Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

11. Fellebbezési eljárás

A jogorvoslathoz való jog a közigazgatási eljárásban is megilleti az ügyfelet, ezért az ügyfél (és az eljárás egyéb résztvevője) fellebbezhet a hatóság elsőfokú döntésével szemben, ha azt sérelmesnek tartja. Már előzetesen ki kell hangsúlyozni, hogy a fellebbezés nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

1.
Ki nyújthatja be a fellebbezést?

Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet [2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bek.]. A Ket. szerint ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz [2004. évi CXL. tv. 15. § (1) bek.].

Az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen [2004. évi CXL. tv. 98. § (4) bek.].
Az eljárás egyéb résztvevői: a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő [2004. évi CXL. tv. 172. § e) pont].
Az elsőfokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést [2004. évi CXL. tv. 102. § (3) bek.].

2.
Milyen hatósági döntéssel szemben nyújtható be fellebbezés?

A hatóság – ritka kivételektől eltekintve - az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki [2004. évi CXL. tv. 71. § (1) bek.].

A hatóság határozata ellen fellebbezésnek van helye. A hatóság végzése ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi. Egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható [2004. évi CXL. tv. 96. §].

A Ket. szerint önálló fellebbezésnek van helye az alábbi első fokú végzésekkel és a másodfokú döntést hozó hatóság által hozott első fokú végzésekkel szemben
- az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló;
- a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító;
- az eljárást megszüntető;
- az eljárás felfüggesztését kimondó vagy a felfüggesztésre irányuló kérelmet elutasító
- a Ket. 33/A. §-ban meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos;
- az eljárási bírságot kiszabó;
- a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító;
- az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott és;
- a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló [2004. évi CXL. tv. 98. § (3) és (5) bek.];
- az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó [2004. évi CXL. tv. 15. § (8) bek.];
- a jogutódlás tárgyában hozott és az új teljesítési határidő megállapítását megtagadó [2004. évi CXL. tv. 16. § (6) bek.];
- a lefoglalást elrendelő, valamint a lefoglalás megszüntetése iránti kérelmet elutasító [2004. évi CXL. tv. 50/A. § (5) bek.];
- az ügyfelet vagy az ellenérdekű ügyfelet az adatszolgáltatás megtagadási jogosultsága ellenére adatszolgáltatásra kötelező [2004. évi CXL. tv. 51. § (4b) bek.];
- az iratbetekintési kérelem elutasításáról szóló [2004. évi CXL. tv. 69. § (4) bek.]
végzéssel szemben,
- az eljárási bírságot kiszabó,
- a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
- a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos
- törvény által meghatározott egyéb esetekben [2004. évi CXL. tv. 98. § (3) bek.]
- az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó [2004. évi CXL. tv. 15. § (8) bek.];
- a jogutódlás tárgyában hozott és az új teljesítési határidő megállapítását megtagadó [2004. évi CXL. tv. 16. § (6) bek.];
- a lefoglalást elrendelő, valamint a lefoglalás megszüntetése iránti kérelmet elutasító [2004. évi CXL. tv. 50/A. § (5) bek.];
- az ügyfelet vagy az ellenérdekű ügyfelet az adatszolgáltatás megtagadási jogosultsága ellenére adatszolgáltatásra kötelező [2004. évi CXL. tv. 51. § (4b) bek.];
- az iratbetekintési kérelem elutasításáról szóló [2004. évi CXL. tv. 69. § (4) bek.].

Az elsőfokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést [2004. évi CXL. tv. 102. § (3) bek.].

Nincs helye fellebbezésnek
- a döntés ellen, ha az ügyben törvény azt kizárja,
- az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen,
- jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben,
- ha az elsőfokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta,
- törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést központi államigazgatási szerv vezetője hozta,
- a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen,
- a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerint kiszabható közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen,
- az indokolási vagy tartalmi kötelezettséget elmulasztó fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén [2004. évi CXL. tv. 100. § (1) bek.].

A fellebbezés tiltása nem jelenti azt, hogy az ügyfelek jogorvoslati lehetőség nélkül maradnak. Ha nincs helye fellebbezésnek – az egyezséget jóváhagyó határozat kivételével – a hatósági döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatának van helye [2004. évi CXL. tv. 100. § (2) bek.].

3.
Milyen határidővel nyújtható be a fellebbezés?

A fellebbezést – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza [2004. évi CXL. tv. 99. §].

Az elsőfokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az elkésett fellebbezést [2004. évi CXL. tv. 102. § (3) bek.].

4.
Hová kell benyújtani?

A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál nyújtják be, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezést megküldi az első fokú döntést hozó hatóság részére. Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult hatóságnál terjeszti elő [2004. évi CXL. tv. 102. § (1) bek.].

