Előfizetés
11.1. A kivitelezés megkezdéséhez kapcsolódó eljárás
A jogerős és végrehajtható építési engedély megszerzését követően az építkezést bizonyos esetekben meg kellett előznie még egy hatósági ügyintézésnek. A jogszabály 2013. április 19-étől az előzetes bejelentést – ami ezt a hatósági ügyintézést jelentette – az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti kérelemként határozza meg. A kivitelezés megkezdésének utólagos bejelentése már 2013. január 1-jétől nem létezik, és 2013. október 1-jétől az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele is megszűnt, mivel az e-építési napló megnyitása során értesül az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdéséről. A papír alapon vezetendő építési naplók esetében azonban így egy érdekes átmeneti állapot alakult ki.
07.1. Ki lehet kivitelező?
Elsődlegesen a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) határozza meg azokat a feltételeket, amelyeket a cégnek teljesítenie kell ahhoz, hogy építőipari tevékenységi kört folytasson. A személyi feltételek teljesítése mellett elengedhetetlen például az is, hogy a cég szerepeljen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett névjegyzékben is.
09.1. Építési műszaki ellenőr feladatai és felelőssége
Az építési műszaki ellenőr az építtető megbízásából a kivitelezést ellenőrzi, ez a személy a jogszabályoknak, előírásoknak való megfelelőség mellett az építkezés minőségét is vizsgálja. Fontos tudni, hogy az építkezések többségénél már kötelező ilyen szakembert megbízni. A nem kötelező esetekben is nagyon-nagyon javasolt a műszaki ellenőr megbízása minden olyan építtető részére, aki laikusként vág bele egy építkezésbe. A műszaki ellenőr jelentős költségeket tud megspórolni az építtető részére, illetve segít megelőzni a hibás kivitelezésből eredő károkat.
08.1. A felelős műszaki vezető
A felelős műszaki vezető a kivitelező által felkért, megfelelő jogosultsággal rendelkező személy, aki nincs szerződéses jogviszonyban az építtetővel. Főszabály szerint minden építkezésen felelős műszaki vezetőnek is tevékenykednie kell, de természetesen ez alól is vannak kivételek. Komoly félreértéseket okoz az, hogy a felelős műszaki vezető nem az építtető, hanem a kivitelező megbízottja, és éppen ezért nem az építtető anyagi érdekének érvényesítése érdekében végzi a tevékenységét. Számos esetben előfordul, hogy az építtető fizeti a felelős műszaki vezetőt, mivel összekeverik a műszaki ellenőrrel.
02. Az építtető feladatai és felelőssége
Egy építkezésen nemcsak a kivitelezőnek vagy a felelős műszaki vezetőnek vannak kötelezettségei, hanem magának az építtetőnek, megrendelőnek is. Mielőtt még megkezdődne a kivitelezés, minden építkezőnek ajánlott, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket áttanulmányozza, illetve – a kötelező eseteken felül is – műszaki ellenőr bevonása mellett ellenőrizze a munkálatokat.
05.1. A tervező feladata, felelőssége
A tervezőnek az engedélyezési eljárást megelőzően, a hatósági eljárásban, majd a kivitelezés során is fontos szerep jut. A tervezői feladatokat több jogszabály határozza meg, ami nehezíti a tervezői felelősség pontos meghatározását.
05.3. A tervezési szerződés
A megfelelő tervek elkészítéséhez megfelelő tervezési szerződés szükséges, olyan, amely lehetőség szerint mindkét fél számára megfelelő garanciákat biztosít. A tervezési szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) – a vállalkozási szerződés szabályai között és a tervezési szerződést külön is nevesítve –, a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) határozza meg. A tervező kötelezettségeit a Szakmagyakorlási kódexben (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) és számos kamarai szabályzatban találhatjuk meg. Minden tervezőnek időt kell fordítania arra, hogy összeállítsa a számára optimális tervezési szerződést, de ezt csak a kötelező jogszabályi és kamarai előírások ismeretében tudja megtenni. A tervezési szerződés összeállításához az Építésijog.hu szerződésmintával és a szerződésminta előírásainak értelmezését tartalmazó Útmutatóval is igyekszik segíteni.
03. Kivitelezési szerződés (2014.03.15-ig: Építési szerződés)
Azt, hogy egy építkezés, felújítás során a feleknek milyen jogaik és kötelezettségeik vannak, elsődlegesen a kötelező jogszabályi rendelkezésekből, másodlagosan az általuk megkötött szerződésből derül ki, és harmadlagosan a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv. vagy 2013. évi V. tv.) rendelkezéseiből derül ki. Az építési szerződés jogszabályi elnevezése – az új Ptk. hatályba lépése miatt – 2014. március 15. napjától kivitelezési szerződésre változott.
16. Vállalkozási szerződés
Ha valaminek a megtervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására vagy megjavítására kötöttek a felek szerződést, az mindig vállalkozási szerződésnek fog minősülni. Ez azt jelenti, hogy a kivitelezési (építési) és a tervezési szerződésekre a Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó, alábbiakban ismertetett általános szabályait is alkalmazni kell. A tájékoztatóban párhuzamosan összehasonlítjuk a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) és a Ptk. (2013. évi V. tv.) rendelkezéseit, ezzel is elősegítve a gyakorlatban használt vállalkozási szerződések felülvizsgálatát.
15. Megbízási szerződés
A megbízási szerződés alapján a megbízott valamilyen tevékenység, feladat elvégzésére köteles (pl. egy építkezés műszaki ellenőrzésére, felelős műszaki vezetésre), amelyért cserébe megbízási díj illeti meg. A megbízási szerződés előírásai is változtak 2014. március 15-étől, amikor is hatályba lépett az új Ptk (2013. évi V. tv.). Jelen tájékoztatóban foglalt rendelkezéseket valamennyi megbízási szerződésre alkalmazni kell. Az anyagot úgy készítettem el, hogy a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) és a Ptk. szabályait összehasonlítottam, ezzel is segítséget nyújtva a régi Ptk. által készített szerződésminták felülvizsgálatához.
13. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése
Az OTÉK IV. Fejezetében foglalt előírásoktól való eltérés lehetőségét már a 2009. évi Eljárási kódexben megtalálhattuk. A 2013. január 1-jétől hatályos jogszabály azonban új engedélyezési eljárásként és részletes szabályrendszerrel határozza meg az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezését.
15.2. Szabálytalan építési vagy bontási tevékenységek jogkövetkezményei
2013. január 1-ig a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainál volt meghatározva az engedély nélküli vagy attól eltérő építés jogkövetkezménye. A 2012. évi CLVII. törvény a szankciórendszer szabályait is jelentősen átalakította. Az alábbi tájékoztatóból megtudhatja, hogy az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság milyen esetekben és milyen jogszabályi feltételek betartása mellett alkalmazhat szankciókat a szabálytalan építkezések kapcsán.