15.2. Szabálytalan építési vagy bontási tevékenységek jogkövetkezményei
2013. január 1-ig a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainál volt meghatározva az engedély nélküli vagy attól eltérő építés jogkövetkezménye. A 2012. évi CLVII. törvény a szankciórendszer szabályait is jelentősen átalakította. Az alábbi tájékoztatóból megtudhatja, hogy az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság milyen esetekben és milyen jogszabályi feltételek betartása mellett alkalmazhat szankciókat a szabálytalan építkezések kapcsán.
04.1.1. A 2007. és a 2009. évi Eljárási kódexek
Az építésügyi hatósági eljárások szabályait az Eljárási kódexnek nevezett jogszabály tartalmazza. 1997 és 2007 között ugyanaz a jogszabály – természetesen esetenként módosításokkal – határozta meg az építési engedélyezés szabályait. 2007 óta azonban már a harmadik, teljesen új jogszabállyal kellett megismerkedniük az építőknek, építtetőknek és a hatóságoknak.
05.15. Az elvi engedélyezési eljárás
16. Fennmaradási engedélyezési eljárás
Ha építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően építkeztünk, akkor az épületet csak úgy használhatjuk, ha arra fennmaradási engedélyt kapunk. Fennmaradási engedély nélkül jogilag nem létezik a szabálytalanul létrehozott épület sem, így az ingatlan-nyilvántartási térképen sem tüntethető fel. Az olyan ingatlannak, amely jogilag nem létezik, lényegesen kisebb az értéke, mint a legálisan létrehozott vagy legalizált épületnek.
07. Bontási engedélyezési eljárás
A korábbi jogszabályok alapján a bontási tevékenység is engedélyhez vagy bejelentéshez kötött volt, de 2013. január 1-jétől a bontási engedélyhez kötött épületek köre jelentősen szűkült, és a jogalkotó bevezette a bontási tudomásulvételi eljárást. A bontási tudomásulvételi eljárás azonban 2016. június 14. napjával megszűnt, és a bontási engedély előírásai is változtak.
02.4.1.1. Elsőfokú építésügyi hatóságok 2007-2012
Az elsőfokú építésügyi hatóságok rendszere az utóbbi pár évben több esetben is átalakult. A rendszer változásait 2007 és 2012 között tekintjük át.
05.2.2. Mihez nem szükséges építési engedély? A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti jogszabályi lista
2013 januárja és 2024 szeptembere között a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (régi Eljárási kódex) 1. számú mellékletében találhattuk meg az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek listáját. Az alábbi cikkben a régi Eljárási kódex felsorolását találhatja meg, úgy, hogy jelezzük a 2013 óta bekövetkezett változásokat is. Ha kíváncsi, hogy mit lehetett 2024 szeptermber 30-ig építeni építési engedély nélkül, azt a cikk táblázatában megtalálhatja, amelyet magyarázatokkal is elláttunk. A 2024. október 1-jétől hatályos 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerinti rendelkezéseket már nem tartalmazza a táblázat, ezeket az előírásokat egy külön cikkben találhatják meg.
03.1. Építési telek és egyéb fogalmak
Az Építési törvény (Étv.) és az OTÉK számos olyan fogalmat határoz meg, amelyek az építési telekhez kapcsolódik. Kizárólag a jogszabályi előírásoknak megfelelő építési teleken lehet épületet elhelyezni.
01. Az építésügyi igazgatás jogszabályai
Az építésügy fogalmához tartozik mindaz a tevékenység, amely az épített környezet kialakításával vagy védelmével kapcsolatos. Az építésügyi igazgatási jog magában foglalja az építésügyre vonatkozó feladatokat, az építésügyi igazgatási szervek szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint az építési tevékenységgel kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályokat. Amennyiben a jogalkalmazó az építésügy területén felmerülő kérdésre keresi a választ, az esetek döntő többségében az alábbiakban felsorolt jogszabályokban található meg a megoldás. Jelen tájékoztatóban nyomon követhetők az Étv. és az OTÉK módosításai is.
04. A munkavállaló károkozása
A munkavállaló szándékos, vagy gondatlan károkozása esetén a munkáltató a kár megtérítésére vonatkozó igényét munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. A cikkünk összefoglalja az ehhez kapcsolódó legfontosabb információkat, jogszabályokat.
A munkaviszony megszüntetése
A magyar oktatásban érdemtelenül kevés teret kap a munkajog és a kapcsolódó jogterületek, pedig mindannyian vagy munkavállalók leszünk vagy munkáltatók. Az alábbi rövid jegyzet célja, hogy a unkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó legfontosabb alapokat megismertesse.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
