Előfizetés
A vízügyi hatóság mint szakhatóság a földhivatal eljárásaiban
A földhivatal eljárásában szakhatóságként megjelenő területi vízügyi hatóság feladatköre már 2014. januárjában megjelent a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben, azonban nem pontosan. A Kormány a jelenlegi előírásokat 2014. február 25-i hatállyal léptette életbe.
Változott a településfejlesztési koncepció egyeztetési eljárásában résztvevő államigazgatási szervek hatásköre
A Kormány pontosította a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában résztvevő államigazgatási szervek hatáskörét a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, a vízvédelem és a természet- és tájvédelem szakterületeken. A földhivatal eljárásában szakhatóságként megjelenő területi vízügyi hatóság feladatköre is módosult.
A vízügyi hatóság szakhatóságkénti bevonásának esetei az Eljárási kódexben
A vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervezetrendszer átalakítására 2014. január 1-jével került sor. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekből létrejött, vízügyi hatásköröket ellátó hatóságok a vízügyi hatóságok lettek. Az átalakítások miatt több jogszabály pontosítása vált szükségessé. A módosítások egy részét a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet tartalmazza, amely majdnem két tucat kormányrendeletet érint. Talán a legfontosabb változás az Eljárási kódexben (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet ) történt, de egy másik tájékoztatónkban megemlítjük a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a földhivatalok eljárásáról szóló jogszabály (338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) módosítását is.
Ismét a Békés Megyei Építész Kamara látja el az illetékességébe tartozó kamarai közigazgatási feladatokat
A 19/2014. (III. 4.) BM rendelet alapján a Békés Megyei Építész Kamara közigazgatási feladatainak ellátására eljáró Hajdú-Bihar Építész Kamara kijelölése megszűnt, és a Békés megyében tevékenykedő szakmagyakorlók első fokú ügyeiket ismételten Békéscsabán intézhetik.
Nem fizetnek ügyfelei? A veszteségleírások egyszerűen megelőzhetőek!
Az építőiparban továbbra is rendkívül magas a felszámolások aránya, és ezzel a kifizetetlen számlák továbbra is fertőzik a szektort. Hogyan lehet ilyen feltételek között a piacon maradni és még nyereségesen is működni? A megoldás egyszerű: naprakész céginformációs tájékozódás az ajánlattételtől a számlázásig.
Hatósági eljárásokban (így az építésfelügyeleti eljárásokban is) eltérő elbírálást kell alkalmazni a kis- és középvállalkozásokkal szemben
A Kúria közigazgatási-munkaügyi jogegységi tanácsa a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának Vezetője által kezdeményezett jogegységi eljárásban azt vizsgálta, hogy a 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezéseit milyen hatósági ellenőrzések során kell alkalmazni, vagyis hogy mikor kell bírság helyett figyelmeztetést alkalmazni. Főként az építésfelügyeleti hatóságok részére javaslom, hogy ismerjék meg a 2/2013. KMJE jogegységi határozatot.
A tervpályázati eljárások elektronikus lefolytatásának szabályai
A Kormány döntése értelmében 2014. február 20. napját követően megkezdett tervpályázatokhoz az egyes pályaművek akár elektronikusan is benyújthatók. A tervpályázat elektronikus eljárásainak szabályait a 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet kiegészítésében találhatjuk meg.
Jelentősen módosultak a tervpályázati eljárás szabályai
A Kormány a tervpályázati eljárás szabályait is jelentősen módosította, azonban az új eljárási szabályok – amelyek közül kiemelést érdemel a szakmai titkár tisztségének megszüntetése és a bírálóbizottsági tagok létszámának új meghatározása – csak 2014. február 20-át követően hatályosak. A tervpályázaton résztvevők mindenképpen tanulmányozzák át a változásokat, mivel szinte nincs az eljárásnak olyan része, amely ne módosult volna. Az új előírásokat a 2014. február 20-át követően megkezdett tervpályázati eljárásokra kell alkalmazni [305/2011. (XII. 23.) Korm. rend. 27/A. § (2) bek.; 36/2014. (II. 19.) Korm. rend. 9. §]. Az Építésijog.hu Előfizetői által elérhető tanulmányunk 14 alpontban foglalja össze az új vagy módosított rendelkezéseket, illetve a 15. alpontban jelezzük az új Ptk. bevezetése miatti pontosításokat is.
Műemléket érintő tervpályázat esetében a központi építészeti-műszaki tervtanács is delegál tagot
A tervpályázati bírálóbizottság tagjainak kijelölésére vonatkozó szabályok 2014. január 19-ét követően változtak. A műemléket (is) érintő eljárások során a bírálóbizottságban a központi építészeti-műszaki tervtanács delegáltjának is részt kell vennie.
Bővült az előzetes régészeti dokumentációhoz kötött beruházások és az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek köre
A régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a szakértőkre vonatkozó előírások mellett számos más, a régészeti tevékenységet érintő jogszabályt is módosított. A régészeti bontómunka végzésének szabályai és az előzetes régészeti dokumentációhoz kötött beruházások listája is módosult. A Kormány módosította az örökségvédelmi engedély alapján végezhető tevékenységek meghatározását is, így például már állvány létesítéséhez is szükséges a hatóság engedélye.
Útépítés engedélyezéséhez megfelelő az előzetes régészeti dokumentáció is
A jogalkotó pontosította, hogy az utak építésének engedélyezése kapcsán a kulturális örökségvédelmi szempontok figyelembe vételéhez mit szükséges az építtetőnek becsatolnia az engedély iránti kérelemhez.
Nőtt az ideiglenesen védett épületekhez kapcsolódóan kiszabható bírság
A 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenység, és a régészeti tevékenységet érintő jogszabályok mellett (393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet) az ideiglenes védelem alatt álló védett értékekkel kapcsolatos örökségvédelmi bírság előírását is módosította, és magasabb bírsággal sújtható az, aki nyilvántartott régészeti lelőhelyekben okoz kárt.