Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A szerződésben változás következhet be úgy is, hogy az eredeti kötelezett helyébe egy új kötelezett lép, aki átvállalja az eredeti kötelezett tartozását. Fontos, hogy a tartozásátvállalás kizárólag a három érintett fél konszenzusával lehetséges. A Ptk. szabályozza a teljesítésátvállalás, a tartozáselvállalás, és a tartozás átszállását is. A tartozásnak a kötelezett általi elismerése pedig a bizonyítási kötelezettségen változtat.

Miután a szerződés betöltötte szerepét megszűnik vagy megszüntetik. Mi lehet a kettő között a különbség?

Az elévülés lényege, hogy a jogszabályban meghatározott időtartam eltelte után a követelések bírói úton történő érvényesítésére már nincs lehetőség, akkor sem, ha egyébként ténylegesen fennáll a tartozás. A kötelezett sem követelheti vissza azonban a már elévült követelés teljesítését. Azt is érdemes tudni, hogy az egyes követelések elévülési ideje eltérő lehet, ami azért fontos, mert az elévülési időn túl már nem lehet a peres eljárás alapján kikényszeríteni a teljesítést. A Ptk. (2013. évi V. tv.) 2014. március 15. napjától lényeges változást eredményezett az elévülési idő számításának szabályaiban is.

A megbízási szerződés alapján a megbízott valamilyen tevékenység, feladat elvégzésére köteles (pl. egy építkezés műszaki ellenőrzésére, felelős műszaki vezetésre), amelyért cserébe megbízási díj illeti meg. A megbízási szerződés előírásai is változtak 2014. március 15-étől, amikor is hatályba lépett az új Ptk (2013. évi V. tv.). Jelen tájékoztatóban foglalt rendelkezéseket valamennyi megbízási szerződésre alkalmazni kell. Az anyagot úgy készítettem el, hogy a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) és a Ptk. szabályait összehasonlítottam, ezzel is segítséget nyújtva a régi Ptk. által készített szerződésminták felülvizsgálatához.

Ha valaminek a megtervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására vagy megjavítására kötöttek a felek szerződést, az mindig vállalkozási szerződésnek fog minősülni. Ez azt jelenti, hogy a kivitelezési (építési) és a tervezési szerződésekre a Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó, alábbiakban ismertetett általános szabályait is alkalmazni kell. A tájékoztatóban párhuzamosan összehasonlítjuk a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) és a Ptk. (2013. évi V. tv.) rendelkezéseit, ezzel is elősegítve a gyakorlatban használt vállalkozási szerződések felülvizsgálatát.

Jelen cikk célja, hogy röviden és érthetően bemutassa az új Ptk., vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó szabályait, annak érdekében, hogy azok számára is könnyebben értelmezhető legyen ezen jogintézmény jelentése és tartalma, akik nem – vagy kizárólag – foglalkoznak e jogterülettel, és azok számára is elérhetőbb közelségbe kerüljön, akik korábban idegenkedtek ilyesfajta szerződés megkötésétől.