Ön mennyire "terheli" meg a Földet? - számolja ki karbonlábnyomát a hvg.hu-n!
A hvg.hu oldalán elérhető kalkulátorral kiszámolhatják a karbonlábnyomukat, nézzék meg, mennyire "terheli meg" a Földet az életmódjuk. Javasoljuk, hogy az első eredmények ismeretében fontolják meg, min tudnak változtatni akár csak apró lépésekkel, majd a jövőben számoljanak ismét, és nézzék meg, mennyivel járultak hozzá a káros környezeti hatások csökkentéséhez.
Indokolt lenne a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet hatályba lépését elhalasztani
Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 2023. november elsején lép hatályba az új követelményekkel együtt. Ez azt jelenti, hogy a 2023. november 1. utáni hatályú engedélyekre vagy egyszerű bejelentésű új épületekre már az új követelmények vonatkoznak, és a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatályát veszti. Az alábbi cikkben levezetjük, hogy miért javasoljuk, hogy a 2023. november 1. határnap legyen eltolva 2024. június 30-ra, amely így a Közel nulla energiaigény határnapjával is megegyezne.
2024-től változnak a CSOK, falusi CSOK és a Babaváró hitel szabályai
Alig több, mint egy hónappal azután, hogy módosultak a CSOK és falusi CSOK részletszabályai, a kormány újabb változásokat jelentett be. Ezúttal azonban nem csak az ügyintézés módját vagy a határidőket érintik a módosítások.
Amikor a szakértőnek köszönhetően lezárható a per – Szakértői esetek 1.
Előfordulnak olyan ügyek, amikor a peres felek nem is amiatt pereskednek, ami igazán az érdeküket szolgálná. Az alábbi ügyben a kirendelt szakértő hívta fel a felek figyelmét arra, hogy érdemesebb lenne a megegyezés irányába elmozdulni, mivel a vita tárgyához képest olyan értékük van, amelyet közösen sokkal gazdaságosabban tudnak hasznosítani, vagy értékesíteni. A szakértői javaslatnak hála, a per lezárult, és mindkét fél elégedetten hagyta el a bíróságot (ami azért nem jellemző).
Fontos településrendezési és telekalakítási jogszabályváltozások 2023. július 1-től (1. rész)
Az egyes jogszabályok településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet érinti az OTÉK-ot, a régi és az új Településrendezési kódexet. A jogszabály telekalakítási rendelkezései az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletben jelennek meg, míg a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet hatályát veszti. Cikksorozatunk első része a két településrendezési kódex egymással összefüggő módosításait mutatja be. Egyebek mellett szűkültek az új beépítésre szánt terület kijelölésének esetei, és ideiglenesen alternatívan választhatóvá vált az E-TÉR használata.
Az Országgyűlés elfogadta az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt
A társadalmi egyeztetés követően az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavalat T/3677. szám alatt, 2023. április 19-én került az Országgyűlés elé, és 2023. június 13. napjától már csak a zárószavazásra várunk. A zárószavazásra 2023. júliusi rendkívüli ülésszakon, július 4-én került sor. Amennyiben az Országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök is aláírja a törvényt, az új rendelkezések – jelentős kivételekkel – 2023. augusztus 1-jétől alkalmazandók.
Elhalasztották az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény zárószavazását
Az Építési és Közlekedési Minisztérium honlapján 2023. januárjában tették közzé az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetét. A Beruházási törvényről készített vezércikkünkből folyamatosan tájékozódhatnak a törvényjavaslattal kapcsolatosa eseményekről. A társadalmi egyeztetés követően a törvényjavalat T/3677. szám alatt, 2023. április 19-én került az Országgyűlés elé, és 2023. június 13. napjától már csak a zárószavazásra várunk.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény (Frissítés: 23.10.29.)
Az Építési és Közlekedési Minisztérium honlapján 2023. januárjában tették közzé az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetét. A társadalmi egyeztetés követően a törvényjavalat T/3677. szám alatt, 2023. április 19-én került az Országgyűlés elé, és 2023. június 13. napjától már csak a zárószavazásra vártunk. A zárószavazás előtt még kitolta a Kormány egy hónappal a hatálybalépést, majd az Országgyűlés 2023. július 4-én 11:04 és 11:06 óra között fogadta el a törvényjavaslatot. Az Országgyűlés elnöke pár nappal később már alá is írta a törvényt, azonban a köztársasági elnök alkotmányossági vétóval élt. Az Alkotmánybíróság 2023. július 19-én meg is hozta a döntését, ezért biztossá vált, hogy nem fog a törvény 2023. augusztus 1. napjától hatályba lépni. Ha az Országgyűlés 2023. október 25-én elfogadta a pontosított törvényszöveget, és ezt már a köztársasági elnök is aláírta, ezért az Ábtv. valamikor 2023 novemberében fog hatályba lépni. Az alábbi cikkben folyamatosan figyelemmel kísérjük a törvényjavaslat sorsát, és az egyes fontosabb témákban - már a hatálybalépés előtt - tájékoztatókat készítünk.
