Csaknem 10 hónappal a legtöbb építésügyi, településrendezési, illetve telekalakítási jogszabálymódosítás és az új Eljárási kódex 2024. október 1-jei hatálybalépése után, és alig 2 hónappal a TÉKA 2025. július 1-től kezdődött alkalmazását követően, a szaktárca által előkészített „finomhangolások” jelentek meg a Magyar Közlönyben 2025. augusztus 25-én. Amint a módosító rendeletcsomag preambuluma is leszögezi, a rendelet célja egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek olyan tartalmú módosítása, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) alapvető szabályainak alkalmazását elősegíti, a településrendezési és építési követelményeknek az alkalmazását a különféle eljárásokban azonos szempontok szerint megköveteli, az építésügyi szakterületen használt fogalmakat egyértelművé, a településtervek készítésének és az építésügyi hatósági eljárásoknak a folyamatát átláthatóbbá teszi. Az „Összefoglaló tájékoztató egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek 2025. augusztus 25-én kihirdetett módosításáról” című cikksorozat 3. részében a 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításait mutatjuk be. A telekalakítási eljárásokban a kialakult állapothoz történő illeszkedés követelménye mellett a kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügy tárgyát képező közlekedési infrastruktúra-beruházásokra vonatkozó új előírásokat is bemutatjuk.  

Az egyes jogszabályok településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet érinti az OTÉK-ot, a régi és az új Településrendezési kódexet. A jogszabály telekalakítási rendelkezései az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletben jelennek meg, míg a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet hatályát veszti. Cikksorozatunk harmadik része a telekalakítások engedélyezésének településrendezési szakkérdés-vizsgálata kapcsán történt változásokat mutatja be.

Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban – amely építési tevékenység esetén még arra sor kerülhet – újabb, a természeti és kulturális értékek védelmét szolgáló semmisségi okok bevezetésére került sor a 2021. év végén. A semmisségi ok esetén olyan súlyos jogszabálysértésről van szó, melynek következtében a közigazgatási döntés semmis, azt meg kell semmisíteni. Azaz a szóban forgó értékek védelmét biztosító szempontok vizsgálatának hiánya meghatározott esetekben a jövőben ezzel a következménnyel járhat.

A telekalakítási eljárások során – vagy azt megelőzően - az eddig megszokott gyakorlat szerint a szakhatóság állásfoglalását kellett kérni, mely eljárás biztosította a telekalakítás helyi és országos építési szabályoknak való megfelelését. Ezen hatáskört a települési jegyző gyakorolta 2021. december 21-ig. A Kormány döntése alapján 2021. december 22-től megszűnt a telekalakítások esetében a szakhatósági eljárás.

Az új Településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) VI. fejezetének alcímei: Az összevont telepítési eljárást, A telekalakítás és cseretelek-adás, A településrendezési kötelezés, A közterület-alakítás. Az alábbi cikkben összefoglaljuk a 2021. júliusától ezen településrendezési saját jogintézmények szabályozásában bekövetkezett változásokat.

A tulajdonosnak a jogszabályokban rögzített kötelezettségeket is teljesítenie kell. Amellett, hogy a tulajdonost terhelik például bizonyos közterhek és költségek, vannak olyan esetek is, amikor nem lehet olyan beruházást végezni az ingatlanon, mint amilyet a tulajdonos szeretne.

Érintett jogszabály: 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet Módosította: 70/2013. (III. 8.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. március 16. A jogalkotó viszonylag gyorsan észlelte, hogy a telekalakítási eljárásokhoz 2013. január 1-jétől kialakított szakhatósági rendszer nem fed le minden engedélyezési eljárást, és előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a telekalakítási engedély az érintett település helyi építési szabályzatának figyelembe vétele nélkül alakul ki. A telekalakítási eljárásokat – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekalakítási eljárásokban, a honvédelmi és katonai célú ingatlanok kivételével – első fokon a járási földhivatalok, másodfokon a megyei földhivatalok járnak el [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 6. §]. 2013. január 1-jéig a szakhatóság az illetékes építésügyi hatóság volt, és a helyi építési szabályzatnak, a szabályozási tervnek, ezek hiányában az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés körében kellett szakhatósági állásfoglalást kiadniuk. Az vonatkozó rendelet szerint 2013. január 1-jétől az építési tevékenység helye szerinti jegyzőt kellett megkeresni szakhatóságként. Ez azért nem volt megfelelő kijelölés, mert telekalakításnál nincs építési tevékenység (lásd: 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (2) bek. és 2. sz. melléklet). A szakkérdés is pontatlan volt, mivel a szakhatóság állásfoglalásában arra térhetett ki, hogy az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. Ez a megfogalmazás azért nem volt pontos, mert olyan telekalakítási eljárás is létezik, amelynek lefolytatása nem érint meglévő építményeket, de ettől függően a telekalakítás során az építésügyi előírásoknak is érvényt kell szerezni. A földhivatal építmények nélküli telkek esetében nem volt köteles megkeresni a jegyzőt. A hiba felismerését követően a jogalkotó a 70/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 16. §-a és 1. számú melléklete már úgy módosította a szakhatóságokat kijelölő rendelkezéseket, hogy a telekalakítás helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője adhat ki szakhatósági állásfoglalást. A szakkérdés meghatározása is pontosításra került, mivel a jegyzői szakhatósági állásfoglalást abban a kérdésben kell megkérni, hogy a telekalakítás megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak Telekcsoport újraosztása, telek megosztása, telkek egyesítése és telekhatár rendezése esetén is be kell kérni a jegyző szakhatósági állásfoglalását, csak az az eset a kivétel, ha termőföldek birtok összevonási céllal történő telekalakítását kérelmezik, legfeljebb 50 hektárig (a kialakítandó földrészletek területe nem lehet kisebb a változás előtti területtől) [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 17/C. § (1) bek., 4. számú melléklet 1. pont].

Az Építési törvény (Étv.) és az OTÉK számos olyan fogalmat határoz meg, amelyek az építési telekhez kapcsolódik. Kizárólag a jogszabályi előírásoknak megfelelő építési teleken lehet épületet elhelyezni.