Előfizetés
Az építés szereplőinek új feladatai (beruházási tanácsadó, felelős műszaki vezető nélküli kivitelezés)
A 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 2013. április 19-étől az építés számos szereplőjének új feladatokat adott, illetve lecserélte a tanácsadó mérnök elnevezését.
Az építési engedélytől eltérés lehetőségének pontosítása
A jogalkotó 2013. április 19-étől pontosította az engedélytől eltérő, a teherviselési tulajdonságot, képességet érintő módosítások elvégzésének feltételeit.
A kivitelezési tervdokumentáció változó szabályai
A 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet módosította a tartószerkezeti kivitelezési tervdokumentáció készítésének előírásait, és még két másik kérdésben egészítette ki a kiviteli tervekre vonatkozó szabályokat.
A világörökségi helyszínek kezelési elvei és a kultúráért felelős miniszter új hatásköre
Magyar Közlöny: 2013. évi 69. szám
Érintett jogszabály: 2011. évi LXXVII. törvény
Módosította: 2013. évi LI. törvény
Hatályos: 2013. április 26.
A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény kiegészítésében rögzítették a világörökségi helyszínek kezelési elveit. A kultúráért felelős miniszter jogosult akár a használótól el is venni a kezelt ingatlant, ha az a jogszabályi követelményeket nem teljesíti.
A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (Vötv.) korábbi 13. § (6) bekezdése alapján a kultúráért felelős miniszter (a nemzeti erőforrás miniszter) - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (nemzeti fejlesztési miniszter) közreműködésével – 2012. év végéig köteles volt felülvizsgálni a világörökségi helyszínen található, állami tulajdonban lévő vagyonelemek hasznosítására vonatkozó bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb használati jogviszonyt alapító szerződéseket. Ha valamely szerződés az az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972. november 16-án kelt, az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezménnyel vagy e törvényben rögzített célokkal ellentétes vagy azok megvalósítását jelentős mértékben korlátozza, illetve akadályozza, az a kultúráért felelős miniszter részéről meghatározott intézkedések megtételét igényeli. Az Országgyűlés a szerződések felülvizsgálata során szükségessé váló törvénymódosításokat a 2013. évi LI. törvénnyel fogadta el.
A módosítás egyértelművé tette, hogy a világörökségi vagy a világörökségi várományos területté nyilvánítás a már fennálló védettségen túl – a Vötv-ben foglalt kivételekkel - további oltalmat nem keletkeztet. A korábbi szövegben nem volt utalás magára a Vötv-re, ezért ez ellentmondást jelentette a törvény egyéb tartalmára tekintettel [2011. évi LXXVII. tv. 1. §].
Az Országgyűlés a világörökségi és a várományos helyszínek használatára, bemutatására, fejlesztésére, helyreállítására vonatkozóan egységes kezelési elveket vezetett be. A Vötv. hatálya alá tartozó helyszínek kezelése csak a világörökségi címhez méltó módon történhet, így különösen
a) a helyszínnek meg kell őriznie eredeti értékeit, egységes látképét, történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenését különösen a - nappali és éjszakai - látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében,
b) ne veszélyeztesse a helyszín hitelességét, sértetlen fennmaradását és integritását, továbbá ne eredményezze a világörökségi értékek károsodását és a károsodás veszélyét ne idézze elő,
c) méltón illeszkedjen a terület kulturális, történeti, természeti értékeihez,
d) ne okozza akár közvetlenül, akár közvetve az egyetemes és nemzeti értékek csökkenését, értékvesztését,
e) érvényesüljön a közérdeknek megfelelő és hiteles, a világörökségi helyszínhez méltó funkció és jelleg,
f) biztosított legyen a világörökségi értékekhez való hozzáférés, a megközelíthetőség és a zavartalan látogatás [2011. évi LXXVII. tv. 3. § (4) bek.].
