2026. február 27. óta minden engedélyezési eljárásban kötelező a tervezési alaptérkép készítése – ezzel kapcsolatban hangzott el az alább megtekinthető előadás február 18-án. Az Építésijog.hu konferenciájának előadója Bondor Péter volt, a Pest Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály osztályvezetője.    Az építésügyi hatósági eljárásokban földmérő által készített tervezési alaptérképet kell csatolni, továbbá ez alapján kell elkészíteni az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező helyszínrajzot. Nem kell viszont benyújtani az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott vektoros adatállományból készített dokumentumot. A módosítás indoka, hogy a tervezés megkezdése előtti telekhatár-kitűzés által megelőzhető az épület szabálytalan telepítése. Számos eddigi esetben a térképi és a természetbeni állapot eltérése csak az épület felépítése után derült ki, amely hosszas és költséges hatósági, bírósági eljárásokat eredményezett. Fontos tudni, hogy az épület kitűzését milyen szakember és milyen jogosultsággal végezheti, és milyen büntetést kaphat az, aki ilyen jogosultság nélkül tűzi ki az épületet. Az itt megtekinthető előadás kitér arra is, hogy milyen esetekben és mértékben szokott felmerülni a telekhatárral kapcsolatosan probléma, és ezeket praktikusan milyen eljárásban és költséggel lehet rendezni.  

Az alábbiakban a 2026. február 27. napjától kötelezővé tett tervezési alaptérkép alkalmazásával kapcsolatosan felmerült, gyakorlati kérdésekre találják meg az Építésijog.hu szerzői, illetve a 2026. február 18-i "Építésijog.hu 2026 Településtervezés, tervezés és kivitelezés" című konferenciánk előadói által adott válaszokat. A válaszokat a Magyar Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Tagozata is észrevételezte, külön is köszönjük a segítségüket. A "Tervezési alaptérkép - Gyakran ismételt kérdések-válaszok (GYIK)" jelenleg 35 darab kérdés-választ tartalmaz. Folyamatosan érkeznek a kérdések, és szerzőink folyamatosan dolgoznak a válaszokon. Amint elkészült egy válasz, azt feltöltjük az Építésijog.hu 28. gyakran ismételt kérdés-válasz gyűjteménybe.

A hatósági eljárások során többször előforduló probléma, hogy a térképi és a természetbeni telekhatár sok esetben nem egyezik, amely eltérést csak földmérő jogosult megállapítani. 2026 januárjától ezért bevezetésre került a „tervezési alaptérkép” fogalma, amelynek benyújtását február végétől meg is követelik az építésügyi hatóságok az építészeti-műszaki dokumentáció részeként. A felmért eltérések jogkövetkezményeit az érintett telekhatár-szakaszokra a TÉKA szintén február végi kiegészítése tartalmazza. A cikkünkből kiderül egyebek mellett, hogy egyszerű bejelentéseknél is szükséges-e a tervezési alaptérkép, a térképi és a természetbeni telekhatár közül melyiket kell kötelezően figyelembe venni, és ki jogosult a tervezési alaptérképet elkészíteni.

2013. január 1. napon lépett hatályba a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (új Fttv.), ezzel a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény (régi Fttv.) hatályát vesztett. A korábbi jogszabály lecserélésével a földmérési tevékenység szabályaiban is változások következtek be.

Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályait új miniszteri rendelet határozza meg.