Épületenergetikai jogszabályok - Gyakran Ismételt Kérdések (29 darab) - Frissítve: 23.06.01.
Az Építésijog.hu szerzői arra vállalkoztak, hogy az épületenergetika területéhez kapcsolódó, a gyakorlatban már felmerült kérdéseket összegyűjtsék, és a kérdésekre a hatályos jogszabályok alapján választ is adjanak. Az Építésijog.hu olvasói által feltett kérdésekkel folyamatosan bővítjük a kérdés-válaszok sorát.
A kérdések köre folyamatosan bővül, illetve előfordul, hogy egy adott válasz – a gyakorlat, a jogalkotói magyarázat, vagy éppen a jogszabályváltozás miatt – változik. A kézirat lezárási időpontjában módosított választ a kérdéseknél zöld színnel jelöljük, illetve a Tartalomjegyzékben „FRISSÍTVE” vagy „ÚJ KÉRDÉS” megjegyzéssel jelöljük.
Az alábbi GYIK jelenleg 29 darab kérdést és választ tartalmaz.
Példák a megválaszolt kérdésekre:
2.2. Tárolók tanúsítása - A tanúsítandó lakáshoz egy tároló is tartozik egy másik szinten, amit az ingatlan adásvételekor szintén eladnak. Kell-e a tárolót is együtt tanúsítani a lakással?
2.4. Rendeltetés változás - Rendeltetés változás esetén – például, ha irodaházból lakóházat alakítanak ki – vonatkoznak-e a tervezett állapotra a 7/2006. TNM rendelet előírásai?
3.4. Homlokzatok újrafestése - Meglévő épület homlokzati vakolatarchitektúrájának javítása és a HOMLOKZAT ÚJRAFESTÉSE miatt a felújítás jelentős felújításnak tekinthető-e, és be kell-e tartani az utóbbira vonatkozó szigorú előírásokat?
3.8. Hatósági tulajdonú épületek- Mitől függ, hogy vonatkozik-e az épületre a hatósági tulajdonú épület fogalma? Melyik mellékletnek kell megfelelnie?
3.12. A 6. melléklet és a könnyűszerkezetes épületek 4.3. Eladó és kiadó lakások - Eladó vagy kiadó lakás esetén kötelező-e feltüntetnem a hirdetésben a lakás energetikai osztály szerinti besorolását?
ÚJ VAGY FRISSÍTETT KÉRDÉS-VÁLASZ:
4.4. A BB és KNE fogalmak nem azonosak - Az épület csak akkor lehet BB energetikai osztályú, azaz „közel nulla energiaigényű épület követelményeknek megfelelő” energetikai osztályú, ha megfelel a 6. melléklet követelményeinek?
4.5. Logisztikai raktárépület, 12°C alatt fűtött logisztikai raktárépületet tervezek 2021. január 1. után. A raktárosok részére van benne egy kis irodarész és a kamionosoknak teakonyha és WC-zuhanyzó. Ebben az esetben kell-e a 12°C-nál jobban fűtött helyiségek miatt TNM követelményeknek megfelelően terveznem az épületet?
A segédlet ára 4.500 Ft + áfa, az Artifex Kiadó webshopjában lehet megvásárolni >> {order_button_50}
Ha Ön már megrendelte a segédletet, lépjen be alább a megrendeléskor is használt felhasználónévvel és jelszóval.
Ha Ön rendelkezik az Építésijog.hu Éves PRÉMIUM Előfizetésével akkor – előfizetőként belépve az oldalra – itt külön díj befizetése nélkül letöltheti a segédletet:
Lakóépület építésének, bővítésének egyszerű bejelentése - Gyakran Ismételt Kérdések (72 darab) - Frissítve: 23.06.01.
Az Építésijog.hu szerzői arra vállalkoztak, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséhez kapcsolódó, a gyakorlatban már felmerült kérdéseket összegyűjtsék, és a kérdésekre a hatályos jogszabályok alapján választ is adjanak. A felmerülő kérdéseket 2021-től bejelentett egyszerű bejelentések tekintetében járjuk körül.
A kérdések köre folyamatosan bővül, illetve előfordul, hogy egy adott válasz – a gyakorlat, a jogalkotói magyarázat, vagy éppen a jogszabályváltozás miatt – változik. A kézirat lezárási időpontjában módosított választ a kérdéseknél zöld színnel jelöljük, illetve a Tartalomjegyzékben „FRISSÍTVE” vagy „ÚJ KÉRDÉS” megjegyzéssel jelöljük.
Az alábbi GYIK jelenleg 72 darab kérdést és választ tartalmaz.
Példák a megválaszolt kérdésekre:
2.3. Lehet-e lakóépületet építeni olyan övezetben, ahol a HÉSZ szerint lakóépület nem építhető?
2.11. Lehet-e egy ingatlanon több lakóépületet is építeni egyszerű bejelentéssel, ha a HÉSZ szerint csak egy darab lakóépület (vagy főépület) létesíthető?
