Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A telekalakítás helye szerint illetékes jegyzője lett a szakhatóság

Érintett jogszabály: 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
Módosította: 70/2013. (III. 8.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. március 16.

A jogalkotó viszonylag gyorsan észlelte, hogy a telekalakítási eljárásokhoz 2013. január 1-jétől kialakított szakhatósági rendszer nem fed le minden engedélyezési eljárást, és előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a telekalakítási engedély az érintett település helyi építési szabályzatának figyelembe vétele nélkül alakul ki.

A telekalakítási eljárásokat – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekalakítási eljárásokban, a honvédelmi és katonai célú ingatlanok kivételével – első fokon a járási földhivatalok, másodfokon a megyei földhivatalok járnak el [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 6. §].

2013. január 1-jéig a szakhatóság az illetékes építésügyi hatóság volt, és a helyi építési szabályzatnak, a szabályozási tervnek, ezek hiányában az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés körében kellett szakhatósági állásfoglalást kiadniuk. Az vonatkozó rendelet szerint 2013. január 1-jétől az építési tevékenység helye szerinti jegyzőt kellett megkeresni szakhatóságként. Ez azért nem volt megfelelő kijelölés, mert telekalakításnál nincs építési tevékenység (lásd: 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (2) bek. és 2. sz. melléklet).

A szakkérdés is pontatlan volt, mivel a szakhatóság állásfoglalásában arra térhetett ki, hogy az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. Ez a megfogalmazás azért nem volt pontos, mert olyan telekalakítási eljárás is létezik, amelynek lefolytatása nem érint meglévő építményeket, de ettől függően a telekalakítás során az építésügyi előírásoknak is érvényt kell szerezni. A földhivatal építmények nélküli telkek esetében nem volt köteles megkeresni a jegyzőt.

A hiba felismerését követően a jogalkotó a 70/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 16. §-a és 1. számú melléklete már úgy módosította a szakhatóságokat kijelölő rendelkezéseket, hogy a telekalakítás helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője adhat ki szakhatósági állásfoglalást. A szakkérdés meghatározása is pontosításra került, mivel a jegyzői szakhatósági állásfoglalást abban a kérdésben kell megkérni, hogy a telekalakítás megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak

Telekcsoport újraosztása, telek megosztása, telkek egyesítése és telekhatár rendezése esetén is be kell kérni a jegyző szakhatósági állásfoglalását, csak az az eset a kivétel, ha termőföldek birtok összevonási céllal történő telekalakítását kérelmezik, legfeljebb 50 hektárig (a kialakítandó földrészletek területe nem lehet kisebb a változás előtti területtől) [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 17/C. § (1) bek., 4. számú melléklet 1. pont].

x teszt

ABC

Melyik a felvonók, liftek létesítését, felújítását engedélyező hatóság?

Érintett jogszabály: 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet
Módosította: 7/2013. (I. 18.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. február 2.

2013. február 2-ától új szabály rendelkezik arról, hogy melyik hatóság jár el a felvonók (liftek) létesítése, felújítás, átalakítása esetében, de ez még nem jelenti azt, hogy egyértelmű lenne a hatáskörök elosztása.

Telekalakítási eljárásban már nem az építésügyi hatóság a szakhatóság

Érintett jogszabály: 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
Módosította: 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. január 1.

Telekalakítási engedélyezési eljárásokban a járási földhivatal (korábbi elnevezése: körzeti földhivatal) az engedélyező hatóság. 2013. január 1-jéig a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 1. pontja alapján a telekalakítási engedélyezési eljárásokban az illetékes építésügyi hatóság volt szakhatóság, és a helyi és az országos építésügyi előírásokban foglalt feltételeknek való megfelelés körében kellett szakhatósági állásfoglalást kiadniuk. A telekalakítási eljárásokba három lényeges változást vezetett be az új jogszabály.

13.2. A kivitelezési dokumentáció elkészítésének kötelező esetei (2017-01-01)

2017. január 1-től tovább folytatódott a kivitelezési dokumentációval kapcsolatos koncepcióváltás. Legfontosabb, hogy megszűnt a kivitelezési dokumentáció készítési kötelezettség három különböző esete. Az alábbi tájékoztatóban a 2017. január 1. napjától hatályos rendelkezések ismerhetők meg.

Adatbejelentési kötelezettség 2013. február 1. napjáig

Valószínűleg a sajtóból vagy könyvelőjétől már értesült róla, hogy a jogszabály minden cég számára kötelező adatszolgáltatást írt elő.

1. Az adatszolgáltatás tartalma

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 129. §-a szerint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi IV. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyek nem csatoltak be a székhely-, telephely- és fióktelep használat jogcímét igazoló okiratot, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek azt a cégbíróságnak benyújtani.

A székhely-, telephely- és fióktelep használat jogcímét igazoló okirat elkészítéséhez szükséges az ingatlan tulajdoni lapján szereplő valamennyi tulajdonos és haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése. Amennyiben az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájárultak a használathoz, a cégbíróság felé az ügyvezető (üzletvezető) nyilatkozik.

A cégek a cég képviseletére jogosultak adóazonosító jelének bejegyzését, valamint a tagok (tulajdonosok) születési idejét szintén legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani [2006. évi V. törvény 129. §].

2. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok, iratok

Az adatszolgáltatást kizárólag ügyvéd közreműködésével, elektronikus úton lehet megtenni.