A 2013. évi LI. törvény hatáskört biztosít a kultúráért felelős miniszternek arra, hogy hivatalból, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a világörökségi helyszínen működő világörökségi gondnokság kérelmére megvizsgálja a világörökségi területen levő, állami tulajdonban álló vagyonelem használatát és hasznosítását. Ha a kultúráért felelős miniszter azt állapítja meg, hogy használata vagy hasznosítása nem felel meg a Vötv. kezelési elveiben foglalt követelményeknek, közigazgatási hatósági határozatban kötelezi az állami vagyonelemet használót vagy hasznosítót arra, hogy a vagyonelemet 30 napon belül az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv birtokába adja (vagyis el is veheti azt a jelenlegi használótól, hasznosítótól). A határozat jogerőssé válásával egyidejűleg az állami vagyonelem használatára illetve hasznosítására vonatkozó, a határozat jogerőssé válása időpontjában érvényes jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik. A felülvizsgálatra hivatalból, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a világörökségi helyszínen működő világörökségi gondnokság kérelmére is sor kerülhet [2011. évi LXXVII. tv. 4/A. §]. A kultúráért felelős miniszter felülvizsgálatával összefüggésben felmerülő, másra át nem hárítható költségeket és egyéb fizetési kötelezettségeket az állam a központi költségvetésből finanszírozható [2011. évi LXXVII. tv. 12. § (2) bek. d) pont].
Egyébként a kultúráért felelős miniszter Vötv-ből eredő feladata az is, hogy 2013. év végéig felülvizsgálja a Vötv. hatálybalépésekor az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint az UNESCO Világörökség Központhoz bejelentett helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének indokoltságát [2011. évi LXXVII. tv. 13. § (1) bek.].
A 2013. évi LI. törvénnyel meghatározott kezelési elveket és a miniszter hatáskörét a tövény hatálybalépése időpontjában fennálló birtoklási, használati és hasznosítási viszonyokra, illetve az ezen jogosultságokat megalapozó jogviszonyokra is alkalmazni kell, vagyis nemcsak a változások hatálybalépését követő szerződésekre [2011. évi LXXVII. tv. 13. § (6) bek.].
Gazdálkodó szervezet stratégiailag kiemeltté minősítésének határideje
Magyar Közlöny: 2013. évi 67. szám
Érintett jogszabály: 1991. évi IL. törvény
Módosította: 2013. évi XLVI. törvény
Hatályos: 2013. április 20.
A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek történő minősítés határidejét módosította a 2013. évi XLVI. törvény.
A Csődtörvény (1991. évi IL. törvény) 65. §-a alapján a Kormány rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat gazdálkodó szervezeteket,
a) amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, vagy
b) amelyek esetében - ha a vagyonhiány és a fizetésképtelenség előreláthatólag nem szüntethető meg - kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint történjék [1991. évi IL. tv. 65. § (1) bek.].
Stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó szervezet,
a) amelynek működése nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiabiztonsági, energiaellátási, iparbiztonsági, katasztrófavédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi, közműszolgáltatási, infrastruktúra-fejlesztési, kulturális örökségvédelmi, tömegtájékoztatási, hírközlési, közlekedési, közlekedésbiztonsági, kutatásfejlesztési, népegészségügyi indokból vagy a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal, alapvető élelmiszerekkel való ellátása szempontjából országos jelentőségűnek, valamint bel- és külgazdasági, foglalkoztatáspolitikai szempontból, vagy a lakosság távhőszolgáltatással vagy más közműszolgáltatással való ellátása szempontjából kiemelt vállalkozásnak tekinthető,
b) amely nemzetgazdasági szempontból jelentős projekteket valósít meg,
c) amely törvény által meghatározott országos közfeladatot lát el,
d) amely nagy összegű állami szerkezetátalakítási támogatásban, hitelgaranciában, kezességvállalásban vagy exporthitel biztosításban részesült vagy koncesszióköteles tevékenységet folytat, és az említettekkel összefüggésben az állammal vagy állami szervvel (ideértve az említett feladatok ellátására létrehozott állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteket is) jogviszonya áll fenn, vagy
e) amely az a)-d) pontban nem említett, de nemzetgazdasági stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű tevékenységet folytat [1991. évi IL. tv. 65. § (3) bek.].