3.4. Lehet-e irodát, üzletet tartalmazó épületet építeni bejelentéssel?
3.10. A lakóépület és a mellette elhelyezkedő garázs tetőszerkezetének cseréje egyszerű bejelentés alapján történik?
4.2. Lehet-e ütemezni az építkezést, épületrészenként megtenni az egyszerű bejelentést?
4.6. Milyen jogaik vannak a szomszédoknak egyszerű bejelentés esetében?
5.2. Lehet-e nagyobb alapterületű lakóépületet építeni, mint amire a bejelentés szólt?
6.10. Mikor nem kötelező a tervezői művezetés egyszerű bejelentés esetében?
7.7. Mi a következménye annak, ha valaki újabb bejelentés nélkül tér el a bejelentési dokumentációtól (azon esetekben, amikor kötelező maradt a módosított dokumentáció feltöltése)? Esetleg először megcsinálja, és utána tölti fel a dokumentációt?
8.11. Építés-szerelés (ÉPSZER) biztosítás esetében szükséges ezen felül felelősségbiztosítást kötni?
9.3. Megszerezhető-e a hatósági bizonyítvány valamennyi fővállalkozó kivitelező nyilatkozata nélkül?
9.4. Kaphat-e hatósági bizonyítványt az épület, ha a kétlakásos épületből csak az egyik lakás készült el?
ÚJ VAGY MÓDOSÍTOTT KÉRDÉS-VÁLASZ:
6.4. Kell-e kötelezően műszaki ellenőrt alkalmazni, ha az egyszerű bejelentés alapján a természetes személy építtető saját döntése alapján vezet építési naplót?
A segédlet ára 5.500 Ft + áfa, az Artifex Kiadó webshopjában lehet megvásárolni >> {order_button_83}
Ha Ön már megrendelte a segédletet, lépjen be alább a megrendeléskor is használt felhasználónévvel és jelszóval.
Ha Ön rendelkezik az Építésijog.hu Éves PRÉMIUM Előfizetésével, vagy az Építésijog.hu Éves Előfizetésével akkor – előfizetőként belépve az oldalra – itt külön díj befizetése nélkül letöltheti a segédletet:

Az építménymagasság és az épületmagasság számításának előírásai – SEGÉDLET
Szerzők: Baksa Lajos, Arláth Zsolt, Gyulai Attila, Tóth Ferenc
A településrendezési szabályozásokban szereplő építménymagasság meghatározása sok esetben igencsak összetett feladat, ráadásul a jogszabályi környezet, illetve a használandó fogalmak is változnak. Az ÉpítésiJog.hu portál szerzői 22 oldalas útmutatót állítottak össze az épületmagasság számításához, magyarázó ábrákkal és táblázattal is segítve a megértést.
TARTALOM
1. Az építménymagasság („H”)
1.1 Az OTÉK 2012. augusztus 6-i időállapota szerint készült HÉSZ fogalma az építménymagasság
1.2 Miért bonyolult az építménymagasság számítása?
1.3 Az építménymagasság részletszabályai
1.4 Az építménymagasság fogalmának általános problémái
1.5 A terepszint megváltoztatása
1.6 Beépítettségbe beleszámító épületszerkezetekkel való számításiérték-csökkentés
1.7 Az építménymagasság mellett a legfelső építményszint magassága is korlátozható
2. Az épületmagasság („Ém”)
2.1 Az OTÉK 2012. augusztus 6-a utáni időállapotai szerint készült HÉSZ fogalmai: épületmagasság, homlokzatmagasság, párkánymagasság (együtt: beépítési magasság)
2.2 Az épületmagasság részletszabályai
3. Az épületmagasság és építménymagasság fogalmai közötti különbségek
3.1 Szintterület számítás részletei: külön útmutatóban
3.2 Eltérés a számítás szabályaiban
3.3 Építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság – az eltérések felsorolása TÁBLÁZATBAN
3.4 A tűzfal beszámításának eltérései
4. Az új Településrendezési kódex szerint készülő HÉSZ esetén alkalmazható kiegészítések
A segédlet ára 10.900 Ft + áfa, az Artifex Kiadó webshopjában lehet megvásárolni >> {order_button_384}
Ha Ön már megrendelte a segédletet, lépjen be alább a megrendeléskor is használt felhasználónévvel és jelszóval.
Ha Ön rendelkezik az Építésijog.hu Éves PRÉMIUM Előfizetésével, akkor – előfizetőként belépve az oldalra – itt külön díj befizetése nélkül letöltheti a segédletet:
Kötelező marad az energetikai tanúsítvány elkészíttetése eladás vagy bérbeadás esetén
A sajtóban több olyan cikk is megjelent, amely szerint ingatlan eladása vagy bérbeadása esetén az energetikai tanúsítvány készítése nem lesz kötelező 2023. november 1-től. Alaposabban megvizsgálva az energetikai tanúsításról szóló jogszabályváltozást ez a kötelezettség nem szűnik meg, csak a részletszabályok módosulnak. Döntően szigorítások lépnek életbe, például rövidebb lesz a tanúsítványok hatálya és csak tanúsító készíthet energetikai számítást. A módszertan változása miatt a korábbi tanúsítványokat nem lehet majd felhasználni.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!