Előfizetés
A Ludovika és az új ferencvárosi labdarúgó stadion beruházásának koordinációjára kijelölt kormánymegbízott
Magyar Közlöny: 2013. évi 74. szám
Érintett jogszabály: 126/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet, 173/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet
Módosította: 137/2013. (V. 10.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. május 11.
A Kormány 2013. május 11. napjától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusban történő elhelyezéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával, valamint az új ferencvárosi labdarúgó stadion megvalósításával összefüggő kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára kormánymegbízottat jelölt ki.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, kormányrendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügy (kiemelt jelentőségű ügy) intézését kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott kíséri figyelemmel. A kormánymegbízott egyebek mellett kapcsolatot tart a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervvel, valamint annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével és ezen szervtől tájékoztatást kérhet. Amennyiben a kijelölt kormánymegbízott szükségesnek tartja akár eseti egyeztetést is kezdeményezhet, és intézkedést javaslatot is tehet. A kormánymegbízott jogosult a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervet egyedi vagy rendszeres jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezni, sőt, akár fegyelmi eljárást is kezdeményezhet [288/2010. (XII. 21.) Korm. rend. 8/A. §].
A Kormány 2013. május 11. napjától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusban történő elhelyezéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával, valamint az új ferencvárosi labdarúgó stadion megvalósításával összefüggő kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat (dr. Pesti Imrét) jelölte ki [173/2012. (VII. 26.) Korm. rend. 3/A. §; 126/2012. (VI. 26.) Korm. rend. 3/A. §].
Felsővezetékek kiépítéséhez kapcsolódó kártalanítási eljárások szabályai
Magyar Közlöny: 2013. évi 70. szám
Érintett jogszabály: 126/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. május 1.
Aránytalanul alacsony árajánlat új fogalma
Magyar Közlöny: 2013. évi 61. szám
Érintett jogszabály: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet; 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet
Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. július 1.
A közbeszerzési eljárásokban 2013. július 1-jétől új szabályok alapján kell vizsgálni a minimális rezsióradíjat.
Hatályát veszti az építési termékek megfelelőség igazolásáról szóló jogszabály
Magyar Közlöny: 2013. évi 61. szám
Érintett jogszabály: 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet
Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. július 1.
2013. július 1-jétől jelentős változás fog bekövetkezni az építési termékek beépítési előírásaiban, ennek egyik lépése a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet hatályon kívül helyezése.
Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU rendelet valamennyi előírása feltétel nélkül alkalmazandó Magyarországon is 2013. július 1-étől (az EU rendelet innen letölthető). Az új szabályozás célja, hogy a tervező által elvárt terméktulajdonságok összhangban legyenek az építőanyag-gyártók nyilatkozatával, és ezért az egyes termékcsoportok jellemző felhasználási módjai tekintetében határozzák meg a lényeges terméktulajdonságokat. Az építési termékek megfelelőségét a tervezett felhasználás szempontjából állapítják meg, hiszen a gyártó nem tudhatja pontosan, hogy a terméket mire fogják használni. Lényeges terméktulajdonság fogalma: az építési termék olyan teljesítménye, amely a termék tervezett felhasználása során az építményben való elhelyezkedés, az épületszerkezeti szempontból betöltött szerep és a környezeti hatások figyelembe vétele mellett az alapvető követelmények teljesülése szempontjából meghatározó és a megfelelő termék kiválasztásához nélkülözhetetlen.
Az építési termékek felhasználására vonatkozó jelenlegi jogszabályi előírásokat az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet tartalmazza. Mivel ez a rendelet a megfelelőség igazolás meglétéhez köti a beépíthetőséget és ezzel ütközne a kötelező uniós rendelettel, ezért a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 2013. július 1-jével hatályát veszti [109/2013. (IV. 9.) Korm. rend. 7. § (2) bek.].
Az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályait egy hamarosan elfogadásra kerülő új jogszabály fogja rendezni, amely várhatóan szintén július 1-jétől lesz hatályos.
Módosult a Budapesti Olimpiai Központ kialakításának egy eljárási szabálya
A 2012. évi LXXV. törvény és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (Ket.) egymással ellentétes rendelkezéseket tartalmazott, ezt az ellentmondást oldotta fel a módosítás.
Illetékmentes a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány
Magyar Közlöny: 2013. évi 66. szám
Érintett jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény
Módosította: 2013. évi XXXVII. törvény
Hatályos: 2013. április 21.
A 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (15) bekezdése iktatta be az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 33. § (2) bekezdés új 41. pontját. Az Itv. új pontja szerint az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás tárgyi illetékmentes eljárásnak minősül, ezért az építésügyi hatóság nem kérhet illetéket az építtetőtől.
