Előfizetés
A Nemzeti Örökség Intézete engedélyezi a síremlékek, sírjelek állítását a nemzeti sírkertekben
Magyar Közlöny: 2013. évi 76. szám
Érintett jogszabály: 144/2013. (V. 14.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. május 22.
A Kormány - a múlt példáinak, a magyarság szellemi örökségének a jelen és az eljövendő nemzedékek számára történő megőrzése és átadása, a nemzeti emlékezet és emlékezés magyarság identitásának megőrzésében, a nemzeti összetartozás érzésének növelésében és az egységes nemzet, a nemzeti egység megteremtésében betöltő kiemelt jelentőségé fontosságára tekintettel, az ezzel kapcsolatos egyes állami feladatok ellátására – hozta létre a Nemzeti Örökség Intézetét [144/2013. (V. 14.) Korm. rend. 1. §].
A Nemzeti Örökség Intézete látja el egyebek mellett a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság működésének operatív és adminisztratív feladatait. A Nemzeti Örökség Intézetének feladata, hogy vezesse és folyamatosan közzétegye a nemzet számára maradandót alkotó személyek nemzeti sírkertbe sorolt temetkezési helyeinek jegyzékét, továbbá a nemzeti sírkertbe sorolt temetkezési helyek vonatkozásában gyakorolja a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 22. § (2) bekezdése szerinti rendelkezési jogot (ideértve a sírnyitással kapcsolatos hozzájárulást is) [144/2013. (V. 14.) Korm. rend. 4. § (1) bek. aa)-ac) pont]. A 1999. évi XLIII. törvény szerinti rendelkezési jog magában foglalja a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározását, síremlék és sírjel állítását és mindezek gondozását [1999. évi XLIII. tv. 22. § (2) bek.].
A nemzeti sírkertekben tehát a Nemzeti Örökség Intézete dönthet a síremlék, sírjelek felállításáról is. A nemzeti sírkert (nemzeti panteon) a Nemzeti Kegyeleti Bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége [1999. évi XLIII. tv. 3. § e) pont].
Temető területén egyébként építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül:
a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. melléklet 10. pont].
A fentiek bontása a bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek közé tartoznak [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. melléklet 9. pont]
Az építésügyi jogszabályokban és a Nemzeti Örökség Intézetének létrehozásáról szóló 144/2013. (V. 14.) Korm. rendeletben található fogalmak (a sírbolt, a sírjel, a síremlék, stb.) meghatározását, illetve ezek létesítésének szabályai a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendeletben találhatók meg.
Földhivatalok illetékességének újabb változásai
Magyar Közlöny: 2013. évi 79. szám, 2013. évi 93. szám
Érintett jogszabály: 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet
Módosította: 36/2013. (V. 22.) VM rendelet, 49/2013. (VI. 10.) VM rendelet
Hatályos: 2013. május 23., 2013. május 29., 2013. május 31., 2013. június 11., 2013. június 13., 2013. június 14., 2013. június 17., 2013. június 25., 2013. június 28.
A járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendeletben több járási földhivatal illetékessége is módosult, egyebek mellett változott a Budakörnyéki Földhivatalhoz tartozó települések jegyzéke.
Május elején Feldebrő, Lócs, Iklanberény, Karancsság és Ságújfalu települések ingatlan-nyilvántartási ügyeit a korábbitól eltérő földhivatalok intézik (lásd: Földhivatalok illetékességének változásai).
Második lépcsőben a 36/2013. (V. 22.) VM rendelet újabb járási földhivatalok illetékességét módosította. A Pest-, a Szabolcs-Szatmár-Bereg- és a Tolna Megyei Kormányhivatalok Földhivatalainak járási földhivatalai illetékességi területeinek változásával összefüggésben módosítani kellett a járási földhivatalok illetékességi területet is, ezt a 49/2013. (VI. 10.) VM rendelettel rendezte a jogalkotó.
Fontos, hogy valamennyi érintett település tekintetében a folyamatban lévő eljárásokat is már az új földhivatal fejezi be.
Az áttekinthetőség érdekében táblázatos formában mutatjuk be a változásokat. A táblázat innen letölthető.
Érdekesség, hogy Balatonvilágos település 2013. május 29. és 2013. május 31. közötti időszakban egyszerre két földhivatalhoz is tartozott. Ezt a hibát is korrigálta a 49/2013. (VI. 10.) VM rendelet, és erre tekintettel ebben a három napban is a Siófoki Járási Földhivatal járhat el Balatonvilágos településhez tartozó ingatlan-nyilvántartási ügyekben [49/2013. (VI. 10.) VM rend. 8. §, 149/2012. (XII. 28.) VM rend. 15. §].
Az építési műszaki ellenőr szakmai és vizsgakövetelményei
Magyar Közlöny: 2013. évi 82. szám
Érintett jogszabály: 3/2009. (I. 27.) NFGM rendelet, 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet, 25/2008. (IV. 29.) ÖTM rendelet
Módosította: 20/2013. (V. 28.) BM rendelet
Hatályos: 2013. május 30., 2013.szeptember 1.
