Előfizetés
Akkor is törvényellenes a HÉSZ módosítása, ha utóbb a véleményezési eljárásban megkeresni elmulasztottak kifogást nem támasztanak
A sajókápolnai helyi építési szabályzat módosítása kapcsán vizsgálta a Kúria, hogy mi a következménye annak, ha az önkormányzat a véleményezési eljárásban a jogszabályban felsoroltak közül nem minden érintettet keresett meg. A Kúria arról is állást foglalt, hogy az önkormányzati rendelet a megalkotásakor, vagy az elbíráláskor hatályos jogszabályok alapján vizsgálható.
A hatósági bizonyítvány kiadásának pontosított esetei
A hatóságok gyakorlatban bizonytalanok abban, hogy a hatósági bizonyítvány iránti kérelmet kötelesek-e teljesíteni, de jogszabályi hivatkozás hiányában a jogszabály értelmezésére vagy határozattal elbírálható kérdésekre is kiadták a hatósági bizonyítványt. A Ket. 2014. január 1-jétől hatályos rendelkezése lehetőséget ad arra a hatóságoknak, hogy a kétséges esetekben már megtagadhassák a kérelmet.
Módosítások a Ket. jogorvoslati szabályaiban
A Ket. jogorvoslati rendszerében a 2014. január 1-je után indult vagy megismételt eljárásokat érintően több változás is bekövetkezett. A fellebbezés szabályaiban a gyakorlatban előforduló vitás helyzetek elkerülését szolgáló érdemi változások történt. Az Országgyűlés döntése a fellebbezés formáját, a fellebbezhető döntések körét és a fellebbezésről szóló tájékoztatás előírását is érintette. A bírósági felülvizsgálat szabályainak módosítását inkább csak az egyértelmű szabályozás kialakítása indokolta.
Önkormányzati bírság felső határa: kétmillió forint
A Ket. 2014. január 1-jétől hatályos rendelkezései az önkormányzati rendelet alapján kiszabott bírságokra is új előírásokat vezettek be. A jogszabály meghatározza a megállapítható bírság felső határát, továbbá egyértelművé teszi, hogy milyen esetekben és hogyan lehet a bírság közérdekű munkával történő megváltásáról rendelkezni.
A Ket. változásai: 2014. január 1.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit négy különböző törvény, de azonos hatállyal módosította. A 2014. január 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban egyebek mellett már rövidebb lett az ügyintézési határidő, bekerültek a kormányablakokra vonatkozó rendelkezések, valamint pontosították a jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat szabályait.
Vízügyi hatóságok (2014. január 1.)
A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekből létrejött, vízügyi hatásköröket ellátó hatóságok a vízügyi hatóságok. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségből ez alapján jött létre a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, valamint a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság. A vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelölését, feladatkörét és illetékességét a 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet határozza meg. A vízügyi igazgatási szervek irányítása a belügyminiszter hatáskörébe került.
A vízvédelmi igazgatási szerv: a Nemzeti Környezetügyi Intézet
A Nemzeti Környezetügyi Intézet vízvédelmi igazgatási szervként jár el. A NeKI egyebek mellett működteti a zajvédelmi adatbázist, vezeti a hulladékégetőkről és nagytüzelő berendezésekről szóló nyilvántartást, és ellátja az Országos Környezeti Kármentesítési Programmal kapcsolatos feladatokat is.
A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek (2014. január 1.)
A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekből két különálló hatóság jött létre. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi hatósági feladatokat döntően a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek látják el, de az önkormányzati környezetvédelmi hatóságoknak is van feladatuk. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség új feladatkörét már egy héttel a jogszabály elfogadását követően kiegészítették. A vízügyi igazgatási szervek a belügyminiszter felügyelet alá kerültek, míg a környezetvédelmi és természetvédelmi szervek a vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt maradtak.
Területrendezéssel összefüggő törvénymódosítások
Az Országos Területrendezési Tervet legalább 5 évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeit, az időközben elkészült országos szintű tervek és koncepciók, valamint ágazati stratégiák hatását, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény egyes változásait tükrözik az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) megjelenő módosítások.
Területfejlesztési terv készítésének feltételei. Az állami főépítész módosuló feladatköre
A 2013. évi CCXVI. törvény egyéb módosítások mellett rögzítette az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben (Tftv.), hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki területfejlesztési tervet készíthet. A Tftv. módosítása érintette az állami főépítész feladatkörét, valamint a területfelhasználási engedélyhez kötött tevékenységek körét.
Az önkormányzatok változó területfejlesztési és területrendezési feladatai
Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) hatályát kiterjesztette a területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására. Egyebek mellett jelentősen módosult a területi szervek területfejlesztési és területrendezési feladat- és hatásköre, továbbá a szervezetek közötti kapcsolattartás tartalma, formája is. A 2013. évi CCXVI. törvénnyel a Balaton Fejlesztési Tanács és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek is új feladatokat kaptak.
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény átfogó módosítása
Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) hatályát kiterjesztette a területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására, és új alapfogalmak bevezetésére is sor került. Egyebek mellett jelentősen módosult a központi állami szervek területfejlesztési és területrendezési feladat- és hatásköre, továbbá a szervezetek közötti kapcsolattartás tartalma, formája is.
