Hatályát veszti az építési termékek megfelelőség igazolásáról szóló jogszabály
Magyar Közlöny: 2013. évi 61. szám
Érintett jogszabály: 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet
Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. július 1.
2013. július 1-jétől jelentős változás fog bekövetkezni az építési termékek beépítési előírásaiban, ennek egyik lépése a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet hatályon kívül helyezése.
Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU rendelet valamennyi előírása feltétel nélkül alkalmazandó Magyarországon is 2013. július 1-étől (az EU rendelet innen letölthető). Az új szabályozás célja, hogy a tervező által elvárt terméktulajdonságok összhangban legyenek az építőanyag-gyártók nyilatkozatával, és ezért az egyes termékcsoportok jellemző felhasználási módjai tekintetében határozzák meg a lényeges terméktulajdonságokat. Az építési termékek megfelelőségét a tervezett felhasználás szempontjából állapítják meg, hiszen a gyártó nem tudhatja pontosan, hogy a terméket mire fogják használni. Lényeges terméktulajdonság fogalma: az építési termék olyan teljesítménye, amely a termék tervezett felhasználása során az építményben való elhelyezkedés, az épületszerkezeti szempontból betöltött szerep és a környezeti hatások figyelembe vétele mellett az alapvető követelmények teljesülése szempontjából meghatározó és a megfelelő termék kiválasztásához nélkülözhetetlen.
Az építési termékek felhasználására vonatkozó jelenlegi jogszabályi előírásokat az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet tartalmazza. Mivel ez a rendelet a megfelelőség igazolás meglétéhez köti a beépíthetőséget és ezzel ütközne a kötelező uniós rendelettel, ezért a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 2013. július 1-jével hatályát veszti [109/2013. (IV. 9.) Korm. rend. 7. § (2) bek.].
Az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályait egy hamarosan elfogadásra kerülő új jogszabály fogja rendezni, amely várhatóan szintén július 1-jétől lesz hatályos.
04.2.9. Szakhatóságok és közműszolgáltatók közreműködése
Az építésügyi hatósági eljárások szakhatóságok közreműködése mellett zajlanak. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy milyen kérdéskörben, melyik szakhatóságot kell megkeresnie ahhoz az építésügyi hatóságnak, hogy megalapozott döntést hozzon. A szakhatósági eljárásokra az Eljárási kódex részletes szabályokat rögzít.
04.2.3.3. Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági szolgáltatás
Az építtető 2013. január 1-jétől az engedélyezési eljárás megindítása előtt is „igénybe veheti” az építésügyi hatóság szakmai tudását. Az engedély benyújtása előtt már - a korábbi nem hivatalos egyeztetések helyett – a hatóság és az építtető jogszabályban rögzített eljárási előírások mellett kérheti a hatóság szakmai nyilatkozatát. 2016. január 1. napjától közel fél évig az építésfelügyeleti hatósághoz is lehetett fordulni.
04.2. Az Alaptörvény
Magyarország Alaptörvényét 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés és 2012. január 1-jén lépett az 1949. évi Alkotmány helyébe, melyet bár a rendszerváltáskor - a jogállami követelményeknek megfelelően - átfogóan módosítottak, a száma megmaradt és ez sokakban ellenérzéseket váltott ki. Az Alaptörvényben foglaltakat mindenkinek érdemes ismernie, hiszen legalapvetőbb jogainkat és kötelességeinket végső soron ez határozza meg.
09. A hatóság döntései
Ha a hatóság érdemben foglalkozik az üggyel (akár kérelemre, akár hivatalból), és a sikeresen tisztázza a tényállást, a közigazgatási eljárás következő lépése a hatósági döntés. Érdemes tudni, hogy mikor lesz jogerős a döntés, és mit jelent a kézbesítési vélelem.
08. Határidők az alapeljárásban
A közigazgatási eljárásban a Ket., illetve az egyéb jogszabályok határozzák meg, hogy a hatóság, az ügyfél és az egyéb közreműködők milyen időpontig vagy időtartam alatt jogosultak vagy kötelesek megtenni valamit.
04. Joghatóság, hatáskör és illetékesség. A közigazgatási eljárás szakaszai
Bármilyen ügyet szeretnénk elintézni a hatóságnál, elsődlegesen azt kell tudnunk, hogy melyik szervhez kell fordulnunk. Ezt a hatáskör és az illetékesség szabályainak ismeretében pontosan el tudjuk majd dönteni.
03. A közigazgatási eljárás alapelvei
Az Ákr. alapelveinek egy része az Alaptörvényből vezethetők le, és más eljárási jogban is megtalálhatók (pl. a törvényesség elve, a törvény előtti egyenlőség elve, diszkrimináció tilalma). Az alapelvek másik része csak a közigazgatási eljárásban jelentkeznek (pl. a törvény által korlátozott hivatalbóliság). Fontos, hogy az alapelveket az eljárás teljes szakaszában figyelembe kell venni, azok minden esetben kiegészítik a speciális rendelkezéseket.
01. Jókarbantartási kötelezési eljárás. Szervizkönyv
A jókarbantartási kötelezettség ellenőrzése és az ehhez kapcsolódó hatósági hatáskörök 2013. január 1-jétől az építésfelügyeleti hatósághoz kerültek. A szükséges építési munkálatok elrendeléséhez kapcsolódó eljárási szabályok lényegében nem változtak, de az építésfelügyeleti hatóság már el tudja rendelni a szervizkönyv pótlását is.
15. A kivitelezés megkezdésének szakmai szabályai
Amennyiben a kivitelező ténylegesen jogosult az építési tevékenység elvégzésére, a konkrét kivitelezési munka megkezdéséhez is jogszabályi feltételeket kell teljesíteni. A jogszabályi feltételek nélküli kivitelezés szabálytalan építési tevékenységnek minősül.
13.3. A kivitelezési dokumentáció tartalma
A kivitelezési dokumentáció formai és tartalmi követelményeit 2017. január 1. napjától már nem a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) határozza meg. A jogszabályban maradtak rendelkezések, azonban a kivitelezés dokumentáció részletes tartalmi és formai követelményeit kamarai szabályzatok rögzítik.
12. Mi minősül az építési tevékenység megkezdésének?
Az, hogy mikor lehet egy kivitelezést megkezdettnek minősíteni különösen – a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok alapelve mellett – az építési engedély hatályossága szempontjából van jelentősége. Az építési tevékenység megkezdése azonban gyakran vitát generál az építésügyi hatóság és az építtető között, és mindkét fél tud jogszabályra is hivatkozni.
Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról
Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!
