Órai kérdések

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2019.05.03. 09:37

Közzétéve: 2017.03.17. 07:36

Az előadásokon a korábbi előadások anyagából teszek fel kérdéseket, amelyeket az órán meg is válaszolunk.

 

JOGI ISMERETEK

 

 

  1. A műszaki ellenőrként olyan dolgot kellene elvégeznie, amelyre a megbízótól még nem kapott utasítás. Ezt megteheti?














 

  1. A műszaki ellenőrként olyan dolgot kellene elvégeznie, amelyre a megbízótól még nem kapott utasítás. Ezt megteheti? – Ptk. 477. § (2) bek.: A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul értesíteni kell.

 

 

 

 









 

 

  1. Mindent megtett, de mégsem tudja megjavítani a gépet, valószínűleg más jellegű hibája van, mint amire előzetesen gondolt. A megrendelő nem akarja kifizetni Önnek a teljes vállalkozói díjat, pedig ténylegesen 10 órán keresztül dolgozott rajta. Mit tehet?








 

 

 

 

  1. Mindent megtett, de mégsem tudja megjavítani a gépet, valószínűleg más jellegű hibája van, mint amire előzetesen gondolt. A megrendelő nem akarja kifizetni Önnek a teljes vállalkozói díjat, pedig ténylegesen 10 órán keresztül dolgozott rajta. Mit tehet? – A Ptk. 389. §-a alapján a vállalkozási szerződés alapján a dolog megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására vállalt kötelezettséget. Ha nem sikerül megjavítani a dolgot, főszabály szerint nem jár díj (ezzel ellentétesen megállapodhatnak a felek).











 

 

  1. A megrendelő olyan anyagot adott át Önnek mint kivitelezőnek, amely nem biztos, hogy elbírja az épületben rá háruló terhelést. Kijelenti, hogy csak a megrendelő felelősségére hajlandó azt beépíteni. Ezt a megrendelő elfogadja, de amikor mégis bekövetkezik a baj, a kárt mégis Önnel akarja megfizettetni. Mit tehet, mire hivatkozhat?

 

 

A megrendelő olyan anyagot adott át Önnek mint kivitelezőnek, amely nem biztos, hogy elbírja az épületben rá háruló terhelést. Kijelenti, hogy csak a megrendelő felelősségére hajlandó azt beépíteni. Ezt a megrendelő elfogadja, de amikor mégis bekövetkezik a baj, a kárt mégis Önnel akarja megfizettetni. Mit tehet, mire hivatkozhat? – A Ptk. 392. § (3)-(4) bekezdése alapján, ha a megrendelő alkalmatlan anyagot vagy pedig célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős. Ha azonban a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, vagy nem szolgáltat megfelelő anyagot, a vállalkozó a szerződéstől elállhat. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. A vállalkozó a megrendelő által adott anyaggal, illetve utasítás szerint nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne. Vagyis meg kell nézni, hogy mi lehet a hiba következménye, és ha a kötelező megtagadás esetei közé tartozhat, a figyelmeztetés mellett sem lehet elvégezni.

























 

A vállalkozó jelentős csúszásban van, de a véghatáridő még nem következett be. Ügyvédje közli Önnel, hogy a határidő leteltéig kizárt a szerződéstől való elállás, hiszen még nem igazolható a határidő elmulasztása. Az ügyvéd javasolja, hogy a határidő elteltét követően adjon póthatáridőt a kivitelezőnek, és ha az az idő is eredménytelenül telik el, akkor lehet elállni a szerződéstől. Mi lesz az Ön következő lépése az ügyben?





























 

A vállalkozó jelentős csúszásban van, de a véghatáridő még nem következett be. Ügyvédje közli Önnel, hogy a határidő leteltéig kizárt a szerződéstől való elállás, hiszen még nem igazolható a határidő elmulasztása. Az ügyvéd javasolja, hogy a határidő elteltét követően adjon póthatáridőt a kivitelezőnek, és ha az az idő is eredménytelenül telik el, akkor lehet elállni a szerződéstől. Mi lesz az Ön következő lépése az ügyben? – Először is másik ügyvédet keres. Másodszor a Ptk. 395. § (3) bekezdése alapján eláll a szerződéstől (de csak akkor, ha bizonyítani tudja a késedelmet. Ptk. 395. § (3) bek.: Ha a megrendelő a szerződéstől azért állt el, mert a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a megrendelőnek már nem áll érdekében, a megrendelő a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet.



 

 

  1. A kölcsönkapott összeget három hónappal később kapja vissza. Az adós nem akar késedelmi kamatot fizetni. Sajnos a kölcsönszerződésbe nem írták bele, hogy köteles lenne késedelmi kamatot fizetni. Tud valamire hivatkozni a késedelmi kamat érdekében?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. A kölcsönkapott összeget három hónappal később kapja vissza. Az adós nem akar késedelmi kamatot fizetni. Sajnos a kölcsönszerződésbe nem írták bele, hogy köteles lenne késedelmi kamatot fizetni. Tud valamire hivatkozni a késedelmi kamat érdekében? – A késedelmi kamat objektív jogkövetkezménye a kötelezetti késedelemnek, nem kell a szerződésben rögzíteni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. Kórházba kerül, és ezért nem tudta teljesíteni az aláírt szerződést. A kórházból telefonon értesíti betegségéről a megrendelőt, aki azonban a betegségre tekintet nélkül bejelenti, hogy eláll a szerződéstől, és kéri a kikötött meghiúsulási kötbér összegét is. Mire hivatkozhat, ha a felépülése után megcsinálná a munkát, és nem akar fizetni?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. Kórházba kerül, és ezért nem tudta teljesíteni az aláírt szerződést. A kórházból telefonon értesíti betegségéről a megrendelőt, aki azonban a betegségre tekintet nélkül bejelenti, hogy eláll a szerződéstől, és kéri a kikötött meghiúsulási kötbér összegét is. Mire hivatkozhat, ha a felépülése után megcsinálná a munkát, és nem akar fizetni? – Először is meg kell próbálni módosítani a határidőt (Ptk. 240. §). Ha ez nem működik, akkor az elállás esetében csak arra hivatkozhat, hogy nem kapott póthatáridőt és a megrendelőnek érdekében áll a későbbi munkavégzés is (Ptk. 300. §). A kötbér tekintetében nem felróható a betegség, ezért nem kell fizetnie (Ptk. 246-247. §).
  2.  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. A cégének jelentős tartozásai vannak. Egy ismerőse azt ajánlja Önnek, hogy a cégben található ingatlanokat ajándékozza neki, és ő vállalja, hogy néhány éven belül – ha a cég ügye már lezárult – visszajuttatja az Ön részére az ingatlanokat. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a döntés meghozatala során?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. Megvett egy ingatlant 10 millió forintért. 6 hónappal később a házban eladnak egy másik ugyanilyen lakást, azonban csak 4 millió forintos áron. Ön milyen jogcímen, milyen határidőn belül követelhet és milyen mértékű „kárpótlást” az eladójától?

 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt