Nem minden ingatlantulajdonos tudja, hogy az önkormányzatok nem tudnak korlátlanul, minden következmény nélkül módosítani az adott telek építésügyi szabályain. Az Építési törvény 30. §-a előírja, hogy ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg vagy korlátozza, és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, akkor a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kártalanítást kell kapnia. 2019 januárjában két nagyon lényeges előírással egészültek ki a korlátozási kártalanítás rendelkezései, amelyeket minden érintettnek ismernie kell.

Az Alkotmánybíróság arról döntött, hogy az alkotmányos követelmények sérelmét jelenti-e, hogy az Építési törvény 30. §-a szerinti kártalanítás alapjaként a jogszabály a forgalmi értéket (illetve annak csökkenését) veszi figyelembe. A 16/2017. (VII. 10.) AB határozat körüljárja a forgalmi érték fogalmát is.

Az Alkotmánybíróság az Étv. 30. § (1) bekezdése szerinti korlátozási kártalanítás szabályait vizsgálta egy pénzügyi lízing szerződés kapcsán. A lízingbe vevő azzal kapcsolatosan kérte a taláros testület döntését, hogy a lízingbe vevő jogosult lehet-e ugyanolyan kártalanításra, mint a tulajdonos vagy a haszonélvező. Az alkotmányjogi panasz kapcsán az Alkotmánybíróság meghatározta azt a személyi kört – a tulajdonoson és a haszonélvezőn túl –, akik (amelyek) kártalanítást kérhetnek a helyi építésügyi előírások módosítása esetében.