Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A közbeszerzési törvény 2024 februárjától hatályos módosításai

A 2023. évi CXVII. törvény számos olyan módosítást vezetett át a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényen (Kbt.), amelyek áttekintése és ismerete javasolt a területen tevékenykedőknek, valamit az érdeklődőknek is. Jelen cikkünkben a 2024. február 1. napjával hatályba lépő legfontosabb változásokat emeljük ki.

Építési jog 2024 – Két félnapos konferencia, webinárium és szakmai konzultáció 2024. február 15-én (febr. 26-ig visszanézhető)

2024 az építési jogban egy még soha nem látott változáshullám éve lesz: az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (Ábtv.) és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) mellett a legalapvetőbb kormányrendeleti szintű jogszabályok helyébe is új jogszabályok fognak lépni. 2024. január 1-jétől az építésügyi engedélyezési eljárások és a közigazgatási peres eljárások előírásaiban is fontos változások történtek. A Méptv. mellett szinte semmilyen figyelmet nem kapott a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) lecserélése. A 2024. január 1. napjától hatályos területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény a megújuló területpolitika szakmai, intézményi és pénzügyi alapjait határozza meg, és különösen fontos a települési önkormányzatok szakemberei számára. Az építésügyben dolgozóknak 2024-ben különösen nagy hangsúlyt kell helyezniük a tanulásra. A szakmai rendezvényünkkel igyekszünk segíteni a változások megismerésében, értelmezésében, és bízunk benne, hogy jelentősen le tudjuk rövidíteni a tanulási időszakot, hogy Önök az érdemi munkájukkal tudjanak foglalkozni.

Építési törvény módosítás: külterületi magasépítmények létesítésének új előírásai

Bár a magyar építészetről szóló 2023. évi C. tv. (Méptv.) kihirdetése óta tudható, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 2024. október 1-jén hatályát veszti, ez nem jelenti azt, hogy a rendelkezései addig ne módosulhatnának. Erre már 2024. január 1-jétől is látunk példát: a közmeghallgatásoknak az érintettek személyes részvétele nélküli megtartását az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény vezette be az Étv-be. Az Étv. egyéb módosításait egy energetikai tárgyú salátarendelet tartalmazza: a külterületi magasépítmények létesítésének új előírásait, illetve a Plázastop Bizottság összetételének módosítását.

Tűzvédelmi szótár / The Fire Protection Dictionary

Több mint 7 év után lehet újra szélerőműveket engedélyeztetni

2016. őszén lépett hatályba az kormányrendelet, amely több más jogszabály módosítása mellett az OTÉK-ot kiegészítette azzal az előírással, hogy beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12.000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el. A Kormány 2024. január 1. napjától jelentősen enyhítette ezt a korlátozást: főszabályként 700 méterre lecsökkent a 12 km-es védőzóna. Néhány más jellegű korlátozás ugyanakkor egyidejűleg hatályba lépett, ezeket is ismertetjük cikkünkben.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2023. december 30-ától hatályos új fogalmai, beépítési szabályai

Cikkünkben a Méptv.-nek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló a MATrT.-rendelkezéseket érintő azon érdemi módosításait ismertetjük, melyek a Méptv. kihirdetését követő 8. napon, vagyis 2023. december 30-án léptek hatályba. A Méptv. egyebek mellett bevezette a Vízparti Tervet mint új területrendezési tervtípust. A cikkünkből kiderül, hogy mi számít parti sétánynak, balatoni közstrandnak, vagy éppen a Balaton vízparti területeinek? Bemutatjuk a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet valamennyi településére érvényes új zöldterületi és beépítési szabályokat, valamint a Balaton természetes és közcélú partszakaszaira vonatkozó új szabályokat. Arra a kérdésre is választ találnak, hogy a helyi építési szabályzat eltérhet-e a Balaton vízparti településrendezési és építési követelményektől? A közel harmincezer karakter terjedelmű összefoglalónk az Építésijog.hu Prémium előfizetésével olvasható el.

Mikor lépett, lép hatályba a magyar építészetről szóló törvény? 5. rész - Balaton Kiemelt Üdülőkörzet

Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor lépnek hatályba.

A cikksorozat 5. része a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (MATrT.) módosításainak azon részeit ismerteti, amelyek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozó előírásokat (BKÜTrT.) érintették, és 2023. december 30-án már hatályba léptek.

Mikor lépett, lép hatályba a magyar építészetről szóló törvény? 4. rész - OTrT. és BATrT. módosítások

Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor lépnek hatályba.

A cikksorozat 4. része a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (MATrT.) módosításainak azon részeit ismerteti, amelyek az Országos Területrendezési Tervet (OTrT.) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét (BATrT.) érintették, és 2023. december 30-án már hatályba léptek.

01.2. Mi határozza meg egy jogszabály rövidítését?

Egyes törvényekben megtalálhatjuk az alábbi rendelkezést: „E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: „. Nagyon hasznos, ha a jogalkotó maga határozza meg, hogy az adott jogszabályt hogyan kell rövidíteni, mert így az egyes jogalkalmazók, vagy éppen a kommentárok egy adott rövidítés esetében ugyanarra a jogszabályra utalhatnak (lásd például: Ákr., Kp., Ptk.). Véleményünk szerint káros az a gyakorlat, amely időről-időre a változatlan számú és című, gyakran hivatkozott jogszabályoknak (közte törvényeknek) más-más rövid megjelölését (rövidítését) vezeti be. Nem ritka, hogy az egyszerre hatályban lévő különböző jogszabályokban is ugyanarra a törvényre (vagy rendeletre) más-más rövid megnevezés vagy rövidítés utal, sajnos az építési jogban is.

Az Alkotmánybíróság szerint a "Kastélytörvény" alaptörvény-ellenes

Az Országgyűlés 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a sajtóban "Kastélytörvény"-nek neveztek el. A köztársasági elnök azonban nem írta alá az elfogadott törvényt, hanem azt ún. előzetes normakontroll keretében megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata érdekében. Az alábbiakban közérthetően összefoglaljuk az ÉKM és a köztársasági elnök álláspontját, valamint az Alkotmánybíróság 2024. január 16-i döntését és indokait. A cikkben kitérünk arra is, hogy az AB határozat alapján a jogalkotó milyen tartalommal terjesztheti elő ismételten a törvényjavaslatot.

Minősített ingatlan-portfólió segítheti a vállalatokat az új ESG törvénynek való megfelelésben

A január 1-től hatályos új ESG-törvény jelentős változásokat hoz a magyar vállalatok életébe, ugyanis kötöttebb lesz a fenntarthatósági jelentések tartalma és formája. Ezáltal a vállalatok fenntarthatósági törekvései átláthatóbbak és összehasonlíthatóbbak lesznek. Az épített környezetnek jelentős felelőssége van az energiafelhasználásban, a vállalatok környezeti lábnyomában és társadalmi hatásában, ezért a vállalatok fenntarthatósági stratégiájának része kell legyen a minősített, fenntartható ingatlan portfólió.

10 éves az Építésijog.hu! Minden korábbi és jelenlegi előfizetőnknek ajándékot adunk

Az Artifex Kiadó Kft-vel létrejött együttműködés eredményeképpen 10 évvel ezelőtt, 2013-ban indult el az Építésijog.hu előfizetéses szolgáltatása. Szakmai portálunk előfizetéses szolgáltatásának 10 éves jubileumára tekintettel a felhasználóink számára egy – de amint a levelem végén kiderül, inkább két – ajándékkal kedveskedünk.