5.
Mit kell tartalmaznia a jogorvoslati kérelemnek?

A fellebbezést írásban vagy személyesen, szóban lehet benyújtani (a szóbeli előterjesztésről a hatóság köteles jegyzőkönyvet felvenni). A jogszabály 2014. január 1-jétől már egyértelműen kizárja, hogy az ügyfél – a telefon mellett – hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, vagy írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton (e-mailben) terjessze elő a fellebbezését [2004. évi CXL. tv. 99. § (3) bek. d) pont].

Az általános Ket. szabályok szerint a fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja [2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bek.]. Fontos tudni azonban, hogy a Ket. szerint törvény a fellebbezés benyújtásához indokolási kötelezettséget írhat elő, illetve törvény azt is előírhatja, hogy fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet [2004. évi CXL. tv. 98. § (1a) bek.].

Ezzel a lehetőséggel él például az Építési törvény amikor előírja, hogy
a) az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles,
b) a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és
c) a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni [1997. évi LXXVIII. tv. 53/C. § (12) bek.].

A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók [2004. évi CXL. tv. 102. § (2) bek.].

6.
A fellebbezés költségei

Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – ha az Illetéktörvény (1990. évi XCIII. tv.) másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint.

A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 500 000 forint, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 15 000 forint [1990. évi XCIII. tv. 29. § (2) bek.].

Végzés elleni fellebbezésért – ha az Illetéktörvény másként nem rendelkezik – 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni [1990. évi XCIII. tv. 29. § (2) bek.].

7.
A fellebbezés végrehajtásra gyakorolt hatása

A fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve
- ha a döntés e törvény alapján fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható,
- ha a hatóság nyilvánította a döntést a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak,
- ha a döntés az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást – ideértve a pénzegyenértékben kifejezhető természetbeni ellátást – tartalmaz, és az ügyfél fellebbezése csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik,
- az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, valamint az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezés
- az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés elleni fellebbezésnek a döntés fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezése tekintetében [2004. évi CXL. tv. 101. § (1)-(4) bek.].

A döntés akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha
- életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges,
- nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekből vagy a közbiztonság fenntartása érdekében, illetve fontos közrendvédelmi okból szükséges,
- a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével járna,
- a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik,
- azt törvény élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos, továbbá közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, munkaügyi, munkavédelmi, fogyasztóvédelmi, kulturális örökségvédelmi, termőföld-, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi, vagy
- a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő [2004. évi CXL. tv. 102. § (5) bek.].

A hatóság a döntésében a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön kimondja, és megindokolja, valamint a döntésben rendelkezik a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról. Ha az ilyen döntésben a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás megindítására csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor [2004. évi CXL. tv. 102. § (6) bek.].

Példa az azonnal végrehajtható határozatra az építésfelügyeleti hatóság által a szabálytalan állapot megszüntetését előíró határozat. Ha az építésfelügyeleti hatóság az építési tevékenység végzését megtiltotta – az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül, a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai alapján –, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal rendeli el a szabálytalan állapot megszüntetését [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 65. § (3) bek.].

8.
Elbírálásra jogosult hatóság

Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a hatóság döntése ellen irányuló fellebbezést a döntést hozó hatóság döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítására jogosult irányító, felügyelő vagy szakmai irányító személy vagy szerv bírálja el.

Ha törvény vagy kormányrendelet nem hatósági feladat ellátására létrehozott szervezetet vagy személyt jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására, és annak döntése ellen a fellebbezés nem kizárt, a törvényben vagy kormányrendeletben meg kell határozni a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot. Ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására [2004. évi CXL. tv. 106. § (3)-(4) bek.].

Önkormányzati hatósági ügyben a fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, ha az elsőfokú döntést nem a képviselő-testület hozta.

Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon államigazgatási hatósági ügyben a járási (fővárosi kerületi) hivatal, a kormányablak, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője járt el.
A köztestület hatáskörébe utalt ügyben a fellebbezést törvényben meghatározott köztestületi szerv bírálja el, ilyen szerv hiányában az első fokú döntést hozó köztestület döntésével szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye [2004. évi CXL. tv. 107. §].

Például építési ügyekben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság
- az elsőfokú hatóság által hozott elsőfokú végzések esetében: a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (5) bek.],
- a másodfokú hatóságok által hozott elsőfokú végzések esetében: a Miniszterelnökséget vezető miniszter [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3/A. §].

9.
Az első fokú hatáság döntési lehetőségei

A fellebbezéssel kapcsolatban az első fokú hatóságnak három lehetősége van:
a) Érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
b) Saját maga eleget tesz a fellebbezésben foglaltaknak.
c) Felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz.

a) Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás

Az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja:
- az elkésett fellebbezést,
- a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést,
- az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést,
- az indokolási vagy tartalmi előírások megsértésével benyújtott fellebbezést  [2004. évi CXL. tv. 102. § (3) bek., 98. § (1a) bek.],
- ha az ügyfél a fellebbezési eljárásért fizetendő illeték- vagy díjfizetési kötelezettségének az elsőfokú hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget, és költségmentességben sem részesül [2004. évi CXL. tv. 102. § (3b) bek.].