A 20/2013. (V. 28.) BM rendelet tartalmazza a belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit. A rendelet rögzíti egyebek mellett az építési műszaki ellenőr, a felvonóellenőr, a kéményseprő, a mozgólépcső ellenőr, a tűzvédelmi előadó és a tűzvédelmi főelőadó szakmai és vizsgakövetelményeit.
Duna-parti építési szabályzat: új településrendezési eszköz a Duna-part és a Margitsziget területére
Magyar Közlöny: 2013. évi 91. szám
Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény
Módosította: 2013. évi LXXIV. törvény
Hatályos: 2013. június 8.
Az Építési törvény kiegészítése ad felhatalmazást arra fővárosi önkormányzat képviselő-testületének, hogy elfogadja Duna-parti építési szabályzatot.
A Duna partvonalán álló további ingatlanok kerültek a Fővárosi Önkormányzathoz
A 2012. évi CXC. törvény alapján a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában álló, a Duna partvonalával közvetlenül határos budai és pesti alsó rakparton lévő ingatlanok, valamint kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra, valamint a nagyhajók fogadására alkalmas kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra 2013. július 1. napjával a Fővárosi Önkormányzat használatába kerülnek. Az Országgyűlés ezt a törvényt – még a használatba adás előtt – módosította, egyrészt bővítette az átadásra kerülő ingatlanok körét, másrészt a használatra vonatkozó előírásokat is pontosította.
Árvízi veszély miatt kihirdetett veszélyhelyzethez kapcsolódó jogszabályi előírások
Magyar Közlöny: 2013. évi 88. szám
Érintett jogszabály: 177/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. június 4. 12 órától
A Kormány az árvízi helyzetre tekintettel a Duna több szakaszát érintő megyékre, településekre és budapesti kerületekre veszélyhelyzetet hirdet ki. A kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel fontosnak tartottuk, hogy az ehhez kapcsolódó fontosabb jogszabályi rendelkezéseket közreadjuk egy soronkívüli hírlevél formájában. A veszélyhelyzet kihirdetése következtében alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket és a kapcsolódó speciális építésügyi hatósági rendelkezéseket próbáltuk meg összefoglalni. Kérdéses, hogy meddig tart a veszélyhelyzet, milyen következménnyel járhat a lakosok részére, és melyik építésügyi hatóság jár el ezekben a szükséges hatósági ügyekben. A részletekről itt olvashat.
Kihirdetett veszélyhelyzet esetében a kivitelezésre vonatkozó eltérő szabályok
A kihirdetett veszélyhelyzet esetében a kivitelezési szabályok is eltérők az általánosan alkalmazandó rendelkezésekhez képest. A kivitelezésre néhány körülmény vonatkozásában az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelettől eltérő szabályok alkalmazandók.
Kihirdetett veszélyhelyzet építésügyi hatósági eljárásai
A kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával, építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának megszüntetésével, megelőzésével összefüggő kivételes építési követelményeket, engedélyezési, tudomásulvételi és kötelezési eljárási szabályokat, a tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivételes tervellenőrzési, tervpályázati és tervtanácsi szabályokat, továbbá az építőipari kivitelezési tevékenység eltérő szabályait a kormány külön rendeletben határozza meg [1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (1) bek. 10. pont].
Mit jelent az árvíz miatt kihirdetett veszélyhelyzet?
A Kormány az árvízi helyzetre tekintettel a Duna több szakaszát érintő megyékre, településekre és budapesti kerületekre veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet kihirdetése következtében alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket és a kapcsolódó speciális építésügyi hatósági rendelkezéseket próbáltuk meg összefoglalni. Kérdéses az is, hogy melyik építésügyi hatóság jár el ezekben az ügyekben. A Kormány a veszélyhelyzet időtartamát és területét is módosította.
Elkészült az új szakmagyakorlási jogosultsági rendelet tervezete
A Belügyminisztérium 2013. május 28-án tette közzé az építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló új jogszabály tervezetét.
A telekadót nem lehet szankcióként használni
Magyar Közlöny: 2013. évi 84. szám
Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5010/2013/4. határozata
A Kúria egy olyan szabályozást vizsgált, amelyben az Önkormányzat nem adott telekadó-mentességet azon ingatlantulajdonosoknak, akik a hatályos szabályozási tervben foglalt közterületi út kiépítéséhez szükséges területet nem adták le út céljára.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa vizsgálatának tárgya Fertőrákos Község Önkormányzatának a telekadóról szóló - a 14/2009. (XII. 23.) rendelettel módosított - 15/2003. (XII. 20.) önkormányzati rendeletének 2010. január 1. napjától hatályos 3. § (1) bekezdés a) pontjának és 3. § (2) bekezdésének vizsgálata volt.
