A kormany.hu 2025. december 16-i tájékoztatása szerint a kormányhoz több mint 40 ezer, Otthon Start-kompatibilis lakás építésére érkezett fejlesztői kérelem. A beruházók a korábbi terveikben azonban még nem számolhattak az ugyanezen a napon megjelent törvénymódosítással: hat hónapon belül kell építési engedélyt kérniük, az engedély alapján három éven belül kell befejezniük a projektet, és az el nem készült – vagy nem értékesített – lakások után akár milliárdos összegű bírságot is kaphatnak. A már kiemelt lakásfejlesztéseknél és a még csak a kérelem összeállítását végző beruházásoknál is valószínűleg – a pezsgő és a virsli elfogyasztása után – „újratervezés” fog következni, hiszen alapvetően megváltoztak a kivitelezés jogi keretei is. Az se lenne meglepő, ha a Méptv. új, 2026. január 1-jétől hatályos előírásaira tekintettel a már elkészült építési engedélyezési dokumentációk változnának, vagy az építtetők a már kiadott építési engedélyek módosítását kérnék. A kiemelt beruházásokra vonatkozó szigorításokkal az Alkotmánybíróság is foglalkozik, mivel alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a Méptv. 194/A. § (3) bekezdés a) pontja, 194/A. § (8) bekezdése, 234. § (5)-(6) bekezdése ellen. Cikkünket az AB eljárásának részleteivel folyamatosan frissítjük (utolsó frissítés: 2026.04.14.).

Az Országgyűlés 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a sajtóban "Kastélytörvény"-nek neveztek el. A köztársasági elnök azonban nem írta alá az elfogadott törvényt, hanem azt ún. előzetes normakontroll keretében megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata érdekében. Az alábbiakban közérthetően összefoglaljuk az ÉKM és a köztársasági elnök álláspontját, valamint az Alkotmánybíróság 2024. január 16-i döntését és indokait. A cikkben kitérünk arra is, hogy az AB határozat alapján a jogalkotó milyen tartalommal terjesztheti elő ismételten a törvényjavaslatot.