A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek történő minősítés határidejét módosította a 2013. évi XLVI. törvény. Felszámolási eljárás esetén a korábbi 30 nap helyett már a felszámolás kezdő időpontjától [27. § (1) bekezdés, 28. § (1) bekezdés] számított 365 napon belül hozhatja meg a Kormány a döntését. Csődeljárás esetén változatlanul legkésőbb a csődeljárás kezdő időpontjától [10. § (1) bekezdés] számított 15 napon belül születhet meg a döntést [1991. évi IL. tv. 65. § (2) bek.].
A kormányrendelet kihirdetésének hosszabb határidejére vonatkozó rendelkezéseket a 2013. április 20-án már elrendelt csődeljárások és jogerősen elrendelt felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha a kormányrendelet kiadására vonatkozó 15 és korábbi 30 napos határidő letelt, de még nem került sor csődeljárásban az egyezségi tárgyalás lezárására, felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására. Ha a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté történő kijelölésre már folyamatban lévő csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kerül sor, a bíróságnak a rendelet hatályba lépését követő 3 munkanapon belül fel kell mentenie a korábbi felszámolót [1991. évi IL. tv. 83. § (2) bek.].
Bővült az állami felszámoló tevékenységi köre
Magyar Közlöny: 2013. évi 67. szám
Érintett jogszabály: 1991. évi IL. törvény
Módosította: 2013. évi XLVI. törvény
Hatályos: 2013. április 20.
A 2013. évi XLVI. törvény bővítette az állami felszámoló tevékenységi körét.
A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet csődeljárása és felszámolása esetén vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként, rendkívüli vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság, az ún. állami felszámoló jár el [1991. évi IL. tv. 66. § (1) bek.].
Korábban az állami felszámoló a Csődtörvényben (1991. évi IL. törvény) meghatározott tevékenységen kívül más gazdasági tevékenységet nem végezhetett. A 2013. évi XLVI. törvény bővíti az állami felszámoló tevékenységi körét azzal, hogy a kizárólagos vagy többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezeteknél végzett üzletviteli és egyéb tanácsadást, továbbá az említett gazdálkodó szervezetek tekintetében a Ctv. szerinti végelszámolói, vagyonrendezői tevékenységet végezhet. Az állami felszámolónak a végelszámoló személyére vonatkozó, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) szerinti általános követelményeket teljesítenie kell. Az állami felszámoló másik új tevékenységi lehetősége, hogy a helyi önkormányzatok tekintetében a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti pénzügyi gondnoki tevékenységet is végezhet [1991. évi IL. tv. 66. § (5) bek.; 2006. évi V. tv. 99. §].
Közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankcionálása
Magyar Közlöny: 2013. évi 67. szám
Érintett jogszabály: 1978. évi IV. törvény
Módosította: 2013. évi XLV. törvény
Hatályos: 2013. április 20.
A márciusi hóviharok idején elkövetett kábellopások hatására az Országgyűlés döntött a közveszély színhelyén elkövetett lopások súlyosabb büntetési tételeiről.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 316. §-a határozza meg a lopás bűncselekmény tényállási elemeit és az ehhez kapcsolódó büntetési tételeket. A Btk. korábbi rendelkezése szerint a közveszély helyszínén történő elkövetés csak a szabálysértési értékre elkövetett lopás esetében számított minősített esetnek.
A 2013. évi XLV. törvény a minősítő körülmények közé emelte a közveszély helyszínén történő elkövetést. Az elkövető büntetése bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés lehet, ha a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követi el [1978. évi IV. 316. § (4) bek. c) pont].
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet, ha a nagyobb értékre elkövetett lopást közveszély színhelyén követik el, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet a jelentős értéket elérő, míg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet a cselekmény következménye, ha közveszély színhelyén különösen nagy értéket elérő dolgot tulajdonítanak el [1978. évi IV. 316. § (5) bek. b) pont, 316. § (6) bek. b) pont, 316. § (7) bek. b) pont].
