08. A kártérítés speciális felelősségi alakzatai
A Polgári törvénykönyv speciális felelősségi szabályokat tartalmaz bizonyos károkozások esetére.
03.4. Hibás teljesítés. A jogszavatosság
A kötelezettnek azt is biztosítania kell, hogy a jognak vagy követelésnek a jogosult által történő megszerzését, illetve gyakorlását harmadik személy joga ne akadályozza vagy korlátozza. Az új Ptk. a jogszavatosságra vonatkozó rendelkezéseket a hibás teljesítés szabályai között helyezte el, mivel a jogszavatosság is a megfelelő teljesítést szolgálja, illetve a teljesítés hibájáért való helytállásból eredő kötelezettségeket határozza meg.
03.3. Hibás teljesítés. A jótállás
Az új Ptk. a jótállás szabályait nem a szerződést biztosító mellékkötelezettségeknél, hanem a hibás teljesítés jogkövetkezményei között rendezi, mivel a gyakorlatban a jótállás szinte kizárólag a hibás teljesítés orvoslásának eszközévé vált.
03.2. Hibás teljesítés. A termékszavatosság
A termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik. Fontos tudni, hogy mi minősül a termék hibájának, és hogy ki a gyártó. Az új Ptk. (2013. évi V. tv.) Indokolása is utal rá, hogy az új Ptk. lényegi változtatások nélküli ültette át a 2014. március 15-étől hatályon kívül helyezett termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény rendelkezéseit a szerződésen kívül okozott kártérítés szabályai közé. A termékfelelősség mellett létezik, egy új jogintézmény: a termékszavatosság. A termékszavatosság a fogyasztónak minősülő személyek részére biztosít egy korábban nem létező kijavításra vagy kicserélésre irányuló igényérvényesítési lehetőséget.
02.2. Átvételi késedelem. Közbenső szerződésszegés
A jogosult az a szerződésben, akinek a részére a kötelezett teljesít vagy szolgáltat valamit. A jogosult késedelme adásvételi szerződésnél például azzal valósulhat meg, ha a vevő fizetne, de a jogosult (az eladó) nem akarja átvenni a vételárat. Az új Ptk. a jogosulti késedelem helyett az átvételi késedelem és a közbenső szerződésszegés elnevezéseket használja.
Módosult az e-napló készenlétbe helyezésének és vezetésének előírása
Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött és a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. tv. (Kbt.) hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kellett vezetni. A Kivitelezési kódex 2014. március 15-én hatályba lépett módosítása a naplóvezetés, a készenlétbe helyezés és annak megszüntetése tekintetében változásokat tartalmaz.
Módosultak a kivitelezési dokumentáció szabályai
A Kivitelezési kódex előírása alapján egyes építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek csak kivitelezési dokumentáció alapján végezhetőek. Kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az épület, építmény meghaladja a 300 m2 szintterület, három építményszinttel rendelkező, vagy 1000 m3 bruttó térfogatú. Ezen túlmenően tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt is kell készíteni a Kivitelezési kódexben meghatározott feltételek esetén. 2014. március 15-i hatállyal történő jogszabály módosítással ezek a feltételek megváltoztak.
Kalákában végzett munka esetében a felelős műszaki vezeti az építési naplót
2014. március 15-étől módosultak módosultak a vállalkozói kivitelezői tevékenységre nem jogosultak, de megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyek által folytatott kivitelezés szabályai.
Az eltakarásra kerülő szerkezetek (munkarészek) utólagos ellenőrzésének feltételei
A kivitelező és az építtető között örök vita, hogy az építtető ellenőrzési jogát mikor gyakorolhatja, és az építtető a már eltakart (beépített) munkarészeket, anyagokat megvizsgálhatja-e. Mivel az utólagos vizsgálat általában bontási munkákkal is jár, kérdés – ha az eltakart részeket egyáltalán ellenőrizheti az építtető –, hogy ennek költségeit ki viseli. A jogalkotó az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kivitelezési kódex) 2014. március 15-i hatállyal történő kiegészítésével ezekre a kérdésekre próbál választ adni. Egyben összhangot teremt a Kivitelezési kódex és a módosuló a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 2015. március 15-én hatályba lépett változásai között.
Változások a kivitelezési tevékenységre vonatkozó szabályokban
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kivitelezési kódex) szövegében is jelentős módosítások következtek be 2014. március 15-i hatállyal. Az új Ptk. bevezetése miatti pontosítások mellett az e-építési naplóval kapcsolatosa rendelkezések változtak.
Az új Ptk. és az ingatlan-nyilvántartás
2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.). A Ptk. a polgári jog szinte valamennyi területét, így az ingatlan-nyilvántartást is szabályozza. Jelen cikk csak az ingatlan-nyilvántartást érintő jogintézmények nagyobb horderejű módosításainak figyelemfelhívására tesz kísérletet.
3800 forint kedvezmény az Építésijog.hu-előfizetésből a Construma szakmai látogatóinak!
Ha szeretné kihasználni a lehetőséget, töltse le a mellékelt lapot, majd – nevét és email-címét megadva – adja le április 2. és 4. között a Construmán az Artifex Kiadó standján (A pavilon 209/C). Ez még nem kötelezi az előfizetésre, erről ráér később, alaposabb tájékozódás után dönteni. A részleteket itt megismerheti.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
