A devizahitelesek kilakoltatási moratóriuma jelenleg határozatlan időre szól
A 2014. évi új összetételű Országgyűlés első törvényével meghosszabbította a devizahitelesekre vonatkozó kilakoltatási moratóriumot. A kilakoltatási moratórium időtartama még nem ismert, mivel ez addig tart, ameddig nem fogadják el a devizahitelesek helyzetét rendező külön törvényt. Fontos tudni, hogy nem minden kilakoltatást akadályoz meg a parlament döntése, illetve hogy a pénzügyi lízingszerződés adósának sem kell tartania a lakás kiüríttetésétől.
Ki kaphat az Építési törvény szerinti korlátozási kártalanítást?
Az Alkotmánybíróság az Étv. 30. § (1) bekezdése szerinti korlátozási kártalanítás szabályait vizsgálta egy pénzügyi lízing szerződés kapcsán. A lízingbe vevő azzal kapcsolatosan kérte a taláros testület döntését, hogy a lízingbe vevő jogosult lehet-e ugyanolyan kártalanításra, mint a tulajdonos vagy a haszonélvező. Az alkotmányjogi panasz kapcsán az Alkotmánybíróság meghatározta azt a személyi kört – a tulajdonoson és a haszonélvezőn túl –, akik (amelyek) kártalanítást kérhetnek a helyi építésügyi előírások módosítása esetében.
09. Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk-ban
Számos újságcikk foglalkozott már a vezető tisztségviselők növekvő felelősségével. A rövidebb tájékoztatók csupán arról szóltak, hogy 2014. március 15-étől, az új Ptk. hatálybalépésétől az ügyvezetők, üzletvezetők saját vagyonukkal is felelnek a cég tartozásaiért. Ilyen környezetben ma nincs olyan ügyvezető, cégvezető, aki ne szeretne alaposan tájékozódni arról, hogy most akkor mondjon le, vagy mi mást tehet, ha nem akarja a magánvagyonát kockára tenni, de az ügyvezetést sem szeretné feladni.
04.3. Lényeges szerződési feltételek. A felek együttműködési kötelezettsége
Amennyiben a felek eljárása során a szerződéses ajánlatra vonatkozó előírásokat teljesítették, a megfelelő alakban alá is írták a megállapodást, mégsem jön létre addig szerződés, ameddig az ún. lényeges szerződési elemek kapcsán nincs megegyezés. Ez alól 2014. március 15-étől kivétel lehet az ellenszolgáltatás megjelölése. Fontos tudni, hogy az új Ptk. már részletesen szabályozza a szerződés aláírását megelőző együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget is.
04.2. Milyen alakban jöhet létre a szerződés?
Szerződés nem csak akkor jöhet létre, ha a két fél együttesen aláírja a megállapodást. Jogszabályi tilalom hiányában szóban is megköthetünk érvényesen egy szerződést, sőt olyan eset is lehetséges, amikor még a feltételek egyeztetése sem történik meg. Az új Ptk. már tartalmaz előírásokat az elektronikus úton létrejött szerződésekre is.
02. Mennyi illetéket és adót kell fizetni az ingatlan vásárlása, eladása során?
Sok félreértés adódik abból, hogy az érintettek az ingatlan vásárlása során összekeverik az adó- és az illetékfizetési kötelezettséget. Mindenképpen érdemes tisztában lennünk azzal is, hogy milyen illetékkedvezmények vannak, hiszen ezekkel nagyon sok pénzt lehet megspórolni. Az alábbi összefoglalóban 2011-ig visszamenőleg megtalálhatják a NAV által készített, az ingatlan eladásra és vásárlásra vonatkozó illetékfizetési és adózási előírásokról szóló tájékoztatókat.
Az elektronikus hírközlési építmények tekintetében csak 2014. október 1-jét követően kell elektronikus építési naplót vezetni
A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv környezeti célkitűzéseinek teljes körű átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet tartalmaz a témához nem kapcsolódó fontos előírást is. Az elektronikus hírközlési építmények nem érintik a vízpolitikát, de mégis ebben a kormányrendeletben pontosították ezen építményekre vonatkozó építési napló vezetésének előírásait.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