A 2013. július 1-jétől hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (az új Btk.) 370. §-a már hasonló tartalommal fogja tartalmazni a lopás bűncselekményének szankcióit.
A földmérési és térképészeti tevékenység szabályairól szóló új jogszabály
Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályait új miniszteri rendelet határozza meg.
Új jogosulatlan tevékenység
A szabálytalan tevékenységek esetei: a jogosulatlan, a szakszerűtlen és a jogszerűtlen tevékenységek. A 2013. évi XXXIV. törvény a jogosulatlan tevékenységek körét bővítette.
A kalákában történő építkezés 2013. január 1-jétől alkalmazandó szabályai
Számtalan esetben merül fel kérdésként, hogy ki és milyen tevékenységet végezhet akkor, ha az adott személynek a szakmai hozzáértése megvan, de nincs vállalkozása vagy éppen a vállalkozása nem jogosult kivitelezési tevékenység végzésére.
Közművek kikapcsolásának és az órák leolvasásának új szabályai
A szociális közműszolgáltatás kialakítása érdekében mind a villamos energiáról, mind a földgázellátásról szóló törvény végrehajtási rendelete érdemben kiegészült. A 119/2013. (IV.23.) Korm. rendelet egyebek mellett érintette mérőórák leolvasásának és közműszolgáltatás kikapcsolásának feltételeit.
A telekalakítás helye szerint illetékes jegyzője lett a szakhatóság
Érintett jogszabály: 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
Módosította: 70/2013. (III. 8.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. március 16.
A jogalkotó viszonylag gyorsan észlelte, hogy a telekalakítási eljárásokhoz 2013. január 1-jétől kialakított szakhatósági rendszer nem fed le minden engedélyezési eljárást, és előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a telekalakítási engedély az érintett település helyi építési szabályzatának figyelembe vétele nélkül alakul ki.
A telekalakítási eljárásokat – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekalakítási eljárásokban, a honvédelmi és katonai célú ingatlanok kivételével – első fokon a járási földhivatalok, másodfokon a megyei földhivatalok járnak el [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 6. §].
2013. január 1-jéig a szakhatóság az illetékes építésügyi hatóság volt, és a helyi építési szabályzatnak, a szabályozási tervnek, ezek hiányában az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés körében kellett szakhatósági állásfoglalást kiadniuk. Az vonatkozó rendelet szerint 2013. január 1-jétől az építési tevékenység helye szerinti jegyzőt kellett megkeresni szakhatóságként. Ez azért nem volt megfelelő kijelölés, mert telekalakításnál nincs építési tevékenység (lásd: 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (2) bek. és 2. sz. melléklet).
A szakkérdés is pontatlan volt, mivel a szakhatóság állásfoglalásában arra térhetett ki, hogy az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. Ez a megfogalmazás azért nem volt pontos, mert olyan telekalakítási eljárás is létezik, amelynek lefolytatása nem érint meglévő építményeket, de ettől függően a telekalakítás során az építésügyi előírásoknak is érvényt kell szerezni. A földhivatal építmények nélküli telkek esetében nem volt köteles megkeresni a jegyzőt.
A hiba felismerését követően a jogalkotó a 70/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 16. §-a és 1. számú melléklete már úgy módosította a szakhatóságokat kijelölő rendelkezéseket, hogy a telekalakítás helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője adhat ki szakhatósági állásfoglalást. A szakkérdés meghatározása is pontosításra került, mivel a jegyzői szakhatósági állásfoglalást abban a kérdésben kell megkérni, hogy a telekalakítás megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak
Telekcsoport újraosztása, telek megosztása, telkek egyesítése és telekhatár rendezése esetén is be kell kérni a jegyző szakhatósági állásfoglalását, csak az az eset a kivétel, ha termőföldek birtok összevonási céllal történő telekalakítását kérelmezik, legfeljebb 50 hektárig (a kialakítandó földrészletek területe nem lehet kisebb a változás előtti területtől) [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 17/C. § (1) bek., 4. számú melléklet 1. pont].