A szemétégetés bűncselekmény is lehet

A hulladékok égetése kapcsán egymás után jelennek meg azok a közlemények, tájékoztatók, amelyek igazolják, hogy kevés olyan tevékenység van, amely a szemétégetésnél jobban károsítaná az egészségünket. Sajnos nagyon sokan lebecsülik a hulladék elégetésének negatív következményeit, ezért az ország jelentős részén zavartalanul folyik a háztartási szemét, faipari hulladék, bontott nyílászárók eltüzelése. Fontos tudni, hogy a bútorlap, műanyag palackok, ruhák égetése bűncselekménynek is minősülhet, sőt, akár börtönbüntetés is lehet a következménye.

Mi minősül veszélyes hulladéknak?

A hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ha az a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendeletben meghatározott hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szerepel, és megfelel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) fogalommeghatározásának. A Hulladéktörvény szerint veszélyes hulladék: a Hulladéktörvény 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék [2012. évi CLXXXV. tv. 2. § 48. pont; 2012. évi CLXXXV. tv. 55. § (1) bek.].

A hulladék akkor is veszélyes hulladéknak minősül, ha az nem veszélyes hulladékként szerepel a hulladékjegyzékben, de a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy rendelkezik az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével. Az ilyen ismeretlen összetételű és a hulladékjegyzékben közelebbről meg nem határozott típusú hulladékot a környezetvédelmi hatóság döntéséig veszélyes hulladéknak kell tekinteni [2012. évi CLXXXV. tv. 55. § (2) bek.].

Veszélyes hulladékkal kapcsolatos tájékoztatást lásd itt.
 

Milyen hulladékokat tilos elégetni?

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint

Magyarországon évente több, mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, mely Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája.

A levegő ilyen mértékű szennyezésének fő oka a lakossági fűtés az égetés környezeti és egészségi szempontból rendkívül ártalmas tüzelőanyagokkal, elavult lakossági fűtőberendezésekkel, hibás fűtési technikákkal (forrás: Nemzetközi konferencia az ombudsman hivatalában a lakossági fűtés okozta levegőszennyezésről).

A kormány külön kampányt is indított annak érdekében, hogy mindenki megismerhesse, egészségünk és környezetünk védelme érdekében mely anyagok elégetése tilos

„A Kormány tájékoztatása szerint a kezeletlen fa és a papír kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:
- úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.),
- rétegelt lemez, bútorlap,
- építési fahulladék,
- színes, „fényes” papírhulladék,
- petpalack, műanyag hulladék,
- autógumi, használt ruha, rongy,
- fáradt olaj, üzemanyag.

Az előbb említett anyagok elégetésekor a bennük található, vagy kezelés következtében felhordott különböző mérgező vegyületek a levegőbe és a hamuba kerülnek, ezáltal szennyezve a környezetet, közvetlenül károsítva az egészségünket. Ezen túl - a nem rendeltetésszerű használat miatt - a készülék garanciáját is elveszíthetjük.

Ha a tüzelőberendezés működése nem megfelelő, a tökéletlen égés során felszabaduló gázok egy része nem távozik a kéményen keresztül, így a szobában lévők egészségét – különösen a gyermekekét és időskorúakét – közvetlenül károsítja.”

Forrás: http://www.futsokosankampany.hu/mit-ne-egessunk
 

Nagyon fontos, hogy a jogszabályban a "veszélyes" jelző félrevezető. A bútorlap, OSB, stb. nem VESZÉLYES hulladék, ezek az anyagok csak ÉGETÉSKOR válnak veszélyessé. Nyilván önmagában a petpalack sem veszélyes, mert vizet iszunk belőle, de ha elégetjük, akkor már veszélyes, és büntetendő az égetése.

Példaként a fűtéshez kapcsolódó levegőszennyezéssel foglalkozó tanulmányok, cikkek:

- Veszélyes-e a műanyagokat elégetni? – Földművelésügyi Minisztérium

- Fűtési szezon vagy füstszezon? – Levegő Munkacsoport

- Így fűtünk Magyarországon - WWF

- Az Index.hu riportja
 

A Vádlott veszélyes hulladékot gyűjtött és égetett el

A Váci Járásbíróság egy 2017-ben befejezett ügyében azt a tényállást állapította meg, hogy a Vádlott egy állattartás céljára használat ingatlanon jelentős mennyiségű hulladékot halmozott fel. A felhalmozott hulladék alumínium fóliát, alumínium dobozokat, műanyag palackokat, műanyag zsákokat, textil ruhát és hulladékpalát is tartalmazott. Az összegyűjtött anyagok a Hulladéktörvény 1. számú mellékletében felsorolt veszélyességi jellemzőkkel rendelkeztek, gyűjtésük, elhelyezésük, kezelésük hatósági engedélyhez kötött volt.

A vádlott a környezetvédelmi hatóság által kibocsátott hulladékgazdálkodási engedéllyel nem rendelkezett, környezetvédelmi hatóság nyilvántartásában nem szerepelt.

A Vádlott nemcsak összegyűjtötte, hanem el is égett a hulladékot.
 

A hulladék elégetése bűncselekmény

A bíróság megállapította, hogy a Vádlott a hulladék elégetésével megvalósította a Büntető Törvénykönyvről 2012. évi C. törvény (Btk.) 248. § (1) bekezdés a) és b) pontjába ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettét.

Btk. 248. §
(1) Aki
a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez,
b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában
a) hulladék: mindaz, amit a hulladékról szóló törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére;
b) hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladéknak a hulladékról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása - ideértve az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást -, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.

A bíróság a Vádlottat több, mint kétszáz napi tétel pénzbüntetésre ítélte, és egy napi tételt 1000 forintban határozott meg. A pénzbüntetés összegét (ami így több, mint 200.000 forint volt) 24 havi egyenlő részletben kell megfizetnie a Vádlottnak. A hatályos jogszabályok alapján a pénzbüntetés meg nem fizetése, illetőleg egyhavi részlet elmulasztása esetén az egész összeg megfizetése válik esedékessé, melynek nemfizetése következtében fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni a fennmaradó összeget. Vagyis a pénzbüntetés kifizetésének elmulasztása esetén a hulladékégető személy börtönbe is kerülhet.

Az, hogy a szemétégető károsítja saját családja és környezete egészségét, szerintem nagyobb büntetés nem lehet. Ha feltennénk a kérdést az égetőnek, hogy szeretné-e szisztematikusan a szerettei egészségét tönkretenni, valószínűleg 'nem' lenne a válasz. Azt kell azonban elfogadni, hogy a hulladék égetése olyan, mintha folyamatosan adnánk egy kis mérget azoknak, akiket a legjobban szeretünk. Sajnos nem azonnal, és szerencsére nem mindenkinél jelentkeznek a káros hatások. Azért írtam, hogy sajnos, mert ha rögtön látná az égető, hogy a családtagja rosszul van, akkor valószínűleg azonnal abbahagyná a tevékenységét - és így bűncselekményt sem követne el.