Az építési napló új eleme: az összesítő lap
2013.április 19-étől az építési naplónak egy összesítő lapot is kell tartalmaznia, amely a fővállalkozó kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetőjének jogszabály által meghatározott nyilatkozatait rögzíti.
Az építési munkaterület visszaadása: a használatbavételi engedély feltétele
Magyar Közlöny: 2013. évi 61. szám
Érintett jogszabály: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. április 19.
A lánctartozás megakadályozását elősegítő intézkedésekről szóló 1593/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 3. pontja arra kérte fel a belügyminisztert, valamint a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy dolgozzanak ki olyan javaslatot, amely az építési munkaterület építtető birtokába adásának korlátozásával elősegítheti a vállalkozó jogos követelésének kiegyenlítését. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben található egyes módosítások ezen célt próbálják megvalósítani.
I.4.1. Az építési munkaterület fogalma
A lánctartozás megakadályozását elősegítő intézkedésekről szóló 1593/2012. (XII. 17.) Korm. határozattal a Kormány felhívta a belügyminisztert és a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a tartozási lánc elleni fellépés egyik lehetséges eszközeként
a) vizsgálják meg az építési szerződések teljesítéséhez kapcsolódó munkaterület birtokba adásának feltételeit, korlátozását vagy kizárását, valamint a birtoklás tartalmát, és korlátozását,
b) dolgozzanak ki olyan javaslatot, amely az építési munkaterület építtető birtokába adásának korlátozásával elősegítheti a vállalkozó jogos követelésének kiegyenlítését.
A Kormány első lépésként módosította az építési munkaterület fogalmát. Az építési munkaterületnek minősül
a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező által az alvállalkozónak átadott helye;
b) a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. § a) pont].
Az építési munkaterület új eleme, hogy a jogszabály rögzíti azt, hogy kitől és ki részére kell megtörténnie a munkaterület átadásának. Az építtető a fővállalkozó kivitelezőnek, a megrendelő vállalkozó kivitelező pedig az alvállalkozónak adja át a munkaterületet.
Az építtető jogszabályi feladatai között a birtokbaadási eljárás helyett már az építési munkaterület átadás-átvételi eljárásában való részvétel szerepel [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. § (2) bek. f) pont]. A birtokbaadási eljárás szabályozásának megszüntetése miatt a teljesítésigazolás kiállítására és a fővállalkozó kivitelező által számlázható összeg meghatározására már kizárólag a fővállalkozói teljesítési értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb tizenöt munkanapon belül kerülhet sor (2013. április 19-e előtt a birtokbaadási eljárás lezárása is lehetett a kezdő időpont) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. § (2) bek. i) pont].
I.4.2. Használatbavételi engedély feltétele: az építési munkaterület visszaadása
A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor adhatja be, az építési engedély hatályossága alatt - a használatbavétel előtt - az építésügyi hatósághoz. A 2013. április 19-ét követően hatályos rendelkezés alapján a használatbavételi engedély iránti kérelem új feltétele lett az is, hogy az építési munkaterületet az építtető részére, építési naplóban igazoltan átadták [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (4) bek.]. Ez azt jelenti, hogy ameddig a vállalkozó igazolhatóan vissza nem adja a munkaterületet, addig az építtető nem is adhatja be a használatbavételi engedély iránti kérelmét. Ezzel a megoldással szeretné a jogalkotó inspirálni arra az építtetőt, hogy minél előbb kifizesse a vállalkozót, vagy állapodjanak meg a fennmaradó tartozásról.
A munkaterület átadásával kapcsolatos további új rendelkezések 2013. július 1-jével és október 1-jével lépnek hatályba, ezeket a későbbiek során fogjuk ismertetni.
Az építés szereplőinek új feladatai (beruházási tanácsadó, felelős műszaki vezető nélküli kivitelezés)
A 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 2013. április 19-étől az építés számos szereplőjének új feladatokat adott, illetve lecserélte a tanácsadó mérnök elnevezését.
Az építési engedélytől eltérés lehetőségének pontosítása
A jogalkotó 2013. április 19-étől pontosította az engedélytől eltérő, a teherviselési tulajdonságot, képességet érintő módosítások elvégzésének feltételeit.
A kivitelezési tervdokumentáció változó szabályai
A 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet módosította a tartószerkezeti kivitelezési tervdokumentáció készítésének előírásait, és még két másik kérdésben egészítette ki a kiviteli tervekre vonatkozó szabályokat.
A világörökségi helyszínek kezelési elvei és a kultúráért felelős miniszter új hatásköre
Magyar Közlöny: 2013. évi 69. szám
Érintett jogszabály: 2011. évi LXXVII. törvény
Módosította: 2013. évi LI. törvény
Hatályos: 2013. április 26.
A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény kiegészítésében rögzítették a világörökségi helyszínek kezelési elveit. A kultúráért felelős miniszter jogosult akár a használótól el is venni a kezelt ingatlant, ha az a jogszabályi követelményeket nem teljesíti.
