Tanulmány az építésügyi hatóságok működéséről készült felmérésről
A Szerző 2015 januárjában az építésügyi hatóságok ügyintézőinek bevonásával végzett felmérést. A kérdőív kitöltését az Építésijog.hu is kérte az érintettektől, és most a felmérés alapján készült tanulmányt is közzétesszük.
Építésügy területére vonatkozó kormányzati szándékok és az Építésijog.hu javaslatai
Az utóbbi években, évtizedekben szinte nem telt el úgy egy hónap, hogy az építésügyi jogszabályok ne változtak volna. A szakma hosszú ideje igényli, hogy egységes, ellentmondásmentes és – ami talán a legfontosabb – állandó szabályrendszer alapján történjen az építkezések engedélyezése, kivitelezése. Az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről szóló 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat 17 pontban határozza meg, hogy melyek azok a kiemelt kérdéskörök, amelyekkel az új építésügyi jogszabályrendszerben változásokra lehet számítani. Az egyes pontok kapcsán röviden azt is felvetjük, hogy az Építésijog.hu szerzői milyen változásokat, intézkedéseket javasolnak.
A Plázastop Bizottság eljárásának szabályai
A 2015. február 1. napjától hatályos új „Plázastop-törvény” a 400 m2 alapterület feletti kereskedelmi építmények csak akkor kaphatnak építési engedélyt, ha a beruházó egy speciális szakhatóság állásfoglalását, vagy előzetes szakhatósági hozzájárulását is beszerzi. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője a szakhatósági döntését egy miniszterek által delegált bizottság véleményének mérlegelésével állapítja meg. Az egyszerűség kedvéért ezt a testületet Plázastop Bizottságnak neveztem el.
Az új Plázastop-törvény által előírt szakhatósági állásfoglalás szabályai
A 400 m2 alapterület feletti kereskedelmi építmények esetében egy speciális szakhatóság véleményt kell beadni az építési engedély kiadásához. A 2015. február 1. napjától hatályos új „Plázastop-törvény” – amely az Építési törvény egyik fejezete, vagyis nem külön jogszabály – a szakhatósági eljárás részletes szabályait nem tartalmazza. A törvényi felhatalmazás alapján az 5/2015. (I. 29.) Korm. rendelet rögzíti a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalása kiadásának előírásait.
Sportlétesítmények üzemeltetési, fejlesztési feladatainak pontosítása
Az emberi erőforrások minisztere a Kormány sportpolitikáért felelős tagja. A nemzeti fejlesztési miniszter az állami vagyon felügyelete és az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozása keretében egyes sportlétesítmények üzemeltetése, fejlesztése kapcsán is ellát feladatokat, ezért szükségessé vált a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet módosítása.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építész Kamara visszakapta közigazgatási feladatait
A belügyminiszter döntése értelmében 2013. május 3. napjától a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara látta el a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészek Kamarájának elsőfokú közigazgatási feladatait. A Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015. január 31-i hatállyal megszüntette a kijelölést.
Energetikai tanúsítással és követelményekkel kapcsolatos jogszabályok 2015. január 30-i változásai
2015. január 30-i hatállyal módosul az épületek energetikai tanúsításáról szóló két jogszabály. A Kormány és a Miniszterelnökséget vezető miniszter rendelete módosította azon épületek körét, amelyekre energetikai tanúsítványt kell készíttetni, és több fogalom beiktatására, módosítására is sor került.
Milyen kivitelezések esetében kell alkalmazni a 2015. évi, szigorúbb hőtechnikai előírásokat?
Triviális lehet a kérdés, ha tudjuk, hogy az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértékének, az úgynevezett U értéknek a szigorításáról szóló 20/2014. (III. 7.) BM rendelet 2015. január 1. napján lépett hatályba. A kérdésre adott válasz - véleményem szerint - mégsem az, hogy a 2015. január 1. napját követően megkezdett kivitelezések esetében kötelező az új követelményeket alkalmazni. Fontosnak tartom, hogy a beruházás szereplői a már korábban megkötött szerződések kapcsán készítsenek közös nyilatkozatot az új jogszabályi kötelezettségek értelmezéséről. Ennek hiányában nem lesz biztos kapaszkodó a tervek vagy a kivitelezés átvételekor az energetikai követelmények teljesítésének megállapítására.
2015. január 1. napjától szigorították az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértékét
Az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértékének, az úgynevezett U értéknek a szigorításáról egy 2014. márciusi BM rendeletben találhatunk részleteket. A jogszabály szövege alapján felvetett fontos kérdések: hogy milyen épületekre vonatkozik a szigorítás és a kivitelezés milyen stádiumában kell a nagyobb költséggel járó megoldást választani?
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 2014. december 30. napjától hatályos módosításai
A 2013. évi CCXXIX. törvény (a jogalkalmazók által sűrűn kifogásolt salátatörvény) 2014. december 30. napjától hatályos szövege meghatározta az OTrT fogalom-meghatározásai közül hiányzó tájképi egység fogalmát és pontosította az eddig országos jelentőségű tájképvédelmi terület elnevezésű tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület fogalmát. Az Országgyűlés a fogalom-meghatározások elnevezését is átvezette az OTrT szövegében és mellékleteiben.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
