Előfizetés
Kihirdették az egyes építésügyi és örökségvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabályt
A Magyar Közlöny 34. számában jelent meg az egyes építésügyi és örökségvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet. A jogszabály jelentős változásokat eredményez az építésügyi előírásokban, mivel összesen 16 darab építésügyi és örökségvédelmi tárgyú kormányrendelet esik át kisebb-nagyobb módosításokon.
FIGYELEM, az oldalon jelenleg kisebb informatikai karbantartási munkák folynak, ezért előfordulhat, hogy átmenetileg nem lehet elérni az előfizetési tartalmakat.
Az esetleges kellemetlenségért szíves elnézésüket kérjük!
Elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatról szóló megállapodásának bejelentése és nyilvántartása
Az 1/2014. (II. 6.) NMHH rendelet pontosította az elektronikus hírközlési építmények több szolgáltató által megvalósuló közös eszközhasználatára vonatkozó megállapodásának bejelentéséhez és nyilvántartásához kapcsolódó előírásokat.
Az utak mellett választási plakátok sem lehetnek. Mi számít az utak mellett reklámnak, reklámcélú berendezésnek?
A Kormány még 2011-ben szigorította a közutak közvetlen környezetében elhelyezhető reklámok szabályait. A 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet 2014. január 18-i hatályú módosításával pontosították a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések fogalmát, egyebek mellett a tilalmat kiterjesztették a választási plakátokra is. A fogalom azért érdekes, mivel azon eszközökre, berendezésekre lehet csak a jogszabályt alkalmazni, vagyis azokat nem lehet az utak mellett elhelyezni, amelyekre igaz az új meghatározás.
A Vártkert Bazár átadásának új határideje: 2014. augusztus 29.
A Kormány döntése értelmében módosult a Várkert Bazár rekonstrukciójának véghatárideje. A vonatkozó kormányhatározatok a Várbazár elnevezést használják.
A megrendelő vállalkozó kivitelező „adhatja-e” a felelős műszaki vezetőt az alvállalkozónak?
A tavalyi évben több alkalommal is változott, hogy a felelős műszaki vezető milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét. A Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) 2014. január 1-jétől a korábbiaktól eltérő módon szabályozza a kérdést: más feladatköre van a megbízási szerződéssel és más a tagként vagy munkaviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki ellenőröknek. Kiss Andor, a Szentendrei Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatal vezetője fogalmazta meg ezt úgy egy előadásában, hogy kialakult az elsőrangú és a másodrangú felelős műszaki vezetők köre.
A felelős műszaki vezetői szerződés új kötelező elemei
A Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) 2014. január 1-jétől már a felelős műszaki vezetői szerződés kötelező elemeit is meghatározza. Korábban kizárólag a Ptk. rendelkezéseit kellett alkalmazni, amelyektől el lehet térni. A Szakmagyakorlási rendelet kötelező, tehát az itt felsorolt elemeket mindenképpen tartalmaznia kell a felelős műszaki vezető megbízási szerződésének. A tájékoztató táblázatos formában összefoglalja a felelős műszaki vezető lehetséges jogviszonyait, és a kötelező foglalkoztatási formát is a hatályos előírásoknak megfelelően.
Mit tartalmazzon a műszaki ellenőri szerződés?
A műszaki ellenőri tevékenységre az építtető és az építési műszaki ellenőr megbízási szerződést köt egymással. A megbízási szerződésre 2013. december 31-ig csak a Kivitelezési kódex írt elő kötelező elemeket, de jelenleg már a Szakmagyakorlási rendeletben is találhatunk olyan elemeket, amelyek az érvényes megbízási szerződés megkötéséhez szükségek. A Kivitelezési kódex kiegészítése meghatározza azt is, hogy milyen időtartamra vonatkozzon a műszaki ellenőr megbízása (véleményem szerint pontatlanul).
Átmeneti időszak a továbbképzési kötelezettség teljesítésére. Az átmeneti időszak megszüntetése a cégek részére
A 522/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet egyidejűleg enyhített a szakmagyakorlók továbbképzési terhein, és szigorított a cégek működési feltételein.
Csak a vezető tervező lehet tervellenőr?
Egy évvel az után, hogy a tervellenőr feladatai eltűntek az építésügyi jogszabályokból, már ismét megtalálható az elnevezés. 2014. január 1-jétől (kizárólag?) a vezető tervezői címmel végezhető tevékenység lett a tervellenőrzés.
Új építésfelügyeleti bírság
A beruházáslebonyolító mint szakmagyakorlási tevékenység megszüntetésének következő lépése, hogy 2014. január 1-jétől az építésfelügyeleti bírságot nem lehet a beruházáslebonyolítóval szemben kiszabni. A jogszabály már meghatározza, hogy mennyi bírság szabható ki a beruházási információs tábla hiánya miatt.
Ki lehet beruházási tanácsadó?
A beruházáslebonyolító 2014. január 1-jétől kikerült a Kivitelezési kódexből, ezért a beruházási tanácsadó meghatározása is módosult. A jogszabály viszont a beruházáslebonyolítói feladatkör törlése során megfeledkezett arról, hogy a korábbi három feladatkör helyett már csak két feladatkör együttes ellátását jelenti a beruházási tanácsadó tisztsége.