Tovább tart a felszámolási és cégalapítási láz az építőiparban
Idén az első negyedévben 1562 cég szűnt meg az építőiparban Magyarországon, ez 33 százalékkal több, mint egy évvel korábban – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A megszűnések mögött legnagyobb számban még mindig a felszámolások állnak, de jellemző adat, hogy az első negyedévben már 1114 kényszertörlést indítottak a hatóságok, szemben az egy évvel korábbi 168-cal.
16. Semmisség a közigazgatási eljárásokban
Önmagában attól még, hogy egy hatósági döntés sérti például a helyi építési szabályzatot vagy az OTÉK-ot, az építési engedély alapján megindult építkezést nem lehet leállítani, az engedély nem lehet visszavonni. Könnyű belátni, hogy ha például az építési engedély alapján megindult a munka, akkor az építtetőnek jelentős érdeksérelmet jelent az, ha az építési engedélyét megsemmisítik, és az építkezést le kell állítani. Az Ákr. a semmisségi okok között határozza meg azokat az eseteket, amikor visszamenőlegesen meg lehet – illetve meg kell – semmisíteni a közigazgatási döntést (az építési engedélyt), függetlenül az ügyfél jóhiszeműségétől és a joggyakorlás megkezdésétől. A jogbiztonság elvéből fakadóan egy hatósági döntést utólag csak nagyon szűk körben lehet megsemmisíteni.
15. Ügyészi fellépés
Az ügyésznek a közigazgatási hatósági eljárásokkal kapcsolatosan is vannak úgynevezett közérdekű feladat- és hatáskörei. Az ügyész ellenőrizheti a közigazgatási hatóságok döntésének törvényességét, és törvénysértés esetén felléphet annak megszüntetése érdekében.
14. Felügyeleti eljárás
Amennyiben bírósághoz nem fordulhatunk, de egy hatósági döntést vagy mulasztást sérelmesnek tartunk, akkor a felügyeleti szerv eljárását lehet kezdeményezni. A felügyeleti szerv jogosult a döntést megváltoztatni vagy megsemmisíteni, akkor is, ha a bejelentőnek semmilyen érdeksérelmet nem okoz az érintett határozat, végzés, vagy éppen az ügyfél elmulasztotta a keresetindítási határidőt.
13. A döntés módosítása vagy visszavonása iránti eljárás
A hatóságnak lehetősége van arra, hogy ha észleli (akár az ügyfél kezdeményezésére), hogy a döntése jogszabálysértő, akkor azt a döntését módosítsa vagy visszavonja, így orvosolva a jogszabálysértést.
14. Felügyeleti eljárás
Amennyiben bírósághoz nem fordulhatunk, de egy hatósági döntést vagy mulasztást sérelmesnek tartunk, akkor a felügyeleti szerv eljárását lehet kezdeményezni. A felügyeleti szerv jogosult a döntést megváltoztatni vagy megsemmisíteni, akkor is, ha a bejelentőnek semmilyen érdeksérelmet nem okoz az érintett határozat, végzés, vagy éppen az ügyfél elmulasztotta a keresetindítási határidőt.
12. Bírósági felülvizsgálat építésügyi hatósági döntésekkel szemben
2020. március 1. napjától az építésügyi hatósági ügyekben a hatóság döntésével szemben már nincs helye fellebbezésnek, ezért csak a bíróságtól, kereset benyújtásával lehet kérni a döntés felülvizsgálatát. Ha nem fogadjuk el a hatóság döntését, akkor a kereset benyújtása szinte az egyetlen lehetőségünk a döntés módosítására, megsemmisítésére. Településképi bejelentés és kötelezés esetében is csak a közigazgatási per a rendes jogorvoslati eszköz, ha az elsőfokú döntést a képviselő-testület hozta meg. Az építésügyi (és a 2024. október 1-jétől megszüntetett építésfelügyeleti) hatósági döntéssel szembeni bírósági felülvizsgálati eljárás szabályai is változtak a Méptv. egyes rendelkezéseinek 2024. októberi hatályba lépését követően.
11. Fellebbezési eljárás
A jogorvoslathoz való jog a közigazgatási eljárásban is megilleti az ügyfelet, ezért az ügyfél (és az eljárás egyéb résztvevője) fellebbezhet a hatóság elsőfokú döntésével szemben, ha azt sérelmesnek tartja. Már előzetesen ki kell hangsúlyozni, hogy a fellebbezés nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.
07. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai
Kárt okozni szerződéses viszonyban és szerződés nélkül is lehet. A Polgári Törvénykönyv külön fejezete foglalkozik a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályaival. Szerződésen kívüli (deliktuális) felelősségről akkor beszélünk, ha a kárt okozó és a kárt elszenvedett fél között nincs érvényes szerződés.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