Az eljárást kezdeményező indítványozó előadta, hogy az alapul szolgáló perben érintett ingatlanokra 2008. január 1. és 2009. december 31. között a helyi szabályozás kötelező telekalakítást írt elő útszélesítés céljából, de azokat nem valósították meg, így az ingatlanok nem voltak az építési szabályoknak megfelelően kialakítottak, nem voltak beépíthetők, ezáltal mentesek voltak a telekadó alól. Fertőrákos Község Önkormányzata 2010. január 1-jétől úgy módosította a telekadó mentesség szabályait, hogy a mentesség nem vonatkozik arra a telekre, amely csak azért nem tekinthető az építési szabályoknak megfelelően kialakítottnak, mert a vele szomszédos közterület szabályozási terv szerinti kialakításához a telek egy részének átcsatolására lenne szükség. E rendelkezések alapján a perben szereplő ingatlanok 2010-ben már telekadó-fizetési kötelezettség alá estek. Az indítványozó szerint ez a változástatás jogszabályba ütközött.
A Kúria eljárásában az Önkormányzat kifejtette, hogy a 2010. évi módosítással a képviselő-testület azt a célt kívánta elősegíteni, hogy a hatályos szabályozási terv szerinti területek minél előbb kialakuljanak, azok tényleges kialakulását egy-egy, a közterülettel határos ingatlantulajdonos ne akadályozza. Röviden az Önkormányzat nem adott telekadó-mentességet azon ingatlantulajdonosoknak, akik a hatályos szabályozási tervben foglalt közterületi út kiépítéséhez szükséges területet nem adták le út céljára.
A Kúria Önkormányzat Tanácsa megállapította, hogy az Önkormányzat által rögzített adófizetési kötelezettség nem töltheti be a helyi adókról szóló törvényben (1990. évi C. törvény) funkcióját, ha annak célja, hogy közút kialakítása végett az ingatlantulajdonost telke ingyenes átadására ösztönözze. Az önkormányzati rendeletben meghatározott adófizetési kötelezettséggel az Önkormányzat az érintett ingatlan tulajdonosait quasi szankcióval sújtja, ha térítésmentesen nem mondanak le ingatlantulajdonuk meghatározott földrészletéről. A bíróság megállapítása szerint ez a megoldás ellentétben áll a helyi adókról szóló törvényben meghatározott telekadó kivetésének alapelvi rendelkezéseivel, az adó szabályozási funkciójával. A Kúria szerint az önkormányzati rendelettel elérni kívánt cél elérésére nem az adóztatás, hanem az Építési törvényben szabályozott út céljára történő lejegyzés jogintézménye szolgál, természetesen garanciális rendelkezéseinek betartásával együtt.
Az önkormányzati rendelet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti normavilágosság követelményét is sértette, mivel tévesen hivatkozott az Építési törvény egy már nem létező pontjára.
A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megsemmisítette az önkormányzati rendelet mindkét vizsgált pontját, és kimondta, hogy a törvénysértő rendelkezéseket a törvénysértés megállapításának időpontjában bármilyen bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyekben sem lehet alkalmazni.
A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvény
Magyar Közlöny: 2013. évi 73. szám
Érintett jogszabály: 2013. évi LIV. törvény
Módosította: 2007. évi LXXXVI. törvény, 2008. évi XL. törvény, 2005. évi XVIII. törvény, 2011. évi CCIX. törvény, 2012. évi CLXXXV. törvény
Hatályos: 2013. május 10.
A Kormány által meghirdetett rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény preambuluma szerint „az Országgyűlés biztosítani kívánja az indokolatlanul magas lakossági terhek mérséklését, aminek egyik eszköze annak elérése, hogy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben korlátozza az egyes szolgáltatásoknak a kifizethetetlenül magas költsége. A rezsicsökkentés fontos célja a lakosság életszínvonalának javítása, illetve annak biztosítása, hogy az emberek a rendelkezésre álló jövedelmek minél nagyobb részével szabadon gazdálkodhassanak”. Az Országgyűlés a fenti cél érdekében kiegészítette a közműszolgáltatásokat is szabályozó törvényeket, de nem térünk ki részletes minden területre. A víziközmű-szolgáltatás tekintetében például a törvény előírja, hogy a számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) 2013. július 1-jétkövető időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90%-át [2013. évi LIV. tv. 4. § (1) bek.]. Az előírás kizárólag a lakossági felhasználókra vonatkozik, és lényegében 10 százalékos díjcsökkenést eredményezhet 2013. július 1-jét követően. A szemétszállítási díj szintén 2013. július 1-jétől fog csökkenni, míg a villamos energia, a távhőszolgáltatás és a földgáz díja már 2013. január 1-jétől módosult.
A villamos energia szolgáltató (az ún. egyetemes szolgáltató), a távhőszolgáltató, a víziközmű-szolgáltató, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltató minden hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogy a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényben foglalt előírásokat teljesítette [2013. évi LIV. tv. 5. §]. Ha bármelyik szolgáltató megsérti a rezsicsökkentéssel kapcsolatos valamilyen kötelezettségét, a fogyasztóvédelmi hatóság kötelezheti a szolgáltatót arra, hogy minden érintett lakossági fogyasztó számlájára fizessen 10.000 forint kötbért [2013. évi LIV. tv. 7. § (2) bek.].