Előfizetés
A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek (2014. január 1.)
A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekből két különálló hatóság jött létre. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi hatósági feladatokat döntően a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek látják el, de az önkormányzati környezetvédelmi hatóságoknak is van feladatuk. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség új feladatkörét már egy héttel a jogszabály elfogadását követően kiegészítették. A vízügyi igazgatási szervek a belügyminiszter felügyelet alá kerültek, míg a környezetvédelmi és természetvédelmi szervek a vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt maradtak.
Területrendezéssel összefüggő törvénymódosítások
Az Országos Területrendezési Tervet legalább 5 évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeit, az időközben elkészült országos szintű tervek és koncepciók, valamint ágazati stratégiák hatását, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény egyes változásait tükrözik az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) megjelenő módosítások.
Területfejlesztési terv készítésének feltételei. Az állami főépítész módosuló feladatköre
A 2013. évi CCXVI. törvény egyéb módosítások mellett rögzítette az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben (Tftv.), hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki területfejlesztési tervet készíthet. A Tftv. módosítása érintette az állami főépítész feladatkörét, valamint a területfelhasználási engedélyhez kötött tevékenységek körét.
Az önkormányzatok változó területfejlesztési és területrendezési feladatai
Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) hatályát kiterjesztette a területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására. Egyebek mellett jelentősen módosult a területi szervek területfejlesztési és területrendezési feladat- és hatásköre, továbbá a szervezetek közötti kapcsolattartás tartalma, formája is. A 2013. évi CCXVI. törvénnyel a Balaton Fejlesztési Tanács és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek is új feladatokat kaptak.
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény átfogó módosítása
Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) hatályát kiterjesztette a területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására, és új alapfogalmak bevezetésére is sor került. Egyebek mellett jelentősen módosult a központi állami szervek területfejlesztési és területrendezési feladat- és hatásköre, továbbá a szervezetek közötti kapcsolattartás tartalma, formája is.
Egyedi építési szabályzat készül a Városligetre. A Múzeum-negyed jogszabályi feltételeinek megteremtése
A Duna-parti építési szabályzat mellett jelenleg már a Városligetre is egyedi, az országos és a helyi építésügyi előírásoktól független építési szabályzat alkotható. A Városligeti építési szabályzatban – amelynek hatályba lépése 2014. júniusában várható – egyebek mellett Zugló Önkormányzata által elfogadott településrendezési eszközöket sem szükséges majd figyelembe venni. A Városliget beépítése során a jelenlegi építésügyi előírásokat nem, kizárólag a Városliget építési szabályzatát kell majd betartani. A 2013. évi CCXLII. törvény a vagyonkezelőre, és a közbeszédben gyakran előkerülő zöldfelületre is tartalmaz előírásokat. A jogszabály a Liget Budapest projekt (a Múzeum-negyed) kialakításának feltételei kívánja megteremteni. Érdemes tudni, hogy egy független szakértői csoport alternatív koncepciót dolgozott ki.
Az OÉNY díjait miniszteri rendelet fogja szabályozni
Az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról 2013. évi CLXXXIII. törvényben található felhatalmazás teszi lehetővé a belügyminiszter számára, hogy az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) használatához kapcsolódóan díjat állapítson meg.
Az EU támogatású beruházásokra is elektronikus építési naplót kell vezetni
Az elektronikus építési napló bevezetésére - a korábbi tervektől eltérően – nem egyidőben került sor minden beruházásra vonatkozóan. 2014. január 1-jétől egy újabb jelentős projektcsoportnál kötelező az e-dokumentálás: az EU támogatásban részesülő általános építmények (vagyis nem sajátos építmények) 2014-ben megkezdett kivitelezése során már elektronikus építési naplót kell vezetni.
A közeljövőben nem várható a minimális tervezési díjat meghatározó jogszabály
Az Országgyűlés egy, a Városliget-törvényben található rendelkezéssel eltörölte a Kormány részére adott azon felhatalmazást, amely alapján rendelet születhetett volna a tervezési díjak kiszámítási módjáról.
Hatályba léptek a napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteket érintő szigorúbb parkoló-létesítési előírások
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉK) 2014. január 13. napjától megszűnt a 100 m2 feletti árusító terület fölötti (minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után) parkolóhely létesítési kedvezmény. A szigorúbb előírások hatályba lépésével egyidejűleg meghatározták az árusítótér fogalmát is. Ez a fogalom azért lényeges, mert ez alapján határozható meg a parkolóhelyek száma. Az is kiderült, hogy milyen üzleteket kell a napi fogyasztási cikket értékesítő üzletnek minősíteni. A kereskedelmi törvény pontosítja azon üzletek körét, amelyekre a szigorúbb szabályokat alkalmazni kell.
Kényszertörlések rontják az építőipari statisztikát
Normál szintre esett vissza a cégmegszűnések száma az építőiparban a harmadik negyedévben. A szeptemberrel záruló három hónapban 1283 céget törölt a cégbíróság – ez lényegesen kevesebb, mint az előző negyedévi 1645, és nem haladja meg számottevően az évek óta megszokott szintet. Az adatokat közzétevő Opten szerint az építőiparban aligha javulnak tovább a cégstatisztikai mutatók.