A településrendezési eszközök továbbra is módosíthatók a 2012. évi OTÉK előírások alkalmazásával
Számos települési önkormányzat került volna nehéz helyzetbe, mert 2016. év végéig kellett volna a folyamatban lévő módosításokat átvezetni a helyi építési szabályzatába, de valamilyen akadály miatt nem tudták volna befejezni az eljárást. A Településképi törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg, hogy az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével meddig lehet elfogadni a településrendezési eszköz módosítását, illetve meddig lehet ezt alkalmazni. A Kormány 2016. decemberében két jogszabályban is érintette a kérdést. Lényeges változás, hogy a kormányrendelet bővíti azon HÉSZ rendelkezések körét, amelyeket egy adott építési tevékenységnél nem kell figyelembe venni.
A Településképi törvény végrehajtási rendelete
A Magyar Közlöny 191. számában jelent meg a Településképi törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet. A 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet tartalmazza az egyes településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő szabályok módosítását. A változásokat részletesen, azok terjedelmére és jelentőségére tekintettel külön cikksorozatban fogjuk ismertetni, jelen cikkben összefoglaló jelleggel írunk a változásokról.
Az építésfelügyelet ellenőrzi a kötelező felelősségbiztosítást
A 2017. január 1. napjával bevezetendő kötelező felelősségbiztosítás az építésfelügyeletnek is új feladatot fog adni. A 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendeletben megjelent módosítások alapján a tervezési és a kivitelezési szerződés tartama is bővül. Felelősségbiztosítás nélkül az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az építési napló nem nyitható meg, és a kivitelezés nem kezdhető meg.
Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás: károk és fedezet
A 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendeletben megjelent, tervezőket és a fővállalkozó kivitelezőket érintő kötelező felelősségbiztosítás esetében talán a leglényegesebb kérdések, hogy milyen károkra vonatkozik, milyen időpontig felmerülő és mekkora fedezetet biztosít. A jogszabály hatályba lépése előtt ezen előírásokban is történt változás.
Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás: kinek kell megkötnie?
Az elmúlt évtizedben már több próbálkozás volt a kötelező felelősségbiztosítás bevezetésére, eddig sikertelenül, mivel a részletes, rendeleti szabályozásig a jogalkotó még soha nem jutott el. Az Építési törvény szeptember 1-jétől hatályos felhatalmazása alapján – hosszú várakozás után – a 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendeletben megjelent a tervezőket és a fővállalkozó kivitelezőket érintő kötelező felelősségbiztosítás, és a rendelet már hatályba is lépett, így már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy ténylegesen létezzen is ez a kötelezettség. Az előírások már a hatályba lépést megelőzően változtak, az alábbi tájékoztató már a módosító rendelet módosítását is tartalmazza.
Minisztériumi állásfoglalás tervezői művezetéssel kapcsolatos kérdésekről
Az építészek és építtetők körében még nem alakult ki egységes álláspont az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületek tervezésével, tervezői művezetésével kapcsolatos jogszabályok értelmezése körében. A jogszabályok mellett a Magyar Építész Kamara, illetve a Magyar Mérnöki Kamara által összeállított szabályzatban foglaltakat is alkalmazni kell, amely további jogértelmezési feladatot adott a gyakorlat számára. A koos.hu oldalon megjelent egy minisztériumi szakmai állásfoglalás, amely több kérdésre választ adhat.
Területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos adatok gyűjtésére, megőrzésére vonatkozó szabályok változása
Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) egy web alapú információs rendszer, amelynek célja, hogy a településekre, területekre vonatkozó statisztikai adatok, területi és településrendezési dokumentumok és egyéb tárolt információk valamint ezek elemzése alapján segítséget nyújtson a területrendezési és területfejlesztési koncepciók, rendezési tervek előkészítéséhez, megalkotásához. A Kormány a 343/2016. (XI. 17.) Korm. rendeletében módosította többek között a TeIR-rel kapcsolatos előírásokat is.
Törvényjavaslat: 2017-től lakóépület átalakítására, bővítésére is egyszerű bejelentés alapján kerülhet sor
A Magyar Országgyűlés honapján már olvasható a T/12723. számú törvényjavaslat, mely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) újabb módosítását tartalmazza. A törvényjavaslat, többek között az egyszerű bejelentéssel építhető épületek, illetve építési munkák körét is tervezi kiterjeszteni, valamint módosulnának az építésrendészeti eljárás lefolytatásának előírásai. Jelen cikkünkben igyekszünk bemutatni, a várható változásokat és azok gyakorlati jelentőségét. Amennyiben a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja, a változások 2017. január 1. napján lépnének hatályba.
Egykapus ügyintézés az építésügyben
Átalakult az e-epites.hu weboldal. Az építtetők, tervezők, kivitelezők és az építésügyi hatóságok számára nélkülözhetetlen portálon minden építésügyi alkalmazás egyetlen belépéssel elérhetővé válik, megteremtve ezzel az egykapus ügyintézés lehetőségét – jelentette be Füleky Zsolt Miskolcon, a regionális építész kamarai rendezvényen. A megújult honlap november 9-én állt munkába.
Kivéve a gyevi bírót! Avagy a Klotild-palotát érintő beruházás „felmentést kapott” egyes építési előírások alól
Módosították a Melis Investment Kft. szálloda kialakításával, üzemeltetésének beindításával kapcsolatos beruházásának kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 251/2015. (IX. 8.) Korm. rendeletet. A kiegészítés alapján a beruházó a helyi építési szabályzat több kikötését is figyelmen kívül hagyhatja.
Szélerőművek építésének korlátozása az OTÉK-ban
A különböző kormányzati támogatásoknak is köszönhetően az utóbbi években erősen megugrott a megújuló energiaforrások igénybevétele, nemcsak Európában, hanem hazánkban is. A szélerőművek építése szintén kiugróan megnőtt Európában, azonban ezt a fejlődést a hálózati és energiatárolási kapacitások, illetve ezek fejlesztése nem követték. Ez mára érzékelhető problémákat okozott az energiaszektorban, amire a szélerőművek építését és kapacitását szabályozó jogszabályok születtek az Európai Unió országaiban. E tekintetben tehát várható volt, hogy az európai intézkedésekhez igazodóan a Magyar Kormány is lépéseket tesz a kérdésben, mely a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról szóló 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendeletben öltött testet. A jogszabály egyebek mellett módosította az OTÉK rendelkezéseit.
Az Eljárási kódex kulturális örökség védelmével kapcsolatos változásai
A kulturális örökség védelmével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 306/2016. (X. 13.) Korm. rendelet több jogszabályt is módosított az örökségvédelmi témakörben, így az építésüggyel kapcsolatos jogszabályokban is szükséges volt a változtatások átvezetése. A pontosítások mellett lényeges változásokat is láthatunk az egyes építésügyi hatósági eljárásokban is, így például műemlékek esetében is használatbavétel tudomásulvételi eljárást kell a jövőben lefolytatni.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
