Kerítés a határon. Az ideiglenes biztonsági határzár létesítésének előírásai
A Kormány a 1401/2015. (VI. 17.) Korm. határozattal rendelte el a magyar-szerb határon ideiglenes kerítés létesítésének előkészítését. A következő jogalkotási lépésként az Országgyűlés elfogadta az államhatárról szóló törvény kiegészítését, majd pedig a Kormány rendeletében szabályozta a közérdekű használati joggal összefüggő kártalanítás előírásait. Érdekesség, hogy ez a kormányrendelet már 2015. augusztusában is kétszer módosult, és a "kerítés" meghatározást is pontosították: ideiglenes biztonsági határzár. Jelen tájékoztatóban a határzár építéséhez kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseket mutatjuk be.
E-építés keretrendszer– innovációval a magyar emberek szolgálatában
A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1561/2015. (VIII. 12.) Korm. határozat számos területen érinti az építésügyi igazgatásban dolgozó szakembereket, és az építtetőket is. Az építésügy számára a leglényegesebb talán az „E-építés keretrendszer– innovációval a magyar emberek szolgálatában” elnevezésű projekt lehet.
Kiemelt jelentőségű ügy az új befogadó állomások építése. OTÉK módosítás várható
A Kormány döntése értelmében Martonfa és Sormás településeken létesülhetnek új ideiglenes befogadó állomások. A 212/2015. (VII. 31.) Korm. rendelet kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházásokat, ezzel jelentősen lerövidíti és leegyszerűsíti az engedélyezési eljárást. A beruházásokat az érintett önkormányzatok még jogalkotással megakadályozhatják, ezért valószínűleg hamarosan az OTÉK módosítására is sor kerülhet.
Külterületi telkekre irányadó telekadó mértéke
A Kúria határozata szerint nem felel meg a helyi sajátosságokhoz igazodó adóztatásnak, ha a telek m2 -ben számított területe alapján meghatározott telekadó mértéke a telek piaci értékéhez képest súlyos aránytalanságot eredményez.
Telekadó kivetése köztemető esetében
A fővárosi önkormányzatot terhelő össztelepülési érdekű feladat esetén a kerületi önkormányzat a telekadó mértékének meghatározásakor a Helyi adó tv. 6. § c) pontja szerinti „helyi sajátosság” körében köteles értékelni azt a körülményt, hogy illetékességi területén köztemető közszolgáltatási funkcióval terhelt telek is van, mivel e közszolgáltatásnak a kerületi önkormányzat és az önkormányzatot alkotó helyi közösség is érintettje.
Telekadó tekintetében a helyben lakás nem lehet megkülönböztetési ok
A Kúria kimondta, hogy a telekadó kötelezettség esetében az igazgatási bejelentéshez kötött helyben lakás nem elfogadható indoka a telektulajdonos adóalanyok közötti megkülönböztetésének. Kúria gyakorlata tehát az igazgatási bejelentéshez kötött helyben lakást nem, csak a tényleges, életvitelszerű helyben lakást fogadja el a Helyi adó tv. 6. § d) pontja szerinti mentességi okként telekadó esetében.
Lakásbérleti jogviszony megszűnése térítési díj ellenében
A Kúria a Miskolci Önkormányzat rendelete alapján kimondta, hogy törvénysértő az az önkormányzati szabályozás, amely a lakásbérleti jogviszony térítési díj ellenében történő megszüntetését ahhoz köti, hogy a bérlő a település közigazgatási területén kívülre költözzön. Az önkormányzat a miskolci ún. számozott utcák lakóit úgy akarta ösztönözni a lakóhelyük elhagyására, hogy egy egyszeri, 1,5 – 2 millió forintos összeget ajánlott fel cserébe.
Közterület-használati szerződés felmondásának feltételei
A taláros testület azt a kérdést mérlegelte alkotmányossági szempontból, hogy alaptörvény-ellenes-e, ha az önkormányzat közérdekből a közterület használatára való jogosultságot megszünteti. Az Alkotmánybíróság a határozat meghozatala során azt is megvizsgálta, hogy az önkormányzat a közterület-használati szerződés felmondása mellett köteles-e kártalanítást fizetni. Az alkotmányjogi panaszt egy, a Nyugati téri aluljáró környékén található pavilon miatt terjesztették elő.
A telekalakítási eljárás során kit kell ügyfélnek tekinteni?
Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy sérül-e az Alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz való joga a telekalakítási eljárással érintett ingatlannal szomszédos ingatlannal rendelkezni jogosult személynek, ha a telekalakítási eljárásban nem vehet részt ügyfélként. A taláros testület tehát 12/2015. (V. 14.) AB határozatával abban a kérdésben döntött, hogy a telekalakítási eljárással érintett ingatlannal szomszédos ingatlanok tulajdonosait be kell-e vonni az eljárásba, vagy sem.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