Az adatszolgáltatás teljesítéséhez az alábbi adatokra van szüksége a jogi képviselőnek:

- a hatályos társasági szerződés és aláírási címpéldány (vagy aláírás-minta) eredeti példányban;

- a székhely, telephely helyrajzi számára;

- a társaság székhelyét, telephelyét a tulajdonosnak külön megállapodásban kell rendelkezésre bocsátania (ezt az összes tulajdonosnak és haszonélvezőnek alá kell írnia);

- pontosan leírni, hogy milyen módosítások lesznek a cégadatokban.

Érdemes átgondolni, hogy szeretnének-e vagy kell-e mást is módosítani (pl. e-mail cím, ügyvezető személye, tagok neve és címe), hogy azt is ebben a cégeljárásban egy költséggel be lehessen jegyeztetni. Ha változás történt bármilyen adatban, azt legkésőbb 30 napon belül kötelező bejelenteni a cégbíróságnak.

A cégmódosításhoz szükséges iratok aláírásakor mindenképpen legyenek Önnél és a többi aláírónál az alábbi érvényes okmányok:

-          személyigazolvány (vagy jogosítvány),

-          lakcímkártya (ha van),

-          adókártya.

3. Aláírás-minta, címpéldány cégbírósági benyújtása

2012. július 1-től új lehetőség, hogy a cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult - külön jogszabály szerinti - elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül [2006. évi V. törvény 9. §]. Ennek a lehetőségnek a lényege, hogy a cég címpéldányát (aláírás-mintáját) a cégbíróság elektronikusan nyilvántartja, és ezt követően ez egyes hatósági eljárásokban a címpéldányt (aláírás-mintát) nem szükséges külön-külön benyújtani, azt a hatóság a cégjegyzékből lekéri. Ezzel a lehetőséggel hitelesítési költséget is meg lehet spórolni.

Az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi. Az ügyvéd az aláírás-minta elkészítése során a személyazonosságot az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdésében foglalt módon köteles ellenőrizni (ez a JÜB rendszerben történő ellenőrzést jelent) [2006. évi V. törvény 9. §].

4. Költségek

4.1. Illeték, közzétételi díj

Amennyiben egyéb változás nem következett be illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak azt a változást, amely kizárólag a kötelező adatszolgáltatásra irányul [2006. évi V. törvény 129. §].

Ha bármilyen módosítás szükséges (pl. tagok címének változása) a módosítás költségei:

- Illeték: 15.000 Ft - az illetékekről szóló (1990. évi XCIII. törvény 45. § (3) bek.)

- Közzétételi díj: 3.000 Ft - (a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet 3. §, 5. §).

Az illetéket és a közzétételi díjat átutalással, közvetlenül a Magyar Államkincstárnak kell megfizetni (az ügyvéd erről e-mailben utalványt küld).

4.2. Egyéb költségek

Valamennyi esetben:

- nem hiteles vagy e-hiteles tulajdoni lap másolat a cég székhelyéről, telephelyéről;

- aláírás-minta készítés esetében az ügyvezető ellenőrzése a JÜB rendszerében;

- ügyvédi munkadíj (nem kötött ár, a jogi képviselők szabadon állapítják meg).

5. Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei

Amennyiben az adatszolgáltatás nem történik meg, a cég 2013. február 1-jét követően jogszabálysértő módon fog működni. A cégbíróság ebben az esetben törvényességi felügyeleti eljárást fog indítani, és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül állítsa helyre a törvényes állapotot [2006. évi V. törvény 80. §].

A törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:

a) ha a cégbírósági felhívás ellenére a törvénysértő állapot változatlanul fennáll, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel ismételten felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott határidőn belül állítsa helyre a törvényes működését, és erről tájékoztassa a cégbíróságot,

b) a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja [2006. évi V. törvény 81. §].

A bírság elkerülése érdekében a jogszabályi határidő (2013. február 1.) betartása indokolt.

100

100 Éves a Magyar Cserkészszövetség
Emlékülés az Országház Felsőházi termében
2012. december 28.

D betű

Ez egy teszt cikk!

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.

Előfizetés

Tisztelt Érdeklődő!

Az Építésijog.hu portál hamarosan átalakul annak érdekében, hogy a felhasználók még gyorsabban megtalálhassák a válaszokat építési jogi problémáikra, még könnyebben tájékozódhassanak a jogszabály-változásokról.

A portál megújulásáig az előfizetési lehetőség szünetel, kérjük szíves megértését.

Az új portál indulásáról szívesen küldünk Önnek emailben értesítést. Amennyiben ezt kéri, legyen szíves igényét jelezni a bethlenfalvy.gabor[kukac]artifexkiado.hu címen.

Tisztelettel:
Bethlenfalvy Gábor
Artifex Kiadó

Munkajogi változások 2013-ban

A 2013. évben életbe lépő módosítások az építkezőket építőiparban dolgozókat nem csak az építésügyi jogszabályok változása kapcsán érinti, hanem a munkajogi jogszabályok változása kapcsán is. Az új Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) több rendelkezése már 2012. júliusában hatályba lépett, egy további része 2013. január 1. napjával lép hatályba. Jelen cikkben röviden össze kívánjuk foglalni a 2013-ban életbe lépő módosításokat, azok kihatásait az építőiparban dolgozókra.

Építésjogi változások 2013-ban

A 2013. év sem hagyja változások nélkül az építésjogi jogszabályokat. Ezek közül számos változás  érinti a kivitelezést és számos változás érinti az építésügyi eljárást. Elsőként vegyük sorra a fontosabb változásokat hozó jogszabályokat, majd azok hatásait.