Ha a fenti feltételek bármelyike fennáll, az elsőfokú hatóság kötelessége a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása.

b) Döntés saját hatáskörben

Ha az ügyfél fellebbezési kérelme alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja (a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően a hatóság a döntést kijavíthatja, azonban ez már nem minősül jogorvoslatnak). A hatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél [2004. évi CXL. tv. 103. § (1)-(2) bek.].

Ilyenkor ténylegesen nem is beszélhetünk fellebbezési eljárásról, mivel ilyenkor saját hatáskörében új döntést hoz az elsőfokú hatóság. Az elsőfokú hatóságot nem kötik a fellebbezésben leírtak, új döntésének meghozatalánál a hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell vizsgálnia (olyan jogszabálysértést is megállapíthat a hatóság, amelyre a fellebbező nem is hivatkozott).

A fellebbezés nyomán hozott döntést közölni kell a fellebbezővel, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték. A visszavonó, illetve módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visszavont, illetve a módosított döntés ellen volt [2004. évi CXL. tv. 103. § (6)-(7) bek.].

Főszabály szerint az elsőfokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak is. Ha azonban a fellebbezés nem érinti a szakhatóság állásfoglalását, az elsőfokú döntést hozó hatóság mellőzi a fellebbezés szakhatóságnak való megküldését [2004. évi CXL. tv. 102. § (4) bek.].
A szakhatóság az iratok felterjesztéséig szakhatósági állásfoglalását szintén módosíthatja, a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. Ha a fellebbezés alapján a szakhatóság megállapítja, hogy a szakhatósági állásfoglalás jogszabályt sért, állásfoglalását módosíthatja, akár a nem jogszabálysértő szakhatósági állásfoglalást is, ha nincs ellenérdekű ügyfél. A hatóság köteles a döntését módosítani a szakhatósági állásfoglalás módosításának megfelelően [2004. évi CXL. tv. 103. § (3)-(5) bek.].

c) Felterjesztés a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz

Ha saját hatáskörben nem változik a döntés, a fellebbezést a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc – szakhatóság közreműködése esetén tizenöt – napon belül terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz. A felterjesztési határidő kezdete:
- a fellebbezési határidő lejárta, vagy
- ha az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújtott be, a helyt adó döntés jogerőssé válása, vagy
- ha az ügyfél költségmentesség iránti kérelmet nyújtott be, a döntés jogerőssé válása,
- ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál nyújtották be, a fellebbezésnek az első fokú döntést hozó hatósághoz érkezése.

A fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság az ügy összes iratával együtt terjeszti fel, és a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik [2004. évi CXL. tv. 102. § (5)-(6) bek.].

Az első fokú döntést hozó hatóság köteles – a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően – tájékoztatni a nem fellebbező ügyfelet arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé. Ha a fellebbezést valamennyi fellebbező ügyfél visszavonta, a hatóság erről is tájékoztatja a nem fellebbező ügyfelet [2004. évi CXL. tv. 102. § (7) bek.].

10.
Speciális eljárási szabályok

Ha a fellebbezésnek megfelelően a hatósági döntést saját hatáskörben nem módosítják vagy nem vonják vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult hatóság dönt.
A másodfokú döntést hozó hatóság beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását. Ha a fellebbezés nem érinti az elsőfokú szakhatóság állásfoglalását, a másodfokú döntést hozó hatóság mellőzi a szakhatóság megkeresését. Ha törvény vagy kormányrendelet a másodfokú eljárásban szakhatóságot nem jelöl ki, a hatóság maga dönt a fellebbezésnek a szakhatósági állásfoglalás ellen irányuló részében is.

A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz [2004. évi CXL. tv. 104. §].

A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó hatóság a mérlegelési jogkörben hozott első fokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt [2004. évi CXL. tv. 105. §].

11.
A fellebbezés elbírálására jogosult másodfokú hatóság döntési lehetőségei

12.
A másodfokú döntést követő eljárás szabályai

A másodfokú döntés a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítható, ha a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítás feltételei fennállnak [2004. évi CXL. tv. 105. § (1a) bek.].

A döntést közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az első fokú döntést közölték [2004. évi CXL. tv. 105. § (5) bek.]. A másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt az első fokú döntést hozó hatósághoz, amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt, vagyis a fellebbezőnek és azoknak, akikkel az első fokú döntést közölték, az első fokú hatóság fogja postázni a döntést [2004. évi CXL. tv. 105. § (7) bek.].

A fellebbezési eljáráshoz kapcsolódó fontos szabály: A megismételt eljárásban az első fokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti [2004. évi CXL. tv. 105. § (4) bek.].