Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Földmérő szakmai és vizsgakövetelményei

Magyar Közlöny: 2013. évi 82. szám
Érintett jogszabály: 8/2008. (I. 23.) FVM rendelet, 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet
Módosította: 41/2013. (V. 28.) VM rendelet
Hatályos: 2013. május 29., 2013.szeptember 1.

A 41/2013. (V. 28.) VM rendeletben található meg egyebek mellett a földmérő, a földügyi és térinformatikai technikus, a földügyi térinformatikai szaktechnikus, az ingatlan-nyilvántartási ügyintéző, a környezetvédelmi-mérés szaktechnikus, a környezetvédelmi ügyintéző, a környezetvédelmi technikus, a települési környezetvédelmi szaktechnikus, a természetvédelmi szaktechnikus.

A vidékfejlesztési miniszter a hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit a 41/2013. (V. 28.) VM rendeletben hirdette ki. A földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítési rendelet (8/2008. (I. 23.) FVM rendelet), valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítési rendelet (12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet) 2013. szeptember 1-jei hatályát veszti hatályát.

A 41/2013. (V. 28.) VM rendeletet innen letöltheti.

A Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara látja el a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építész Kamara hatósági feladatait

A belügyminiszter döntése értelmében 2013. május 3-ától a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara látja el a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészek Kamarájának elsőfokú közigazgatási feladatait.

Gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezéséhez szükséges területfelhasználási engedély részletszabályai

Magyar Közlöny: 2013. évi 78. szám
Érintett jogszabály: 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet
Módosította: 151/2013. (V. 17.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. május 18.

A 2013. évi LVI. törvény kiegészítette az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt azzal, hogy az állami főépítész a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére is adhat ki térségi területfelhasználási engedélyt [2003. évi XXVI. tv. 9/B. §] – lásd: Gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére is adható területfelhasználási engedély

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása miatt szükségessé vált a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet kiegészítése is.

A 151/2013. (V. 17.) Korm. rendelet alapján az országos jelentőségű elem beillesztése a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezéséhez akkor szükséges, ha a gyorsforgalmi út és a főút a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló kormányhatározatban szerepel [76/2009. (IV. 8.) Korm. rend. 1. § (4) bek.]. A 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat itt elérhető.

Az országos jelentőségű elem beillesztésére irányuló kérelem esetén – ha az 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozatban szerepel – az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi és főutak beillesztése során a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala szakhatóságként egy új szakkérdést is megvizsgál. Az országos jelentőségű elem beillesztésére irányuló kérelemhez kapcsolódóan a szakhatóság által vizsgálandó szakkérdés a közlekedési hálózat egységességének biztosíthatósága, a közlekedésfejlesztési érdekek érvényesíthetősége [76/2009. (IV. 8.) Korm. rend. 1. § (2) bek., 2. számú melléklet 2a. sor].

A 151/2013. (V. 17.) Korm. rendelet pontosította azon esetek körét is, amikor az Alkotmányvédelmi Hivatal szakhatóságkénti bevonására van szükség.

Gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére is adható területfelhasználási engedély

Magyar Közlöny: 2013. évi 73. szám
Érintett jogszabály: 2013. évi LVI. törvény
Módosította: 2013. évi XLVII. törvény
Hatályos: 2013. május 10.

A győri elkerülő út mielőbbi megvalósítása érdekében módosították az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt. A 2013. évi LVI. törvény indokolásában olvasható, hogy „Győr város átmenő forgalmának csökkentése, belső úthálózatának tehermentesítése, a város keleti részén létesült logisztikai park, valamint a 2014-2020 európai uniós programozás időszak fejlesztései érdekében szükséges a Győr város északkeleti részén tervezett ún. „nagy elkerülő út” megvalósítása.” Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény nem tartalmazta a tervezett elkerülő főutat. A módosítás célja, hogy az országos főutak területrendezési hatósági eljárás során bekerülhessenek az Országos Területrendezési Tervbe, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekbe.

