Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

4.3. A kormányzati magasépítési beruházások kormányzati döntés-előkészítési rendje

Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (Beruházási törvény) és a 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (Beruházási rendelet) szabályaival a Kormány a felelősségi köröket egyértelműen meghatározó struktúrát kívánt kialakítani a kormányzati magasépítési beruházások előkészítésére. A cél, hogy a beruházás valós bekerülési költségének meghatározása után kerüljön csak biztosításra a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrás. A rendelet kimondja, hogy 2019-től a Kormány kizárólag a megfelelően előkészített, kivitelezési dokumentációval rendelkező kormányzati magasépítési beruházások megvalósítását hagyja jóvá. A Budapesten megvalósuló állami-kormányzati városfejlesztési beruházásokra sajátos előírásokat kell alkalmazni.

4.2. A Beruházási Ügynökség feladatai

A 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet jelölte ki azt a száz százalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaságot, amely közreműködik az állami magasépítési beruházások előkészítési folyamatában és lefolytatja a beruházások kivitelezési szakaszát. A Kormány egy olyan szervezet létrehozásra törekedett, amely képes garantálni az állami érdekek teljes körű szem előtt tartása mellett a központi költségvetési forrásból megvalósuló mind esztétikailag, mind funkcionálisan kiemelkedő értéket képviselő építési beruházások költséghatékony, határidőre történő megvalósítását. A Beruházási Ügynökség feladatait a 2000. évben alapított BMSK Zrt. látja el.

4.1. Állami magasépítési beruházások megvalósítója: a Beruházási Ügynökség

2019 januárjától a hétszázmillió forintot elérő kormányzati magasépítési beruházásokat egy új, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság, a Beruházási Ügynökség bonyolítja le. Az e célhoz szükséges eszközrendszert és intézményi rendszert az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény és a 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet határozza meg.

Állami magasépítési beruházások

Beruházási Ügynökség alakult az állami magasépítési beruházások megvalósítására

A Kormány az állami magasépítési beruházások kivitelezésének egységes rendszerének kialakítása érdekében új jogszabályokat alkotott meg. 2019 januárjától a hétszázmillió forintot elérő kormányzati magasépítési beruházásokat egy új, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság, a Beruházási Ügynökség bonyolítja le. Az e célhoz szükséges eszközrendszert és intézményi rendszert egy külön törvény és egy kormányrendelet határozza meg.

Településrendezési változások az Építési törvényben

Az építésügyben már megszokott, hogy év végén sok jogszabály-változást hirdetnek ki. Nem volt ez máshogy 2018-ban sem: a december 28-án megjelent, Magyarország egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosította többek között az Építési törvényt is. Az Étv. módosított rendelkezései néhány jelentős változást eredményeznek a településrendezés terén. A záró szakmai véleményre vonatkozó rendelkezések és a 2012. augusztus 6-i OTÉK alkalmazhatóságának előírásai is változtak.

Fontosabb szerepet kap a nyilvánosság biztosítása a településrendezési eljárásokban

A településtervezéssel és területrendezéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet egyebek mellett módosította a Településrendezési kódex partnerségi egyeztetés szabályaira vonatkozó előírásait is. A módosuló rendelkezések nyomán még nagyobb hangsúlyt kap a településrendezés során a széleskörű nyilvánosság biztosítása, a társadalmi bevonás. Változtak a településképi bejelentési eljárás és a településkép-védelmi bírság befizetésének szabályai is.

Az Étv. szerinti korlátozási kártalanítás új feltételei

Nem minden ingatlantulajdonos tudja, hogy az önkormányzatok nem tudnak korlátlanul, minden következmény nélkül módosítani az adott telek építésügyi szabályain. Az Építési törvény 30. §-a előírja, hogy ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg vagy korlátozza, és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, akkor a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kártalanítást kell kapnia. 2019 januárjában két nagyon lényeges előírással egészültek ki a korlátozási kártalanítás rendelkezései, amelyeket minden érintettnek ismernie kell.

Az egyszerű bejelentés minden esetben kiterjed a támfalépítésre és tereprendezésre is

Miután az Építési törvény 2017. április 27-i hatállyal bizonyos esetekben eltörölte a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület korábbi kikötését, a törvény és a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet rendelkezései nem voltak összhangban a támfalépítés és a tereprendezés tekintetében. A jogalkotó a 2018. évi CXXXIX. törvényben szüntette meg az ellentmondást.

Egyszerű bejelentésnél mi minősül saját lakhatás biztosításának?

Az Építési törvény 2017. április 27-étől hatályos előírásai alapján vált lehetővé, hogy 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó, új lakóépületet is lehessen egyszerű bejelentéssel létesíteni, illetve meglévő épületet bővíteni. A mérethatárt meghaladó épület létesítésének vagy bővítésének egyik feltétele, hogy azt kizárólag saját lakhatás biztosítása céljából lehet végezni, de a jogszabályok eddig adósak voltak ezen feltétel pontos meghatározásával. Az új törvényi fogalom is hagy a gyakorlat számára megoldandó kérdéseket.
 

Budapest Főváros településrendezési eszközei

OTÉK módosítás. Különleges jogalkalmazás az utólagos akadálymentesítés építésügyi előírásaiban

A Magyar Közlöny 2018. november 27-i számában megjelent kormányrendelet több településrendezési tárgyú jogszabályt módosított, egyebek mellett az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) néhány előírását is. Az egyik új rendelkezés egy sajátos, a meglévő épületeknek kedvező jogalkalmazást tesz lehetővé az akadálymentesítéssel kapcsolatban.