A csapvíz minőségét ezentúl a vízvételi helyen, azaz a csapoknál is ellenőrizni fogják. Fontos tudni, hogy az ivóvíz minőségéért nem csak a szolgáltató, hanem az épület tulajdonosa, az üzemeltető és a munkáltató is felelős. Ezért különös figyelmet kell fordítani minden olyan ivóvízhálózatba épített berendezés kiválasztására, ami az ivóvíz minőségét ronthatja. Kiemeleten fontos az ivóvíz ólomkoncentrációjának minimalizálása. Ivóvízhálózat felújításakor már most figyelni kell a 2036-os célértékekre.

Magyarországon az egyik legtöbb embert érintő vízminőségi probléma a csapvíz ólomszennyezése. Egy ingatlan vásárlása során a legtöbb esetben mégsem merül fel az szempontként, hogy van-e ólom a vízvezetékekben, ami nagy hiba. Főként a gyermekek és a várandós anyák egészségére jelent veszélyt az ólomszennyezés. Az alábbi tájékoztatóból kiderül, hogy az ingatlan megvásárlását megelőzően hogyan lehet tájékozódni az esetleges ólomszennyezésről.

Magyarországon az épület ivóvízhálózatába csak olyan víztisztító építhető be, ami rendelkezik a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ivóvízbiztonsági engedélyével, és az engedélye hatályos is. 2022. év elején az NNK frissítette a forgalomból kitiltott hálózativíz-utókezelő kisberendezések (köznapi nyelven vízszűrők) közhiteles nyilvántartását. Víztisztító vásárlása előtt tájékozódjon az NNK honlapján és ivóvízbiztonsági tanácsadónál. Fontos tudni, hogy Magyarországon a vízmű a vízóráig felel a csapvíz minőségéért, a vízóra utáni vízminőség romlás a tulajdonos vagy üzemeltető felelőssége.

Az Európai Unió 2020. december 16-i irányelve hosszútávon felére csökkenti az ivóvízben megengedhető ólomkoncentráció határértékét. Az épület részére biztosított vezetékes víz minőségéért a vízóráig a vízmű felel. De ki felel a vízórától a csapig történő minőségbiztosításért? A csövek, idomok és perlátorok ivóvizet nem rontó minőségéért? Milyen építési termékek építhetők-be az épület ivóvízhálózatába.

Az egészség és a biztonság egyre nagyobb szerepet kap a mindennapjainkban. Lételemünk a víz, ezért nem mindegy, milyen minőségben jut el a vízvételi csaphoz. Az ivóvíz minőségét a feladóhelyen szigorú szabályok szerint ellenőrzik, de a szolgáltató csak a vízóráig felelős az ivóvíz minőségéért. Ki felel a vízórától a csapig történő minőségbiztosításért? A csövek, idomok és perlátorok ivóvizet nem rontó minőségéért? Az Európai Unió 2020. december 16-i irányelve (hatályos 2021. január 12-től) hosszútávon nemcsak felére csökkenti az ivóvízben megengedhető ólomkoncentráció határértékét, de arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a megbízható vízminőség csak végponti szűréssel biztosítható.