A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (Vötv.) korábbi 13. § (6) bekezdése alapján a kultúráért felelős miniszter (a nemzeti erőforrás miniszter) - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (nemzeti fejlesztési miniszter) közreműködésével – 2012. év végéig köteles volt felülvizsgálni a világörökségi helyszínen található, állami tulajdonban lévő vagyonelemek hasznosítására vonatkozó bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb használati jogviszonyt alapító szerződéseket. Ha valamely szerződés az az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972. november 16-án kelt, az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezménnyel vagy e törvényben rögzített célokkal ellentétes vagy azok megvalósítását jelentős mértékben korlátozza, illetve akadályozza, az a kultúráért felelős miniszter részéről meghatározott intézkedések megtételét igényeli. Az Országgyűlés a szerződések felülvizsgálata során szükségessé váló törvénymódosításokat a 2013. évi LI. törvénnyel fogadta el.
A módosítás egyértelművé tette, hogy a világörökségi vagy a világörökségi várományos területté nyilvánítás a már fennálló védettségen túl – a Vötv-ben foglalt kivételekkel - további oltalmat nem keletkeztet. A korábbi szövegben nem volt utalás magára a Vötv-re, ezért ez ellentmondást jelentette a törvény egyéb tartalmára tekintettel [2011. évi LXXVII. tv. 1. §].
Az Országgyűlés a világörökségi és a várományos helyszínek használatára, bemutatására, fejlesztésére, helyreállítására vonatkozóan egységes kezelési elveket vezetett be. A Vötv. hatálya alá tartozó helyszínek kezelése csak a világörökségi címhez méltó módon történhet, így különösen
a) a helyszínnek meg kell őriznie eredeti értékeit, egységes látképét, történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenését különösen a - nappali és éjszakai - látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében,
b) ne veszélyeztesse a helyszín hitelességét, sértetlen fennmaradását és integritását, továbbá ne eredményezze a világörökségi értékek károsodását és a károsodás veszélyét ne idézze elő,
c) méltón illeszkedjen a terület kulturális, történeti, természeti értékeihez,
d) ne okozza akár közvetlenül, akár közvetve az egyetemes és nemzeti értékek csökkenését, értékvesztését,
e) érvényesüljön a közérdeknek megfelelő és hiteles, a világörökségi helyszínhez méltó funkció és jelleg,
f) biztosított legyen a világörökségi értékekhez való hozzáférés, a megközelíthetőség és a zavartalan látogatás [2011. évi LXXVII. tv. 3. § (4) bek.].
A 2013. évi LI. törvény hatáskört biztosít a kultúráért felelős miniszternek arra, hogy hivatalból, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a világörökségi helyszínen működő világörökségi gondnokság kérelmére megvizsgálja a világörökségi területen levő, állami tulajdonban álló vagyonelem használatát és hasznosítását. Ha a kultúráért felelős miniszter azt állapítja meg, hogy használata vagy hasznosítása nem felel meg a Vötv. kezelési elveiben foglalt követelményeknek, közigazgatási hatósági határozatban kötelezi az állami vagyonelemet használót vagy hasznosítót arra, hogy a vagyonelemet 30 napon belül az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv birtokába adja (vagyis el is veheti azt a jelenlegi használótól, hasznosítótól). A határozat jogerőssé válásával egyidejűleg az állami vagyonelem használatára illetve hasznosítására vonatkozó, a határozat jogerőssé válása időpontjában érvényes jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik. A felülvizsgálatra hivatalból, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a világörökségi helyszínen működő világörökségi gondnokság kérelmére is sor kerülhet [2011. évi LXXVII. tv. 4/A. §]. A kultúráért felelős miniszter felülvizsgálatával összefüggésben felmerülő, másra át nem hárítható költségeket és egyéb fizetési kötelezettségeket az állam a központi költségvetésből finanszírozható [2011. évi LXXVII. tv. 12. § (2) bek. d) pont].
Egyébként a kultúráért felelős miniszter Vötv-ből eredő feladata az is, hogy 2013. év végéig felülvizsgálja a Vötv. hatálybalépésekor az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint az UNESCO Világörökség Központhoz bejelentett helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének indokoltságát [2011. évi LXXVII. tv. 13. § (1) bek.].
A 2013. évi LI. törvénnyel meghatározott kezelési elveket és a miniszter hatáskörét a tövény hatálybalépése időpontjában fennálló birtoklási, használati és hasznosítási viszonyokra, illetve az ezen jogosultságokat megalapozó jogviszonyokra is alkalmazni kell, vagyis nemcsak a változások hatálybalépését követő szerződésekre [2011. évi LXXVII. tv. 13. § (6) bek.].