Központi államigazgatási szervek
Szerző: 
Építésijog.hu
Utolsó frissítés: 2018.02.04. 15:14
Közzétéve: 2018.02.04. 15:14
A központi államigazgatási szervek felsorolását a 2010. évi XLIII. törvény tartalmazza [2010. évi XLIII. tv. 1. §]:
a) a Kormány,
b) a kormánybizottság,
c) [1]
d) a minisztérium (lásd Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény)
e) az autonóm államigazgatási szerv,
ea) a Közbeszerzések Tanácsa,
eb) az Egyenlő Bánásmód Hatóság,
ec) a Gazdasági Versenyhivatal,
ed) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
ee) a Nemzeti Választási Iroda.
f) a kormányhivatal: törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv [2010. évi XLIII. tv. 70. § (1) bek.]
fa) a Központi Statisztikai Hivatal,
fb) az Országos Atomenergia Hivatal,
fc) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala,
fd) [2]
fe) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal;
g) a központi hivatal: törvény vagy kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv [2010. évi XLIII. tv. 72. §];
h) a rendvédelmi szerv
ha) a rendőrség,
hb) [3]
hc) [4]
hd) a büntetés-végrehajtási szervezet,
he) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
fh) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.
i) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.
j) az önálló szabályozó szervek[5].
ia) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
ib) [6]
ic) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal [7].
[1] Ebben a pontban 2014.06.06. napjáig a Miniszterelnökség megjelölése szerepelt. Az egyes törvényekben következetesen nem a miniszter konkrét megnevezése szerepel, hanem a törvény tartalmán alapuló feladatkör szerinti megjelölés. Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény a Miniszterelnökséget a kormányzati koordinációt ellátó minisztériumként határozta meg, és ezt átvezették 2010. évi XLIII. törvényben is, vagyis megszüntették a Miniszterelnökség külön feltüntetését (lásd: 2014. évi XXI. törvény 42. § (2) bekezdés a) pont)
[2] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Országgyűlés által törvényben létrehozott és a miniszterelnök által alapított, jogi személyiséggel rendelkező, kormányhivatalként működő központi költségvetési szerv volt. 2016.01.01. napjától a NAV kormányhivatali státusza megváltozott, a szervezet jelenleg az adópolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalként működik (lásd: 2015. évi CXCI. törvény 4. § (1) bekezdés).
[3] A polgári védelem 2012.01.01. napjától már nem tartozik a rendvédelmi szervek közé (lásd: 2011. évi CXXVIII. törvény 172. § (2) bekezdés). A rendvédelmi szervnek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tekintendő.
[4] A vám- és pénzügyőrség is rendvédelmi szervnek minősült. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség összevonásával 2011.01.01. napjától új szervezet jött létre (lásd: 2010. évi CXXII. törvény 172. § 6. pont)
[5] Az Alaptörvény 23. cikke szabályozza az önálló szabályozó szervekre vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket, azonban az nem derült ki, hogy az önálló szabályozó szerv mint közigazgatási jogi szervtípus mely csoportba tartozik. 2012.01.01. napjától az önálló szabályozó szerv bekerült a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvénybe, mint központi államigazgatási szerv (lásd: 2011. évi CCI. törvény 360. § (4) bekezdés). 2012.01.01. napján önálló szabályozási szerv volt: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
[6] 2013.10.01. napjától az MNB látja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletével kapcsolatos funkcióit, továbbá a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit. Ezen új hatósági jogosítványokhoz kapcsolódóan az MNB törvényjavaslat meghatározza az MNB hatósági eljárásainak általános és részletes szabályait. Hasonlóan a PSZÁF által ellátott korábbi hatósági feladatokhoz, a jövőben az MNB jár el az engedélyezési, felügyeleti ellenőrzési, fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti eljárásokban. A PSZÁF a feladatkörök átalakításával egyidejűleg már nem minősül önálló szabályozó szervnek (lásd: 2013. évi CXLIII. törvény 146. §).
[7] A kormányhivatalként működő Magyar Energia Hivatal (MEH) átalakításával - önálló szabályozó szervként - 2013.04.04. napjával jött létre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A MEKH közmű-szolgáltatási (víziközmű-szolgáltatás, hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozása) tevékenységek szabályozását és felügyeletét ellátó, az Országgyűlésnek alárendelt, önálló szabályozó szervként működik. A MEKH látja el egyrészről a MEH feladatkörébe tartozó vezetékes energiaellátási (földgáz, villamos energia és távhő) és a víziközmű működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet és részben működési szabályozást, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjszabályozás előkészítő feladatait (lásd: 2013. évi XXII. törvény 32. §).
