Rendkívüli öntözési célú vízhasználat

Szerző:   Dr. Varga Csaba LL. M.,  dr. Zentai Gergely

Utolsó frissítés: 2019.06.11. 11:25

Közzétéve: 2019.06.10. 16:25


2019. május 1. napján hatályba lépett módosítás következtében tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli vízhasználat lehetséges.

Magyar Közlöny: 2019. évi 72. szám
Érintett jogszabály: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 98/2019. (IV. 30.) Korm. rendelet
Hatályos: 2019. május 1.

Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a tartósan vízhiányos időszakban, közvetlenül felszíni vízből (folyók, tavak stb.), ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m3/hektár) vízmennyiséget 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása [72/1996. (V. 22.) Korm. rend. 5. § (14) bek.].

A tartósan vízhiányos időszak várható kezdetét és végét a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével a vízgazdálkodásért felelős miniszter (belügyminiszter) a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőben közleményben közzéteszi [1995. évi LVII. tv. 15/C. § (9) bek.].

Például a Hivatalos Értesítő 2019. évi 34. számában jelent meg a közlemény, amely szerint a tartósan vízhiányos időszak várható vége 2019. június 7. napja volt.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell a vízhasználatot megelőzően bejelenteni, melyhez csatolni kell a vízhasználattal (vízkivétellel) érintett felszíni víz kezelőjének hozzájárulását (területileg illetékes vízügyi igazgatóság).

A bejelentésnek tartalmaznia kell továbbá:
a) a vízhasználó családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét, ha a vízhasználó gazdálkodó szervezet, annak nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, képviselőjének nevét, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát;
b) a vízkivétel helyét [helyrajzi szám, Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) koordináta vagy szelvényszám megadásával];
c) a vízkivétel módjának meghatározását, továbbá a vízmérés módját;
d) a vízkivétel időtartamát, kezdő és befejező időpontját;
e) a kivenni tervezett víz mennyiségét (m³/nap és m³/hónap megadásával);
f) a vízkivételi szivattyú kapacitását (teljesítmény szerint) és az üzemnapló vezetésének helyét;
g) az öntözött terület nagyságát (hektárban megadva) [72/1996. (V. 22.) Korm. rend. 5.§ (14a) bek.].

A bejelentéshez más hatóság, szakhatóság állásfoglalását nem kell csatolni.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználat a bejelentést követően azonnal megkezdhető [72/1996. (V. 22.) Korm. rend. 5.§ (14d) bek.].

A vízügyi hatóság a bejelentésben megadott vízhasználat időtartama alatt a bejelentésben foglalt vízhasználat gyakorlását a helyszínen bármikor ellenőrizheti. A kezelői hozzájárulás hiányában folytatott vagy a hozzájárulásban foglaltaktól, valamint a bejelentéstől eltérő vízkivételre utaló adat esetén a vízügyi hatóság soron kívül ellenőrzést tart, és a további vízkivételt megtiltja [72/1996. (V. 22.) Korm. rend. 5.§ (14d) bek.].

A vízhasználó a rendkívüli öntözési célú vízhasználat során ténylegesen kivett vízmennyiséget a vízkészletjárulék adatszolgáltatásában fel kell tüntetnie, ugyanakkor a tartósan vízhiányos időszakban az öntö9zési vízhasználat vízmennyisége után nem kell vízkészletjárulékot fizetni [1995. évi LVII. tv. 15/C. § (1) bek. m) pont].

A bejelentésért, mint elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásért 3000 Ft illetéket kell fizetni [1990. évi XCIII. tv. 29. § (1) bek.].
 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt