Munkaterület átadásának és a műszaki átadás-átvétel részletes szabályai

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2013. augusztus 14. szerda, 08:54

Közzétéve: 2013. július 16. kedd, 22:23


Magyar Közlöny: 2013. évi 61. szám
Érintett jogszabály:
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. július 1.

A tényleges kivitelezési tevékenység kezdése és a lezárása, a munkaterület átadása és az átadás-átvételi eljárás számos esetben okoz vitát a felek között. A lánctartozás megakadályozása érdekében született 2013. évi kormányzati intézkedések egyik elem az építési folyamatnak ezt a két fázisát szabályozza újra.

1. A tulajdonosnak jóvá kell hagynia a munkaterület átadását

Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési munkaterületet a szerződés szerint átadja a fővállalkozó kivitelező részére. Az alvállalkozó kivitelező részére az építési területet a megrendelő vállalkozó kivitelező adja át [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 5. § (4) bek.]. Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót is, és abban a munkaterület átadás-átvételt rögzíteni kell. Az építési naplóban a munkaterület átadás-átvételével kapcsolatosan kötelezően szerepelnie kell:
a) az átadás-átvétel időpontjának,
b) a tevékenység körülírásának
c) a munkaterület megjelölésének [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 5. § (5) bek.].

2013. július 1-jétől új előírás, hogy ha az építtető nem az építési tevékenységgel érintett telek, építmény vagy építményrész tulajdonosa, az építési munkaterület fővállalkozó kivitelező részére történő átadását a tulajdonosnak is jóvá kell hagynia. A telek, építmény, építményrész tulajdonosának a munkaterület átadását az építési naplóban ellen kell jegyeznie. A tulajdonosnak a munkaterület átadásának tudomásulvételéről az építési naplóban kell nyilatkoznia, vagy külön nyilatkozatát elektronikus formában is csatolhatja az építési naplóhoz [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 5. § (5a) bek.]. Az elektronikus formában történő csatolás kapcsán a jogszabály valószínűsíthetően az elektronikus építési naplóra gondolt, azonban ez még nem létezik, ezért jelenleg még marad az építési naplóban történő írásbeli tudomásulvétel.

A tulajdonosi nyilatkozat meglétét az építésfelügyeleti hatóság tudja majd ellenőrizni és annak esetleges hiányát szankcionálni.

2. A munkaterület átadásának jogkövetkezményei

A munkaterület átadásához kapcsolódó egyik jogkövetkezmény, hogy a 2013. április 19-ét követően hatályos rendelkezés alapján a használatbavételi engedély iránti kérelem új feltétele lett az is, hogy az építési munkaterületet az építtető részére, építési naplóban igazoltan átadták [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (4) bek.]. Ez azt jelenti, hogy ameddig a vállalkozó igazolhatóan vissza nem adja a munkaterületet, addig az építtető nem is adhatja be a használatbavételi engedély iránti kérelmét. A jogalkotó a munkaterület visszaadásának igazolásával arra kívánja ösztönözni az építtetőt, hogy minél előbb kifizesse a vállalkozót, vagy állapodjanak meg a fennmaradó tartozásról, mert a munkaterület igazolt visszaadásának hiányában nem is nyújtható be a használatbavételi engedély. A 2013. áprilisi változásokról bővebben itt olvashat.

A másik jogkövetkezmény már a polgári jog területét érinti. Azzal, hogy az ingatlan tulajdonosai – vagy a tulajdonosa is – átadja a munkaterületet a fővállalkozó vállalkozónak, a kivitelező annak visszaadásáig jogszerű birtokosnak minősül, ezért akár a tulajdonossal szemben is részesülhet birtokvédelemben.

3. Az átadás-átvétel maximális időtartama

A kivitelezési tevékenység befejezése során a megrendelők gyakran visszaélésszerűen gyakorolják jogaikat, és nem veszik át az elkészült épületet, munkarészt, ezzel próbálják a fizetési kötelezettségüket késleltetni. Ennek elkerülése érdekében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) már korábban is tartalmazta, hogy a megrendelő köteles a munkát a vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni és a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket jegyzőkönyvben rögzíteni. A Ptk. 2013. július 1-jétől hatályos szabálya kimondja, hogy az átadás-átvétel időtartama legfeljebb harminc nap lehet.

A jogszabály nem zárja ki, hogy indokolt esetben ettől a felek eltérjenek, és 30 napnál hosszabb időt határozzanak meg az átadás-átvételi eljárás lefolytatására, azonban egy érvénytelenségi okot telepít ehhez a jogalkotó. Gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben, illetve szerződő hatóság által megrendelőként gazdálkodó szervezettel kötött szerződésben az átadás-átvétel időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési feltételt a vállalkozó megtámadhatja [1959. évi IV. tv. 405. § (1) bek.].

A Ptk. a próbaüzem szabályait is a fentieknek megfelelően egészítette ki, szintén 30 napban maximalizálta a próbaüzem időtartama, azzal, hogy ettől el is térhetnek, de hosszabb időtartam esetén a vállalkozó érvénytelenségi pert kezdeményezhet [1959. évi IV. tv. 407/A. § (1) bek.].

A Közbeszerzési eljárásokkal érintett beruházások esetében az átadás-átvétel szabályai eltérnek a Ptk. rendelkezéseitől. A Közbeszerzési törvény (Kbt.) szerint az építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben - a Ptk. 405. § (1) bekezdésére figyelemmel - meghatározott határidőben nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteles kiadni [2011. évi CVIII. tv. 130. § (2) bek.].