Előfizetés
04.2.9. Szakhatóságok és közműszolgáltatók közreműködése
Az építésügyi hatósági eljárások szakhatóságok közreműködése mellett zajlanak. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy milyen kérdéskörben, melyik szakhatóságot kell megkeresnie ahhoz az építésügyi hatóságnak, hogy megalapozott döntést hozzon. A szakhatósági eljárásokra az Eljárási kódex részletes szabályokat rögzít.
04.2.3.3. Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági szolgáltatás
Az építtető 2013. január 1-jétől az engedélyezési eljárás megindítása előtt is „igénybe veheti” az építésügyi hatóság szakmai tudását. Az engedély benyújtása előtt már - a korábbi nem hivatalos egyeztetések helyett – a hatóság és az építtető jogszabályban rögzített eljárási előírások mellett kérheti a hatóság szakmai nyilatkozatát. 2016. január 1. napjától közel fél évig az építésfelügyeleti hatósághoz is lehetett fordulni.
04.2. Az Alaptörvény
Magyarország Alaptörvényét 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés és 2012. január 1-jén lépett az 1949. évi Alkotmány helyébe, melyet bár a rendszerváltáskor - a jogállami követelményeknek megfelelően - átfogóan módosítottak, a száma megmaradt és ez sokakban ellenérzéseket váltott ki. Az Alaptörvényben foglaltakat mindenkinek érdemes ismernie, hiszen legalapvetőbb jogainkat és kötelességeinket végső soron ez határozza meg.
09. A hatóság döntései
Ha a hatóság érdemben foglalkozik az üggyel (akár kérelemre, akár hivatalból), és a sikeresen tisztázza a tényállást, a közigazgatási eljárás következő lépése a hatósági döntés. Érdemes tudni, hogy mikor lesz jogerős a döntés, és mit jelent a kézbesítési vélelem.
08. Határidők az alapeljárásban
A közigazgatási eljárásban a Ket., illetve az egyéb jogszabályok határozzák meg, hogy a hatóság, az ügyfél és az egyéb közreműködők milyen időpontig vagy időtartam alatt jogosultak vagy kötelesek megtenni valamit.
04. Joghatóság, hatáskör és illetékesség. A közigazgatási eljárás szakaszai
Bármilyen ügyet szeretnénk elintézni a hatóságnál, elsődlegesen azt kell tudnunk, hogy melyik szervhez kell fordulnunk. Ezt a hatáskör és az illetékesség szabályainak ismeretében pontosan el tudjuk majd dönteni.
03. A közigazgatási eljárás alapelvei
Az Ákr. alapelveinek egy része az Alaptörvényből vezethetők le, és más eljárási jogban is megtalálhatók (pl. a törvényesség elve, a törvény előtti egyenlőség elve, diszkrimináció tilalma). Az alapelvek másik része csak a közigazgatási eljárásban jelentkeznek (pl. a törvény által korlátozott hivatalbóliság). Fontos, hogy az alapelveket az eljárás teljes szakaszában figyelembe kell venni, azok minden esetben kiegészítik a speciális rendelkezéseket.
01. Jókarbantartási kötelezési eljárás. Szervizkönyv
A jókarbantartási kötelezettség ellenőrzése és az ehhez kapcsolódó hatósági hatáskörök 2013. január 1-jétől az építésfelügyeleti hatósághoz kerültek. A szükséges építési munkálatok elrendeléséhez kapcsolódó eljárási szabályok lényegében nem változtak, de az építésfelügyeleti hatóság már el tudja rendelni a szervizkönyv pótlását is.
15. A kivitelezés megkezdésének szakmai szabályai
Amennyiben a kivitelező ténylegesen jogosult az építési tevékenység elvégzésére, a konkrét kivitelezési munka megkezdéséhez is jogszabályi feltételeket kell teljesíteni. A jogszabályi feltételek nélküli kivitelezés szabálytalan építési tevékenységnek minősül.
13.3. A kivitelezési dokumentáció tartalma
A kivitelezési dokumentáció formai és tartalmi követelményeit 2017. január 1. napjától már nem a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) határozza meg. A jogszabályban maradtak rendelkezések, azonban a kivitelezés dokumentáció részletes tartalmi és formai követelményeit kamarai szabályzatok rögzítik.
12. Mi minősül az építési tevékenység megkezdésének?
Az, hogy mikor lehet egy kivitelezést megkezdettnek minősíteni különösen – a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok alapelve mellett – az építési engedély hatályossága szempontjából van jelentősége. Az építési tevékenység megkezdése azonban gyakran vitát generál az építésügyi hatóság és az építtető között, és mindkét fél tud jogszabályra is hivatkozni.
04.1. A beruházáslebonyolító (2013.12.31.)
A beruházáslebonyolító feladatait és felelősségét a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályaiból, illetve magából a szerződésből állapíthatjuk meg. Korábban elsődlegesen a Kivitelezési kódex tartalmazta a bonyolítóra vonatkozó előírásokat, azonban 2014. január 1-jét követően a beruházáslebonyolítók a Kivitelezési kódexben már nem jelennek meg. Jelenleg a beruházáslebonyolítónak se a feladata, se a felelőssége sincs már az építésügyi jogszabályi szinten meghatározva. Valószínűsíthető, hogy – ellentétes folyamatok bekövetkezése hiányában – rövid időn belül maga az elnevezés is eltűnik majd. Az alábbiakban a 2013. december 31-jéig hatályos szabályozást ismerhetik meg.