Módosítások a Ket. jogorvoslati szabályaiban
A Ket. jogorvoslati rendszerében a 2014. január 1-je után indult vagy megismételt eljárásokat érintően több változás is bekövetkezett. A fellebbezés szabályaiban a gyakorlatban előforduló vitás helyzetek elkerülését szolgáló érdemi változások történt. Az Országgyűlés döntése a fellebbezés formáját, a fellebbezhető döntések körét és a fellebbezésről szóló tájékoztatás előírását is érintette. A bírósági felülvizsgálat szabályainak módosítását inkább csak az egyértelmű szabályozás kialakítása indokolta.
Önkormányzati bírság felső határa: kétmillió forint
A Ket. 2014. január 1-jétől hatályos rendelkezései az önkormányzati rendelet alapján kiszabott bírságokra is új előírásokat vezettek be. A jogszabály meghatározza a megállapítható bírság felső határát, továbbá egyértelművé teszi, hogy milyen esetekben és hogyan lehet a bírság közérdekű munkával történő megváltásáról rendelkezni.
A Ket. változásai: 2014. január 1.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit négy különböző törvény, de azonos hatállyal módosította. A 2014. január 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban egyebek mellett már rövidebb lett az ügyintézési határidő, bekerültek a kormányablakokra vonatkozó rendelkezések, valamint pontosították a jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat szabályait.
Vízügyi hatóságok (2014. január 1.)
A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekből létrejött, vízügyi hatásköröket ellátó hatóságok a vízügyi hatóságok. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségből ez alapján jött létre a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, valamint a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság. A vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelölését, feladatkörét és illetékességét a 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet határozza meg. A vízügyi igazgatási szervek irányítása a belügyminiszter hatáskörébe került.
A vízvédelmi igazgatási szerv: a Nemzeti Környezetügyi Intézet
A Nemzeti Környezetügyi Intézet vízvédelmi igazgatási szervként jár el. A NeKI egyebek mellett működteti a zajvédelmi adatbázist, vezeti a hulladékégetőkről és nagytüzelő berendezésekről szóló nyilvántartást, és ellátja az Országos Környezeti Kármentesítési Programmal kapcsolatos feladatokat is.
A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek (2014. január 1.)
A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekből két különálló hatóság jött létre. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi hatósági feladatokat döntően a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek látják el, de az önkormányzati környezetvédelmi hatóságoknak is van feladatuk. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség új feladatkörét már egy héttel a jogszabály elfogadását követően kiegészítették. A vízügyi igazgatási szervek a belügyminiszter felügyelet alá kerültek, míg a környezetvédelmi és természetvédelmi szervek a vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt maradtak.
Területrendezéssel összefüggő törvénymódosítások
Az Országos Területrendezési Tervet legalább 5 évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeit, az időközben elkészült országos szintű tervek és koncepciók, valamint ágazati stratégiák hatását, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény egyes változásait tükrözik az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) megjelenő módosítások.
Területfejlesztési terv készítésének feltételei. Az állami főépítész módosuló feladatköre
A 2013. évi CCXVI. törvény egyéb módosítások mellett rögzítette az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben (Tftv.), hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki területfejlesztési tervet készíthet. A Tftv. módosítása érintette az állami főépítész feladatkörét, valamint a területfelhasználási engedélyhez kötött tevékenységek körét.
Az önkormányzatok változó területfejlesztési és területrendezési feladatai
Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) hatályát kiterjesztette a területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására. Egyebek mellett jelentősen módosult a területi szervek területfejlesztési és területrendezési feladat- és hatásköre, továbbá a szervezetek közötti kapcsolattartás tartalma, formája is. A 2013. évi CCXVI. törvénnyel a Balaton Fejlesztési Tanács és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek is új feladatokat kaptak.
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény átfogó módosítása
Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) hatályát kiterjesztette a területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására, és új alapfogalmak bevezetésére is sor került. Egyebek mellett jelentősen módosult a központi állami szervek területfejlesztési és területrendezési feladat- és hatásköre, továbbá a szervezetek közötti kapcsolattartás tartalma, formája is.
Egyedi építési szabályzat készül a Városligetre. A Múzeum-negyed jogszabályi feltételeinek megteremtése
A Duna-parti építési szabályzat mellett jelenleg már a Városligetre is egyedi, az országos és a helyi építésügyi előírásoktól független építési szabályzat alkotható. A Városligeti építési szabályzatban – amelynek hatályba lépése 2014. júniusában várható – egyebek mellett Zugló Önkormányzata által elfogadott településrendezési eszközöket sem szükséges majd figyelembe venni. A Városliget beépítése során a jelenlegi építésügyi előírásokat nem, kizárólag a Városliget építési szabályzatát kell majd betartani. A 2013. évi CCXLII. törvény a vagyonkezelőre, és a közbeszédben gyakran előkerülő zöldfelületre is tartalmaz előírásokat. A jogszabály a Liget Budapest projekt (a Múzeum-negyed) kialakításának feltételei kívánja megteremteni. Érdemes tudni, hogy egy független szakértői csoport alternatív koncepciót dolgozott ki.
Az OÉNY díjait miniszteri rendelet fogja szabályozni
Az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról 2013. évi CLXXXIII. törvényben található felhatalmazás teszi lehetővé a belügyminiszter számára, hogy az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) használatához kapcsolódóan díjat állapítson meg.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
