak a Magyar Közlönyben való megjelenésre kell várni.
December 12-én vagy 11-én újabb döntés született a Magyar Rádió épületeinek bontásáról
A Magyar Rádió egykori épületeinek bontási engedélyezési ügyében óráról órára történnek események, és ezt most nem csak képletesen írjuk. A 2023. december 11-i közmeghallgatás után az Önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el, azonban időközben, vagy ezt követően az építésügyi hatóság újabb döntést hozott: második alkalommal is kiadták a bontási engedélyt.
Veszélyhelyzeti rendelet korlátozza a helyi örökségvédelmi szempontok érvényesítését
Egy 2023. december 1. napjától hatályos veszélyhelyzeti kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben korlátozza a helyi örökségvédelmi előírások alkalmazását. Az oktatási célú beruházásokat érintő előírás szerint a helyi önkormányzat az érintett ingatlanok esetében nem is rendelhet el helyi védettséget. A kormányrendeletben az Ngtv-től eltérő feltételek mellett is lehet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítani egyes eljárásokat.
Különleges eljárási fordulatok a Magyar Rádió épületei ügyében (Frissítve: 23.12.23.)
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) összevont campust hozna létre a józsefvárosi Palotanegyedben. A beruházás megvalósításához Budapest VIII. kerületében, a Bródy Sándor utca – Pollack Mihály tér – Múzeum utca – Szentkirályi utca által határolt területen nyolc épületet kell teljesen vagy részlegesen elbontani. A Magyar Rádió egykori épületeinek bontási engedélyezési ügye azonban nem általános mederben zajlik. Az illetékes építésügyi hatóság az eljárás kezdetén a kizárását kérte, az önkormányzat pedig igyekszik megakadályozni a bontások egy részét. 2023. december 11-én egy közmeghallgatás végül képviselő-testületi döntéssel zárult, majd pár órával később az építésügyi hatóság újra döntött az ügyben. Pár napon belül megszületett már a második bontási engedély is. A cikkünket az egyes eljárási cselekményeket követően folyamatosan frissítjük.