Beépítésre nem szánt terület

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.11.21. 22:05

Közzétéve: 2013.04.27. 16:50


Beépítésre nem szánt terület a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 2. pont].

A település közigazgatási területén belül ki kell jelölni azokat a területeket, melyek nem az építmények, hanem a település működéséhez elengedhetetlen egyéb létesítmények elhelyezésére szolgálnak, illetve hozzájárulnak a települési zöldhálózat kialakításához. A település mindennapi életéhez szükség van közlekedési és közműhálózat létrehozására, közparkok, közkertek kialakítására, továbbá a növénytermesztés, állattartás céljára szánt területekre és a vízgazdálkodás területeire. Ezek a funkciók a beépítésre nem szánt területeken kapnak helyet, mivel épületek elhelyezésére nem, vagy csak igen korlátozott mértékben van lehetőség rajtuk.

4.1. Közlekedési és közműterület

A közlekedési hálózat és létesítményei, továbbá a közművek elhelyezésére szolgáló területen alakítható ki a település közlekedési hálózata, az országos és helyi közutak, kerékpárút, járda és gyalogút, a gépjármű várakozó helyek valamint mindezek csomópontjai. A területfelhasználási egység szolgál továbbá a vízelvezetési rendszer, közmű és hírközlési létesítmények elhelyezésére, illetve a közúti, kötöttpályás, vízi és légi közlekedés építményeinek elhelyezésére is.

A közlekedési területeken lakást létrehozni nem lehet, azonban a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és szállásépületek elhelyezhetőek, valamint ezeken belül szolgálati lakás kialakítható.

A különböző közlekedési területeket legalább az alábbi szélességgel kell kialakítani [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 26. §]:
 

gyorsforgalmi út (autópálya, autóút)

60m

főút esetén

40m

országos mellékút esetén

30m

 helyi gyűjtőút esetén

22m

 kiszolgáló út esetén

12m

 kerékpárút esetén

3m

 gyalogút esetén

3m

 kétvágányú vasút esetén

20m

egyvágányú vasút esetén

10m


4.2. Zöldterületek

Az emberhez méltó, kellemes lakókörnyezet kialakítása és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében szükség van a településen belül összefüggő zöldfelületek kialakítására, nem csak az egyes építési telkeken, hanem a közterülteken, a beépítésre nem szánt területeken is. A nagy területű zöldfelületek, nem csak a település klimatikus viszonyait javítják, hanem a lakosság pihenését, rekreációját is szolgálják. A zöldterületek sajátos használatuk szerint lehetnek közparkok, vagy közkertek. Alapvető feltétel, hogy a települési közkert, közpark, közútról közvetlenül és akadálymentesen megközelíthető legyen.

A zöldterület épület elhelyezésére nem használható, azonban a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, illetve a területet látogatókat kiszolgáló vendéglátó épületek létesíthetőek az alábbi paraméterekkel [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 27.§]:
 

 

Közpark

Közkert

legnagyobb beépítettség

3 %

3 %

legkisebb zöldfelület

70 %

60 %

beépítési magasság max.

7,5 m

 


4.3 Erdőterület

Területfelhasználási célja és a hasznosítás jellege szerint az erdő területet három csoportba soroljuk: az erdőterület lehet védelmi-, gazdasági – és közjóléti erdő.

A területfelhasználási egységben épületet elhelyezni nem lehet a rendeltetésének megfelelő építmények kivételével. A védelmi erdőben kizárólag erdei kilátó, magasles létesíthető, illetve a honvédelmi rendeltetésű erdőben honvédelmi és katonai épületek építhetőek.

A gazdasági rendeltetésű erdőterületen gazdasági épületek építése 0,5 %-os beépítettséggel, közjóléti erdőben a látogatókat kiszolgáló épületek építése 5 %-os beépítettséggel megengedettek [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 28. §].

Lásd még: Magasles és erdei kilátó is elhelyezhető a védelmi erdőben

4.4. Mezőgazdasági terület

Minden településen szükség lehet a növénytermesztésre, állattartásra, és az ezekkel kapcsolatos feldolgozásra, tárolásra kijelölni területeket. Ezek a funkciók a mezőgazdasági területeken kapnak helyet. A mezőgazdasági terület jellegénél fogva lehet kertes, vagy általános mezőgazdasági terület.

A területen az épületek elhelyezésének szigorú szabályai vannak. Amennyiben egy telek területe nem éri el a 720 m2-t, épület nem helyezhető el rajta. 720-1500 m2 nagyságú telkeken egy, elsősorban a mezőgazdasági rendeltetéssel összefüggő, tároló gazdasági épület építhető 3 %-os beépítettséggel.

Az 1500 m2-t meghaladó méretű telken több építmény is elhelyezhető legfeljebb 3 %-os beépítettséggel.

Lakóépület a művelési ágtól függően csak 3000 m2 vagy 6000 m2 felett helyezhető el úgy, hogy a megengedett beépítettség (3%) felét nem haladhatja meg a lakóépület által elfoglalt terület.

Mezőgazdasági birtoktest alakítható ki több önálló telekből, mely esetben a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számított 3 %-os beépíthetőség összegezve egy telken, a birtokközpontban érvényesíthető. A birtokközpont területe azonban nem lehet kisebb 10 000 m2-nél és a beépítettség ebben az esetben sem haladhatja meg a 45 %-ot. A birtokközponton a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szálláshely, vendéglátás épülete elhelyezhető [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 29. §].

4.5. Vízgazdálkodási, Természetközeli és Különleges beépítésre nem szánt terület

A természetes vizek, és a csatornák területe, medre és parti sávja, továbbá a folyók, tavak hullámtere együttesen a vízgazdálkodási területekhez tartoznak. A vízgazdálkodási területekre, azok kezelésére és hasznosítására vonatkozóan külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A területen a rendeltetésével összefüggő építményt elhelyezni csak a külön jogszabályban előírtaknak megfelelően lehet.
Jellege szerint a vízgazdálkodással összefüggő területek az alábbiak:
- a folyóvizek medre és parti sávja,
- az állóvizek medre és parti sávja,
- a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,
- a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
- a vízbázis területek,
- a hullámterek.

Természetközeli területeknek nevezzük a mocsarakat, nádasokat, sziklás területeket, melyek leginkább élőviláguk és természeti értékeik miatt jelentősek. Épületet elhelyezni a természetközeli területen az ökológiai rendszerük védelme érdekében nem lehet.

A különleges beépítésre nem szánt területek azok a területek, melyek rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy attól védelmet igényelnek. A területen a rendeltetésének megfelelő épületet lehet elhelyezni, a beépítésre szánt területekhez képest jóval kisebb, maximum 5 %-os beépítettség mellett. A területfelhasználási egységre vonatkozó előírásokat, beépítési paramétereket a helyi építési szabályzatban kell rögzíteni.

A felhasználás célja és rendeltetése szerint a különleges beépítésre nem szánt területek az alábbiak lehetnek:
- az egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület,
- a nagy kiterjedésű sportolási célú terület,
- a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület,
- a vadaspark, arborétum területe,
- a temető területe,
- a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület,
- a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági terület,
- burkolt vagy fásított köztér, sétány,
- az egyéb, az OTÉK 26-30/A. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó terület.

Látható, hogy a különleges beépítésre nem szánt területeken olyan rendeltetések helyezhetőek el, melyek jellegüknél fogva nagy kiterjedésű zöldfelületi környezetet igényelnek [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 30-30/B. §].
 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt