Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Milyen egyszerű bejelentés miatt lehet építésfelügyeleti bírságot kiszabni?

Egy 2017. júniusi módosítást követően az építtető csak akkor kaphatott építésfelügyeleti bírságot, hogy az egyszerű bejelentéstől számított 16. napon megkezdte meg - a hatósági tájékoztatás figyelembe vétele nélkül – az építési tevékenységet. Mivel ez a szöveg csak a 16. napon megkezdett építkezésekre tette lehetővé a bírságot, ez rendkívül lekorlátozta a bírságolható tevékenységek körét. A pontosításra tehát szükség volt, azonban a hatályos szöveg sem teszi sokkal alkalmazhatóbbá a szankciót a hatóságok számára.

Magyar Közlöny: 2019. évi 19. szám
Érintett jogszabály: 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 13/2019. (II. 11.) Korm. rendelet
Hatályos: 2019. február 27.
 

Egyszerű bejelentés miatt kiszabható bírság

Az építésfelügyeleti bírság rendelet mellékletében tartalmi hiba volt, az új szöveg szerint:

„Az építtető az Étv. 33/A. § (2)-(3) bekezdései szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet - az építésfelügyeleti hatóság tájékoztatásában foglaltak ellenére - a bejelentéstől számított 15 nap elteltével megkezdi.”

Továbbra sem sikerült meghatározni, hogy milyen „tájékoztatásban foglaltak ellenére” valósul meg a szabálytalanság. A jogalkotó szándéka vélhetően arra az esetre vonatkozik, ha az építtető a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése, vagy bővítése esetén nem természetes személy, az építési tevékenységet nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi és az így tervezett új lakóépület egy lakásnál többet tartalmaz és erről a tényről az építésfelügyeleti hatóság tájékoztatja az építtetőt. Azonban a rendeletben szerepel másik tájékoztatás is. A dolog pikantériája, hogy ha a hatóság a másik tájékoztatásra – amelyet a jegyzőnek, kamarának és az ingatlan tulajdonosának kell megküldeni – vonatkoztatja a kivitelezés megkezdést, minden építtetőt meg kellene bírságolnia [13/2019. (II. 11.) Korm. rend. 1. §; 238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 1. számú melléklet 4a. sor].

Álláspontom szerint az építésfelügyeleti bírság csak akkor lenne egyértelműen alkalmazható, ha a kormányrendelet pontosan, jogszabályhelyre hivatkozással jelölné meg, hogy melyik hatósági tájékoztató figyelmen kívül hagyása miatt szabható ki a szankció. Felmerülhet az a kérdés is, hogy ha a hatóság a tájékoztatását az előírt határidőn túl teszi meg, akkor ez képezheti-e a bírság jogalapját?

Érdekesség, hogy a bejelentéstől számított 15 napon belüli építési tevékenység megkezdés nem eredményezhet az új előírások szerint sem építésfelügyeleti bírságot, hiszen csak a bejelentéstől számított 15 nap elteltével megkezdett tevékenységekre vonatkozik.

 

Törölt, de nem törölt objektív és szubjektív határidő

A 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet alapján az építésfelügyeleti hatóságnak a bírság kiszabására a jogsértő cselekmény tudomására jutásától számított egy éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított öt éven belül volt lehetősége. Ezt az időkorlátot a módosítás eltörölte [13/2019. (II. 11.) Korm. rend. 2. §; 238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 3. § (1) bekezdését].

A hatályon kívül helyezésre nem azért került sor, mert a hatóságoknak sem objektív, sem szubjektív intézkedési határideje nincs, hanem azért, mert ezeket az előírásokat törvényi szinten is szabályozta a jogalkotó. A közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény (Szankciós törvény) rögzíti, hogy - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik –, nem indítható a jogsértés megállapítására és bírság kiszabására eljárás, ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított öt év eltelt. Az ötéves határidő kezdő napja
a) az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,
b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik [2017. évi CLXXIX. tv. 3. § (3) bek.].
 

A 2019. februári építési jogi változások jelentőségére való tekintettel a 2019. FEBRUÁR 26-i rendezvényünkön is kitérünk az új előírásokra, és a szakmai konzultáció alkalmával a résztvevők a változásokkal kapcsolatosan is kérdezhetik a szakmai cikkek szerzőjét (Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő).

Építőipari jogviták II. – Az igényérvényesítés lehetséges és hatékony eszközei

Reménytelen lenne a vitatott követelések érvényesítése az építőiparban? Törvényen kívüli eszközökben senki ne gondolkodjon! Érdemes tudni, hogy az évekig húzódó pereskedés mellett - vagy éppen helyette – más megoldások is vannak. A gyakorlatot és a jogszabályokat is alaposan ismerő szakértőink segítségével fél nap alatt alaposan körüljárjuk a kérdést, hogy Ön is tisztában legyen a valós lehetőségekkel. Küldje el nekünk a kérdéseit előre, hogy előadóink ezekből is fel tudjanak készülni!

 

IDŐPONT: 2019. február 26., 14:00 órától 18:55-ig

HELYSZÍN: AVKF Budapesti Campus, 1201 Budapest, Török Flóris utca 227-229., földszinti nagyelőadó (színvonalas oktatási épület, ingyenes és kényelmes parkolási lehetőség!)

ÉPÍTÉSZKAMARAI AKKREDITÁCIÓ: 2 pont (MÉK 2019/15)

A RÉSZLETES PROGRAM, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK IDE KATTINTVA MEGTEKINTHETŐK >>