Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Beépítésre nem szánt terület

Beépítésre nem szánt terület a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 2. pont].

A település közigazgatási területén belül ki kell jelölni azokat a területeket, melyek nem az építmények, hanem a település működéséhez elengedhetetlen egyéb létesítmények elhelyezésére szolgálnak, illetve hozzájárulnak a települési zöldhálózat kialakításához. A település mindennapi életéhez szükség van közlekedési és közműhálózat létrehozására, közparkok, közkertek kialakítására, továbbá a növénytermesztés, állattartás céljára szánt területekre és a vízgazdálkodás területeire. Ezek a funkciók a beépítésre nem szánt területeken kapnak helyet, mivel épületek elhelyezésére nem, vagy csak igen korlátozott mértékben van lehetőség rajtuk.

4.1. Közlekedési és közműterület

A közlekedési hálózat és létesítményei, továbbá a közművek elhelyezésére szolgáló területen alakítható ki a település közlekedési hálózata, az országos és helyi közutak, kerékpárút, járda és gyalogút, a gépjármű várakozó helyek valamint mindezek csomópontjai. A területfelhasználási egység szolgál továbbá a vízelvezetési rendszer, közmű és hírközlési létesítmények elhelyezésére, illetve a közúti, kötöttpályás, vízi és légi közlekedés építményeinek elhelyezésére is.

A közlekedési területeken lakást létrehozni nem lehet, azonban a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és szállásépületek elhelyezhetőek, valamint ezeken belül szolgálati lakás kialakítható.

A különböző közlekedési területeket legalább az alábbi szélességgel kell kialakítani [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 26. §]:
 

4.2. Zöldterületek

Az emberhez méltó, kellemes lakókörnyezet kialakítása és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében szükség van a településen belül összefüggő zöldfelületek kialakítására, nem csak az egyes építési telkeken, hanem a közterülteken, a beépítésre nem szánt területeken is. A nagy területű zöldfelületek, nem csak a település klimatikus viszonyait javítják, hanem a lakosság pihenését, rekreációját is szolgálják. A zöldterületek sajátos használatuk szerint lehetnek közparkok, vagy közkertek. Alapvető feltétel, hogy a települési közkert, közpark, közútról közvetlenül és akadálymentesen megközelíthető legyen.

A zöldterület épület elhelyezésére nem használható, azonban a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, illetve a területet látogatókat kiszolgáló vendéglátó épületek létesíthetőek az alábbi paraméterekkel [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 27.§]:
 

4.3 Erdőterület

Területfelhasználási célja és a hasznosítás jellege szerint az erdő területet három csoportba soroljuk: az erdőterület lehet védelmi-, gazdasági – és közjóléti erdő.

A területfelhasználási egységben épületet elhelyezni nem lehet a rendeltetésének megfelelő építmények kivételével. A védelmi erdőben kizárólag erdei kilátó, magasles létesíthető, illetve a honvédelmi rendeltetésű erdőben honvédelmi és katonai épületek építhetőek.

A gazdasági rendeltetésű erdőterületen gazdasági épületek építése 0,5 %-os beépítettséggel, közjóléti erdőben a látogatókat kiszolgáló épületek építése 5 %-os beépítettséggel megengedettek [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 28. §].

Lásd még: Magasles és erdei kilátó is elhelyezhető a védelmi erdőben

4.4. Mezőgazdasági terület

Minden településen szükség lehet a növénytermesztésre, állattartásra, és az ezekkel kapcsolatos feldolgozásra, tárolásra kijelölni területeket. Ezek a funkciók a mezőgazdasági területeken kapnak helyet. A mezőgazdasági terület jellegénél fogva lehet kertes, vagy általános mezőgazdasági terület.

A területen az épületek elhelyezésének szigorú szabályai vannak. Amennyiben egy telek területe nem éri el a 720 m2-t, épület nem helyezhető el rajta. 720-1500 m2 nagyságú telkeken egy, elsősorban a mezőgazdasági rendeltetéssel összefüggő, tároló gazdasági épület építhető 3 %-os beépítettséggel.

Az 1500 m2-t meghaladó méretű telken több építmény is elhelyezhető legfeljebb 3 %-os beépítettséggel.

Lakóépület a művelési ágtól függően csak 3000 m2 vagy 6000 m2 felett helyezhető el úgy, hogy a megengedett beépítettség (3%) felét nem haladhatja meg a lakóépület által elfoglalt terület.

Mezőgazdasági birtoktest alakítható ki több önálló telekből, mely esetben a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számított 3 %-os beépíthetőség összegezve egy telken, a birtokközpontban érvényesíthető. A birtokközpont területe azonban nem lehet kisebb 10 000 m2-nél és a beépítettség ebben az esetben sem haladhatja meg a 45 %-ot. A birtokközponton a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szálláshely, vendéglátás épülete elhelyezhető [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 29. §].

4.5. Vízgazdálkodási, Természetközeli és Különleges beépítésre nem szánt terület

A természetes vizek, és a csatornák területe, medre és parti sávja, továbbá a folyók, tavak hullámtere együttesen a vízgazdálkodási területekhez tartoznak. A vízgazdálkodási területekre, azok kezelésére és hasznosítására vonatkozóan külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A területen a rendeltetésével összefüggő építményt elhelyezni csak a külön jogszabályban előírtaknak megfelelően lehet.
Jellege szerint a vízgazdálkodással összefüggő területek az alábbiak:
- a folyóvizek medre és parti sávja,
- az állóvizek medre és parti sávja,
- a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,
- a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
- a vízbázis területek,
- a hullámterek.

Természetközeli területeknek nevezzük a mocsarakat, nádasokat, sziklás területeket, melyek leginkább élőviláguk és természeti értékeik miatt jelentősek. Épületet elhelyezni a természetközeli területen az ökológiai rendszerük védelme érdekében nem lehet.

A különleges beépítésre nem szánt területek azok a területek, melyek rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy attól védelmet igényelnek. A területen a rendeltetésének megfelelő épületet lehet elhelyezni, a beépítésre szánt területekhez képest jóval kisebb, maximum 5 %-os beépítettség mellett. A területfelhasználási egységre vonatkozó előírásokat, beépítési paramétereket a helyi építési szabályzatban kell rögzíteni.

A felhasználás célja és rendeltetése szerint a különleges beépítésre nem szánt területek az alábbiak lehetnek:
- az egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület,
- a nagy kiterjedésű sportolási célú terület,
- a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület,
- a vadaspark, arborétum területe,
- a temető területe,
- a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület,
- a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági terület,
- burkolt vagy fásított köztér, sétány,
- az egyéb, az OTÉK 26-30/A. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó terület.

Látható, hogy a különleges beépítésre nem szánt területeken olyan rendeltetések helyezhetőek el, melyek jellegüknél fogva nagy kiterjedésű zöldfelületi környezetet igényelnek [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 30-30/B. §].