A jogszabály a 2003. évi XXVI. törvény 9/B. § (1) bekezdését egészítette kell azzal, hogy az állami főépítész a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére is ad térségi területfelhasználási engedélyt [2003. évi XXVI. tv. 9/B. §].

A módosítást megelőzően az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezetékek elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére adhatott az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélyt.

A Nemzeti Örökség Intézete engedélyezi a síremlékek, sírjelek állítását a nemzeti sírkertekben

Magyar Közlöny: 2013. évi 76. szám
Érintett jogszabály: 144/2013. (V. 14.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. május 22.

A Kormány - a múlt példáinak, a magyarság szellemi örökségének a jelen és az eljövendő nemzedékek számára történő megőrzése és átadása, a nemzeti emlékezet és emlékezés magyarság identitásának megőrzésében, a nemzeti összetartozás érzésének növelésében és az egységes nemzet, a nemzeti egység megteremtésében betöltő kiemelt jelentőségé fontosságára tekintettel, az ezzel kapcsolatos egyes állami feladatok ellátására – hozta létre a Nemzeti Örökség Intézetét [144/2013. (V. 14.) Korm. rend. 1. §].

A Nemzeti Örökség Intézete látja el egyebek mellett a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság működésének operatív és adminisztratív feladatait. A Nemzeti Örökség Intézetének feladata, hogy vezesse és folyamatosan közzétegye a nemzet számára maradandót alkotó személyek nemzeti sírkertbe sorolt temetkezési helyeinek jegyzékét, továbbá a nemzeti sírkertbe sorolt temetkezési helyek vonatkozásában gyakorolja a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 22. § (2) bekezdése szerinti rendelkezési jogot (ideértve a sírnyitással kapcsolatos hozzájárulást is) [144/2013. (V. 14.) Korm. rend. 4. § (1) bek. aa)-ac) pont]. A 1999. évi XLIII. törvény szerinti rendelkezési jog magában foglalja a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározását, síremlék és sírjel állítását és mindezek gondozását [1999. évi XLIII. tv. 22. § (2) bek.].

A nemzeti sírkertekben tehát a Nemzeti Örökség Intézete dönthet a síremlék, sírjelek felállításáról is. A nemzeti sírkert (nemzeti panteon) a Nemzeti Kegyeleti Bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége [1999. évi XLIII. tv. 3. § e) pont].

Temető területén egyébként építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül:
a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. melléklet 10. pont].

A fentiek bontása a bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek közé tartoznak [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. melléklet 9. pont]

Az építésügyi jogszabályokban és a Nemzeti Örökség Intézetének létrehozásáról szóló 144/2013. (V. 14.) Korm. rendeletben található fogalmak (a sírbolt, a sírjel, a síremlék, stb.) meghatározását, illetve ezek létesítésének szabályai a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendeletben találhatók meg.

Földhivatalok illetékességének újabb változásai

Magyar Közlöny: 2013. évi 79. szám, 2013. évi 93. szám
Érintett jogszabály: 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet
Módosította: 36/2013. (V. 22.) VM rendelet, 49/2013. (VI. 10.) VM rendelet
Hatályos: 2013. május 23., 2013. május 29., 2013. május 31., 2013. június 11., 2013. június 13., 2013. június 14., 2013. június 17., 2013. június 25., 2013. június 28.

A járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendeletben több járási földhivatal illetékessége is módosult, egyebek mellett változott a Budakörnyéki Földhivatalhoz tartozó települések jegyzéke.

Május elején Feldebrő, Lócs, Iklanberény, Karancsság és Ságújfalu települések ingatlan-nyilvántartási ügyeit a korábbitól eltérő földhivatalok intézik (lásd: Földhivatalok illetékességének változásai).

Második lépcsőben a 36/2013. (V. 22.) VM rendelet újabb járási földhivatalok illetékességét módosította. A Pest-, a Szabolcs-Szatmár-Bereg- és a Tolna Megyei Kormányhivatalok Földhivatalainak járási földhivatalai illetékességi területeinek változásával összefüggésben módosítani kellett a járási földhivatalok illetékességi területet is, ezt a 49/2013. (VI. 10.) VM rendelettel rendezte a jogalkotó.

