16.3.A tervező feladata az építési termék építménybe történő betervezése és beépítése során

Bohus6 | 2013.08.06 02:28


2013. július 1-jétől a kivitelezési dokumentáció részeként a műszaki leírás tartalma is módosult. A tervezőnek már a betervezett építési termékek műszaki teljesítményére vonatkozó nyilatkozatot kell készítenie a megfelelőség igazolására vonatkozó nyilatkozat helyett. E mellett a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet további – súlyos felelősséggel járó – feladatokat rótt a tervezők részére, de új jogszabályi jogosultság is keletkezett: ki lehet jelölni konkrét építési terméket.

16.2. Építési termékkel kapcsolatos fontosabb fogalmak, magyar és EU jogszabályok

Bohus6 | 2013.08.06 02:26

Az építési termék forgalmazásával, illetve az építménybe történő betervezésével és beépítésével kapcsolatosan számos jogszabályi fogalmat kell ismerni. A 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a forgalmazásra, míg a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet főként a betervezésre és beépítésre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Az alábbiakban megtalálható egyebek mellett az építési termék, a teljesítménynyilatkozat és az elvárt műszaki teljesítmény fogalma.

16.1.Az építési termék betervezésének és beépítésének szabályai. Az alkalmazandó jogszabályok

Bohus6 | 2013.08.06 02:24


A 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet helyett – amely 2013. július 1-jén veszítette hatályát – 2013. július 19-étől az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályait a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet rögzíti az építési termékek beépítésére vonatkozó előírásokat. Jelenleg tehát az uniós jogszabály, az Építési törvény és a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet rögzíti az építési termékek beépítésére vonatkozó előírásokat.

04.2.8. Ki lehet ügyfél az építésügyi hatósági eljárásokban?

Bohus6 | 2013.08.03 05:51

Az ügyfél fogalmának konkrét meghatározásának hiánya, illetve a kötelező ügyféli kör szűkítése az építésügyi eljárásokban komoly fejtörést okoz a hatósági ügyintézőnek és az eljárás egyéb szereplőinek is. Az ügyfél kiemelten fontos az eljárásban, hiszen egyebek mellett fellebbezhet az engedély kiadása ellen, ezért abszolút nem mellékes, hogy valaki élhet-e az ügyféli jogokkal. Az ügyfél fogalmának és jogosultságainak meghatározása gyökeresen megváltozott 2013. január 1-jétől.

04.4. Építési jogosultság nélküli építési engedély

Bohus6 | 2013.08.02 10:50

Az ügyfél mellett az építési jogosultság volt a másik olyan fogalom, amely sok vitára ad okot a 2013. évi változások közül. Az építési jogosultság igazolása nélkül 2012-ben még építési és fennmaradási engedélyt sem lehetett kapni, így ennek tisztázása elengedhetetlen volt. Az építési jogosultságra vonatkozó szabályokat a jogalkotó 2013. január 1-jétől teljes egészében eltörölte, amely számos vitát és peres eljárást generálhat. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján lehet-e más telkére, a tulajdonos beleegyezése nélkül építkezni, a rövid válasz az, hogy: nem. A kérdés megválaszolása azonban nem ennyire egyértelmű, és főleg nem teljesen megnyugtató a helyzet az ingatlantulajdonosok részére.

02. A munkaviszony megszüntetése

Bohus6 | 2013.08.01 10:33

Ritka kivételektől eltekintve minden munkavállaló átéli a munkaviszony megszüntetését, illetve nagyon kevés olyan munkáltató van, akinek (amelynek) nem kell ezzel a jogosultsággal élni legalább egy alkalommal. A munkavállalónak és a munkáltatónak is elemi érdeke, hogy odafigyeljen a részletekre, hiszen jelentős anyagi veszteségeket lehet elszenvedni a nem megfelelő eljárás következtében.

01. Mi az a műemlék?

Bohus6 | 2013.07.28 11:35

Hajlamosak vagyunk minden régi épületet műemléknek tekintetni, azonban az Örökségvédelmi törvény ennél pontosabban, illetve kategóriákra bontva határozza meg a védendő értékeket. Az Országgyűlés 2020 szeptemberétől a kulturális örökséggel összefüggő védelmi szint fenntartása mellett a műemlékek értékalapú védelmére helyezte a hangsúlyt. A  műemlékeket jelenleg két kategóriába kell sorolni: kiemelten védett műemlék és védett műemlék.

Elővásárlási jog

Bohus6 | 2013.07.20 04:04

03. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának előnyei és jogkövetkezményei

Bohus6 | 2013.07.16 11:18

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása és a szakvéleménye az átlagos szakértői véleménytől eltérő előnyöket biztosít a kérelmezőnek (illetve annak, akinek az álláspontját alátámasztja). Ezeket az előnyöket érdemes pontosan ismerni és alkalmazni, hogy kihasználjuk a jogszabály adta lehetőségeket. Az biztos, hogy ha van esély az adósság behajtására, a TSZSZ szakvéleménye alapján könnyebben lehet a követelést érvényesíteni, de azért vannak olyan rendelkezések, amelyek alkalmazása (alkalmazhatósága) sok kérdést vet fel. Érdemes tudni, hogy a TSZSZ szakvéleményre alapított per szabályaiban 2024. november 1-jétől jelentős változások történtek, amelyek főként a vállalkozó kivitelezők számára előnyösek.

02. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának szabályai

Bohus6 | 2013.07.16 11:15

Véleményem szerint a legfontosabb cél a TSZSZ szakvélemény esetében az, hogy a felek között peren kívüli megállapodás jöjjön létre, ez pedig bármelyik fél kérelmére bekövetkezhet. A fővállalkozó kivitelezők, alvállalkozók, tervezők részére különösen fontos tudnivalót jelent, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv milyen szabályok alapján és mennyiért készíti el a szakvéleményét. A TSZSZ-hez a megrendelő is fordulhat, azonban számára lényegesen kevesebb előnnyel jár a szakvélemény, ráadásul 2025. januárjától a minőségi kérdéseket csak szűkebb körben vitathaja a TSZSZ eljárásában. 2025. január 1. napjától a TSZSZ szakvélemény költsége jelentősen emelkedett.

01. Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a lánctartozás megakadályozásáért

Bohus6 | 2013.07.16 11:14

Az Országgyűlés 2013-ban, az építésügyi lánctartozások – a gyakorlati életben körbetartozásnak is nevezett jelenség – megakadályozása érdekében hozta létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő szervezet létezéséről minden tervezőnek, kivitelezőnek érdemes tudnia. A TSZSZ két főbb kérdéskörben vizsgálódhat: tervezési és kivitelezési szerződés teljesítésének igazolása, illetve mellékkötelezettség érvényesíthetőségének vizsgálata (jellemzően bank vagy biztosító által nyújtott garancia lehívás).

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt