Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Alvállalkozó kivitelező

Az építési beruházásokkal kapcsolatos kormányrendeletek módosulása

Az építési beruházások közbeszerzési eljárási szabályainak várható változásai

Érintett jogszabály: 2010. évi LXXXVIII. törvény
Magyar Közlöny: 2010-08-12, MK 131.

Módosult: 2003. évi CXXIX. törvény
Hatályos: 2010-09-15 (kivételekkel)

Devizahitel esetében nem lehet jelzálogjogot kikötni, de kivételek vannak

15. Szabálytalan építési vagy bontási tevékenységek

Az Építési törvényt módosító 2012. évi CLVII. törvény vállalkozott arra, hogy meghatározza pontosan, hogy mit kell szabálytalan építési tevékenységnek minősíteni. Korábban a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainál volt meghatározva az engedély nélküli vagy attól eltérő építés jogkövetkezménye, azonban a jogszabályok az építkezés szereplőinek jogosultságával és a tevékenységük minőségével kapcsolatos fogalmi elemeket nem tartalmaztak. A szabálytalan építési tevékenységek fogalmát a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 2016. január 1. napjától az egyszerű bejelentés nélkül vagy ettől eltérő építési tevékenység is jogszerűtlennek minősül.

05.16. A bejelentési eljárás

A bejelentési eljárás jól szemlélteti a jogalkotó azon akaratát, hogy a kevésbé jelentős építések esetében az előzetes engedélyezés helyett utólagos kontrollt gyakoroljon a hatóság. A bejelentési eljárás szabályai 2010. május 28-ai hatállyal jelentősen módosultak. Az építtetők bontási, építési vagy használatbavételi bejelentést kötelesek tenni. Az építtetőnek kiemelten fontos érdeke, hogy a bejelentési eljárás szabályait ismerje, hiszen itt előfordulhat, hogy a hatóság olyan építményt bontat le, amiről az építtető úgy gondolta, hogy szabályosan készült el. 2013. január 1-jétől a bejelentési eljárás megszűnt, ezért az alábbiakban a 2012. december 31. napjáig indult eljárások szabályai ismerhetők meg. Nagyon fontos, hogy a jelenleg is hatályos településképi bejelentési eljárás nem azonos a megszüntetett bejelentési eljárással.

05. Építési engedélyezési eljárás

Az engedély nélkül, vagy bejelentés után végezhető - jogszabályban külön meghatározott építési tevékenységek kivételével - az épületek létesítését, bővítését csak végleges építési engedély alapján lehet megkezdeni. Az alábbiakban az építési engedélyezési eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések ismerhetők meg. Az összefoglaló tartalmazza egyebek mellett, hogy mit kell mellékelni az engedély iránti kérelemhez, mikor kezdhetők meg a munkálatokat, és meddig lehet elhalasztani a kezdést.

04.3. Bizonyítás az építéshatósági eljárásban

A bizonyítás minden eljárásjog releváns kérdése. A közigazgatási jog egyik prominens ágazataként az építésügyi igazgatás is sajátos, az általánostól eltérő szabályozással rendelkezik.

Megsemmisítette az AB a vállalkozói jelzálogjogot

Érintett: 35/2010. (III. 31.) AB határozat
Magyar Közlöny: 2010-03-31, MK 47.

Módosította: 1959. évi IV. tv.
Hatályos: 2010-03-31

Közbeszerzés, kisajátítás

A szolgáltatás jelenleg nem üzemel

Feltöltés alatt!

04. A tulajdoni lap

A tulajdoni lap az ingatlanok "alapdokumentuma", ennek pontos ismerete nélkül semmilyen ingatlant nem szabad megvennünk. Kérdés, hogy milyen információkat találhatunk a tulajdoni lapon? Az alábbiakból megtudhatjuk azt is, hogy mennyibe kerül a tulajdoni lap másolat, és hol szerezhető be.