Előfizetés
02.1.6.Tervtanácsok rendszere, feladatai (2.). Milyen terveket kötelező véleményeztetni a tervtanácsokkal?
Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélsőséges esetben – mindhárom szinten véleményeznek. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény és a 2024 őszén megalkotott építésügyi kormányrendeletek megerősítették a feladatoknak már 2022-től az Országos Építészeti Tervtanácshoz történt nagymértékű koncentrációját, ugyanakkor a helyi építészeti tervtanácsoknak is új lehetőségeket biztosítanak (amely keretek kitöltése az önkormányzatok szabályozási jogköre).
02.1.5. Tervtanácsok rendszere, feladatai (1.). A tervtanácsi szintek
Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélső esetben – mindhárom szinten véleményeznek. Jelen tájékoztatóban a tervtanácsok felépítését, működését mutatjuk be.
Miniszteri biztost neveztek ki az állami beruházási kerettörvény elkészítésére
Lázár János már több nyilatkozatában is jelezte, hogy készül az új, állami beruházásokról szóló kerettörvény, amely a közpénzből megvalósuló beruházásokat fogja újraszabályozni. Az építési és beruházási miniszter a feladat jelentőségére tekintettel 2022 szeptemberében miniszteri biztost nevezett ki, Dányi Gábor személyében.
Megszületett az első ÉBM rendelet
Az Építési és Beruházási Minisztérium, Lázár János vezetésével a 2022. májusi kormányalakítással jött létre. A miniszter is jogosult jogszabályokat alkotni, amelyek rövidítése: ÉBM rendelet. Az első miniszteri rendelet a Magyar Közlöny 2022. szeptember 17-i számában jelent meg, és épületenergetikai témájú.
Az építtetők további két év haladékot kaptak a közel nulla követelmények teljesítése alól
Az érintettek 2014 óta tudhatták, hogy 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épületre kaphatnak használatbavételi engedélyt, tudomásulvételt. Az energiatakarékos épületek létesítése az építtetők mellett mindenkinek az érdeke, hiszen a klímaválság miatt a minél kisebb energiafelhasználású épületekre lenne szükség. Az energiahatékonyság szempontját egyáltalán nem veszi figyelembe az a legújabb jogszabálymódosítás, ami – többszöri haladékot követően – 2024 júniusáig teszi lehetővé az energetikai szempontból korszerűtlenebb lakóházak és egyéb épületek használatba vételét. A változásnak viszont örülhetnek azok a tulajdonosok, akik nem a közel nulla energetikai követelménynek megfelelően építkeztek, így valószínűleg több beruházást sikerül befejezni a megemelkedett költségek mellett is. A tájékoztatónk 2022.09.21-i frissítésből már megismerhető a 7/2006. TNM rendelet módosítása és annak hivatalos indokolása is. A cikkünkben összehasonlítással igyekszünk a közel nulla követelmény teljesítése mellett érvelni, hogy ha van rá anyagi lehetőségük, inkább ezt válasszák az építtetők.
Az Alkotmánybíróság nem a Balaton partvonalán történő építést tiltotta meg
Az Alkotmánybíróság egy 2022 júniusi döntésében a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvénynek a Balaton partját érintő beruházásokra vonatkozó előírásait vizsgálta. A sajtóban megjelent tájékoztatásokkal ellentétben az AB határozat nem építési tilalmat rendelt el a partvonal 30 méteres sávjában, hanem azt mondta ki, hogy a törvényi szinten szabályozott főszabályok alól nem lehet rendeleti szabályozással kivételeket tenni, és nem lehet gyengíteni az egészséges környezethez való alapjog garanciáit. A döntést és indokait az alábbiakban részletesen ismertetjük. A cikkünkben kitekintést adunk a Balatonra vonatkozó tervhierarchia átalakításának folyamatára is.
Petíciót indítottak az erdők megóvása érdekében: két nappal később már több mint 60 ezren írták alá
A petíciót elindító hat természetvédelmi szervezet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet szélesre nyitotta a kaput a védett területeken zajló fakitermelések előtt. Ezzel az ország energiaellátásának javítását indokként használva a védett természeti területen lévő értékes erdőkben is lehetőség nyílik a tarvágásra. A fák vágáskorára és az erdők felújítására vonatkozó szabályokat is indokolatlanul felülíró rendelet emellett lehetőséget ad arra, hogy az agrárminiszter korlátozás nélkül dönthessen bármely erdő kivágásáról. A kormányrendelet példátlan módon veszélyezteti a védett hazai erdőket és az állatvilágot, és akár évtizedekkel is hátráltathatja országunk klímaváltozás hatásaival szembeni védekezését.
Szakmai felelősségbiztosítás a KATA adómódosítás tükrében
A kamarai tagok és regisztrálták döntő többségét hátrányosan érintette, a KATA adónem hirtelen, 2022. évi módosítása. Ezzel kapcsolatosan természetesen azonnal felmerültek, többek között, az alábbi kérdések: adózási formát kell váltani, vállalkozási formát kell váltani? Akár az adózási, akár a vállalkozási formáról beszélünk, a szakmai felelősségbiztosítás kérdését nem tudjuk elkerülni. Megfelelő odafigyeléssel és szakmai segítséggel a folyamatos biztosítási védelem fenntartható.
Helyi védett természeti területek - A jövő nemzedékek szószólójának elvi állásfoglalása (2022. június)
Az utóbbi években az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához növekvő számban érkeztek beadványok olyan tervekről és fejlesztésekről, amelyek települési szinten védetté nyilvánított helyi értékeket – védett természeti (kulturális) örökséget – érintettek. Az önkormányzati rendeletek révén oltalmazott, helyi védelem alatt álló természeti területek kérdéskörét a biztoshelyettes és elődei az utóbbi 10 évben folyamatosan figyelemmel kísérték. jövő nemzedékek szószólójának elvi állásfoglalása. Figyelemmel az emelkedő számú beadványokra a jövő nemzedékek szószólója elvi állásfoglalásban tekintette át és összegezte a helyi védelem alatt álló területekkel, értékekkel kapcsolatos előírásokat és Magyarország Alaptörvényéből eredő alapjogi kereteket.
Drasztikusan emelkedő kamatok és rezsiköltségek - Most még fontosabb az otthon biztonsága!
Az utóbbi csaknem fél évben egyre gyakrabban jelennek meg a hírek és persze a tényadatok is, a drasztikusan felfele ívelő energiaárakról, illetve az emelkedő hitelkamatokról. Ebbe a folyamatba illeszkednek a rezsicsökkentés átalakításáról szóló kormányzati döntések is. Ezek mind-mind olyan tényezők, melyek a háztartások és a vállalkozások életét, hosszú távú stabilitását erősen befolyásolják.