04.1. A beruházáslebonyolító (2013.12.31.)
A beruházáslebonyolító feladatait és felelősségét a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályaiból, illetve magából a szerződésből állapíthatjuk meg. Korábban elsődlegesen a Kivitelezési kódex tartalmazta a bonyolítóra vonatkozó előírásokat, azonban 2014. január 1-jét követően a beruházáslebonyolítók a Kivitelezési kódexben már nem jelennek meg. Jelenleg a beruházáslebonyolítónak se a feladata, se a felelőssége sincs már az építésügyi jogszabályi szinten meghatározva. Valószínűsíthető, hogy – ellentétes folyamatok bekövetkezése hiányában – rövid időn belül maga az elnevezés is eltűnik majd. Az alábbiakban a 2013. december 31-jéig hatályos szabályozást ismerhetik meg.
01. Az építési folyamatban résztvevők
A kivitelezés szereplőinek főként - az 1997. évi LXXVIII. törvényt (Étv.) felváltó - a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) és a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) szabályaival kell megismerkedniük. 2024. október 1-jétől az építőipari kivitelezési folyamatban résztvevők között ismét megtalálható a beruházáslebonyolító, valamint megjelent a tervellenőr, a költségszakértő, illetve új szereplőként 2025 áprilisától lesz kötelező a rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott címmel rendelkező szakmagyakorló alkalmazása is.
05.4.1. Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma
Az engedélyezési eljárás során a dokumentációknak is rendelkezésre kell állniuk, ezért a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy az építészeti-műszaki dokumentációnak milyen iratokat kell kötelezően tartalmaznia. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatásához elengedhetetlen a meghatározott összetételű és műszaki tartalmú, elektronikus formában előállított építészeti-műszaki dokumentáció.
18. Kötelezési eljárás
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság 2013. január 1-jétől részletesen szabályozott, és a korábbitól eltérő esetekben is elrendelhet kerítéssel és támfallal kapcsolatos építési tevékenységet az építtetővel, az érintett telek vagy épület tulajdonosával szemben. Az új rendeletben már szerepelnek azok a szempontok is, amelyeket a hatóságoknak a kötelezési eljárásban figyelembe kell venniük, ezáltal az eljárások kiszámíthatóbbá válnak az érintettek részére. Ezt az eljárást nem szabad összekeverni a polgármester által elrendelhető településképi kötelezéssel.
17.2. Az építésfelügyeleti hatóság által alkalmazható szankciók
Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzései alapján egyebek mellett leállíthatja a kivitelezést és akár építésfelügyeleti bírságot is megállapíthat.
17.1. Az építésfelügyeleti ellenőrzés
Az építésfelügyeletet hajlamosak vagyunk összekeverni az építésügyi hatósággal, pedig egymástól nagyon eltérő szervekről van szó. Az építésfelügyelet feladatai alapján kaphatná akár a „hatósági műszaki ellenőr” elnevezést is, hiszen az építkezés minőségét ellenőrzi, ezzel az építtető (mint fogyasztó) érdekeit is képviseli a kivitelezővel szemben.
15.6. Az építésügyi bírság
Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet az építésügy minden szereplőjének érdemes ismernie, hiszen a fennmaradási engedély főszabály szerint csak ezen bírság megfizetése mellett szerezhető meg. Az építésügyi bírság kiszámításának szabályaiban legutóbb 2022. január 11-én és 2023. szeptember 1. napján következtek be lényeges változások.
11. Bontási tudomásulvételi eljárás (2013. január 1. - 2016. június 13.)
A bontási tudomásulvételi eljárás (a korábbi bejelentési eljárást felváltva) a nem engedélyköteles, de az előzetes hatósági kontroll alá tartozó bontási tevékenységeket érinti. 2013-tól az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás. A 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 2016. június 14-i hatállyal megszüntette ezt az eljárási formát, ezért az alábbi tájékoztató a 2016. június 13-ig megindított eljárások szabályait tartalmazza.
10. Veszélyhelyzet esetén végzett építési tevékenység tudomásulvételi eljárás
Az Eljárási kódex veszélyhelyzetben végzett építési tevékenységekre speciális előírásokat állapít meg. Az építésügyi hatóság veszélyhelyzet esetén fennmaradási engedélyezési eljárás és – ami az építtetők számára még fontosabb – építésügyi bírság kiszabása nélkül „engedélyezi” a már elkészült bontásokat, karbantartásokat. A tudomásulvételi eljárás nem csak a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetek esetében kezdeményezhető.
09. Használatbavétel-tudomásulvételi eljárás
A használatbavételi engedélyhez kötött tevékenységek köre jelentősen csökkent 2013. január 1-jétől. Főszabály szerint az elkészült épület használatbavételéhez tudomásulvételi eljárást kell lefolytatni. A tudomásulvételhez kapcsolódó részletes eljárási szabályok meghatározására döntően 2013. október 1-jei hatállyal került sor.
08. Jogutódlás-tudomásulvételi eljárás
Az engedélyezési eljárásban és a kivitelezés során megállapítható jogutódlás szabályai is átalakultak 2013. január 1-jétől. Az Engedélyezési kódex (vagy Eljárási kódex) külön tudomásulvételi eljárást vezetett be. Jogutódlás esetében a jogerős határozatban, végzésben megállapított kötelezettség vagy jogosultság a jogutódot terheli, illetve illeti meg.
02.3.3. Településképi kötelezés. Településkép-védelmi bírság
Az önkormányzat a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A településképi kötelezés tehát egy önkormányzati hatósági kényszerítő eszköz, melynek célja a jogszerű állapot ki, vagy visszaalakíttatása az ingatlan tulajdonosával. Az alábbi tájékoztatóból kiderül az is, hogy az önkormányzat milyen szempontok vizsgálata alapján szabhat ki településkép-védelmi bírságot.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