Fontos, hogy valamennyi érintett település tekintetében a folyamatban lévő eljárásokat is már az új földhivatal fejezi be.

Az áttekinthetőség érdekében táblázatos formában mutatjuk be a változásokat. A táblázat innen letölthető.

Érdekesség, hogy Balatonvilágos település 2013. május 29. és 2013. május 31. közötti időszakban egyszerre két földhivatalhoz is tartozott. Ezt a hibát is korrigálta a 49/2013. (VI. 10.) VM rendelet, és erre tekintettel ebben a három napban is a Siófoki Járási Földhivatal járhat el Balatonvilágos településhez tartozó ingatlan-nyilvántartási ügyekben [49/2013. (VI. 10.) VM rend. 8. §, 149/2012. (XII. 28.) VM rend. 15. §].

Az építési műszaki ellenőr szakmai és vizsgakövetelményei

Magyar Közlöny: 2013. évi 82. szám
Érintett jogszabály: 3/2009. (I. 27.) NFGM rendelet, 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet, 25/2008. (IV. 29.) ÖTM rendelet
Módosította: 20/2013. (V. 28.) BM rendelet
Hatályos: 2013. május 30., 2013.szeptember 1.

A 20/2013. (V. 28.) BM rendelet tartalmazza a belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit. A rendelet rögzíti egyebek mellett az építési műszaki ellenőr, a felvonóellenőr, a kéményseprő, a mozgólépcső ellenőr, a tűzvédelmi előadó és a tűzvédelmi főelőadó szakmai és vizsgakövetelményeit.

Duna-parti építési szabályzat: új településrendezési eszköz a Duna-part és a Margitsziget területére

Magyar Közlöny: 2013. évi 91. szám
Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény
Módosította: 2013. évi LXXIV. törvény
Hatályos: 2013. június 8.

Az Építési törvény kiegészítése ad felhatalmazást arra fővárosi önkormányzat képviselő-testületének, hogy elfogadja Duna-parti építési szabályzatot.

A Duna partvonalán álló további ingatlanok kerültek a Fővárosi Önkormányzathoz

A 2012. évi CXC. törvény alapján a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában álló, a Duna partvonalával közvetlenül határos budai és pesti alsó rakparton lévő ingatlanok, valamint kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra, valamint a nagyhajók fogadására alkalmas kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra 2013. július 1. napjával a Fővárosi Önkormányzat használatába kerülnek. Az Országgyűlés ezt a törvényt – még a használatba adás előtt – módosította, egyrészt bővítette az átadásra kerülő ingatlanok körét, másrészt a használatra vonatkozó előírásokat is pontosította.

Duna-parti építési szabályzat

Árvízi veszély miatt kihirdetett veszélyhelyzethez kapcsolódó jogszabályi előírások

Magyar Közlöny: 2013. évi 88. szám
Érintett jogszabály: 177/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. június 4. 12 órától

A Kormány az árvízi helyzetre tekintettel a Duna több szakaszát érintő megyékre, településekre és budapesti kerületekre veszélyhelyzetet hirdet ki. A kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel fontosnak tartottuk, hogy az ehhez kapcsolódó fontosabb jogszabályi rendelkezéseket közreadjuk egy soronkívüli hírlevél formájában. A veszélyhelyzet kihirdetése következtében alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket és a kapcsolódó speciális építésügyi hatósági rendelkezéseket próbáltuk meg összefoglalni. Kérdéses, hogy meddig tart a veszélyhelyzet, milyen következménnyel járhat a lakosok részére, és melyik építésügyi hatóság jár el ezekben a szükséges hatósági ügyekben. A részletekről itt olvashat.

Kihirdetett veszélyhelyzet esetében a kivitelezésre vonatkozó eltérő szabályok

A kihirdetett veszélyhelyzet esetében a kivitelezési szabályok is eltérők az általánosan alkalmazandó rendelkezésekhez képest. A kivitelezésre néhány körülmény vonatkozásában az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelettől eltérő szabályok alkalmazandók.