Fiatal Mérnökök Csoportjának eredményei, célkitűzései
Ez év áprilisában hivatalosan is megalakult a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozatán belül működő Fiatal Mérnökök Csoportja. Az eltelt félévben megtapasztaltuk, hogy az építés-kivitelezésben dolgozó fiatal mérnökök összefogására, tudásbázisuknak szükségszerű fejlesztésére, egy összefogó mérnöki közösség kiépítésére nagy szükség lenne, de amint erre időt kellene szánni, azonnal eltűnik a lelkesedés – korosztálytól függetlenül. Bemutatkozó cikkünkben a csoport tevékenységére kívánjuk ismételten felhívni a figyelmet.
Újra a Csongrád Megyei Építész Kamara jár el az illetékességébe tartozó ügyekben
A 65/2013. (XII. 4.) BM rendelet alapján a Csongrád Megyei Építész Kamara közigazgatási feladatainak ellátására eljáró Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara kijelölése megszűnt, és a Csongrád megyében tevékenykedők első fokú ügyeiket ismételten a CsMÉK titkárságán intézhetik (Szeged, Arany János utca 7.).
A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ bonyolítja le a tervpályázati eljárásokat
A kormány döntése értelmében a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ az örökséggazdálkodási és szolgáltatási tevékenysége körében ellátja – egyéb feladatai mellett – a kulturális örökség kezelésével kapcsolatos tervpályázati eljárások lebonyolítását.
Földhivatali illetékességi változások Győr-Moson-Sopron Megyében
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatalának járási földhivatalai illetékességi területeinek változásával összefüggésben ebben a megyében is több járási földhivatal illetékességi területét módosították.
A műemléki érték védetté nyilvánítását a kormányhivataloknál lehet kezdeményezni. A műemléki védettség megszüntetésének szabályai
2013. december 31. napjától a műemléki érték és a régészeti lelőhely védetté nyilvánításának kezdeményezését külön eljárásban, más-más hatóságnál lehet elindítani. A 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet tartalmazni fogja a műemléki védettség megszüntetésének szabályait is. Egy adatlap kitöltésével lehet kezdeményezni a műemlékké nyilvánítást, és a polgármester véleményét is ki kell kérni az eljárásban.
Műemlék lett az Országos Mentőszolgálat és a Budapesti Ügyvédi Kamara székháza
A belügyminiszter országszerte harminc ingatlant, építményt helyezett műemléki védelem alá. A műemlékek között találhatók lakóházak, víztorony és egy váci vasrácsos barokk kapuzat is. A rendelet második része felsorolt több, már elpusztult épületet, amelyek vonatkozásában a műemléki védettség megszüntetésére került sor, illetve eltörölték a Ganz Villamossági Gyár és az Óbudai Gázgyár egyes épületeinek műemléki védettségét is.
A világörökségről szóló törvény módosítása
A 2013. évi CCXVII. törvény több ponton módosította a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (Vötv.) rendelkezéseit.
Rövidebb időn belül kell megkötni a régészeti szolgáltatási szerződést
A régészeti szolgáltatást végző múzeumoknak 2013. január 1-jével egy jelentősen átalakult, a feltárásra jogosult intézményekre általában hátrányos szabályrendszerrel kellett megismerkedniük. A beruházások gyorsítását – és ezáltal a régészeti munkára fordítható idő és költség csökkentését – célzó szabályok új elemét tartalmazza a 2013. évi CCXVII. törvény. A jogszabály a nagyberuházásokra vonatkozó szabályokat is érintette.
Nemzeti emlékhely lett a Fiumei úti temető és a pannonhalmi Bencés Főapátság
A belügyminiszter néhány hónappal ezelőtt a műemlékvédelem sajátos tárgyaként műemlékké nyilvánította a Fiumei úti sírkertet. A2013. évi CCXVII. törvény 2014. január 12-étől a Fiumei úti sírkertet és a pannonhalmi Bencés Főapátság is nemzeti emlékhellyé nyilvánította.
Az örökségvédelmi hatósági eljárás változásai. Létrejött a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsága
A muzeális intézmények működésének alapjait, illetve a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit, valamint a kulturális javak körének pontosabb meghatározását, új kategóriák bevezetését (nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény, közérdekű kulturális érték) célzó 2013. évi CCXVII. törvény érintette a régészeti szerződéseket és a műemlékek hasznosításának szabályait is. Az új törvény létrehozott egy, az Országgyűlés elnöke által vezetett testületet: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságát.
A hibás keresetlevél jogkövetkezményei
A 1952. évi III. törvény (Pp.) 130. § (1) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amikor a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül köteles elutasítani. Ha a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasítja a keresetlevelet, azt – a hiányosságok, feltételek pótlását követően – újra be lehet nyújtani. Az újbóli benyújtási lehetőség nem változik, azonban a Pp. 2014. január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján már biztosan anyagi következményei is vannak a hibás keresetlevélnek.
Szénmonoxid-érzékelő berendezések műszaki követelményei
A 2013. évi XCIII. törvény alapján egyes építményekbe kötelező a CO-érzékelő felszerelése, és a kéményseprő-ipari közszolgáltató köteles ellenőrzi a szénmonoxid-érzékelő berendezés meglétét. A 64/2013. (XII. 4.) BM rendelet határozza meg a szénmonoxid-érzékelő berendezések műszaki követelményeit.