Előfizetés
A felvonókra vonatkozó új jogszabály: a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet
A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet teljes körűen újraszabályozza a felvonók, a mozgólépcsők és mozgójárdák engedélyezését, felügyeletét, nyilvántartását, ellenőrzését, üzemeltetését, és a műszaki-biztonsági követelményeket. Az ellenőri jogosultság megszerzése és a felvonók létesítését, felülvizsgálatát végző cégek működési feltételei is módosultak. Az új jogszabály hatályba lépésével egyidejűleg (2014.06.05.) több kormányrendeletben érdemi változás történt.
Beruházási célterületté nyilvánítottak egy pécsi ingatlant
A 1158/2013. (III. 28.) Korm. határozat tizenkilenc pécsi ingatlant nyilvánított beruházási célterületté. Az ingatlanok listája 2014-ben további egy ingatlannal bővült.
Stabilizálódás jelei látszanak az építőiparban
Harmadik hónapja magas szinten áll, de legalább nem emelkedik a megszűnések száma az építőiparban. Jó hír, hogy ezen belül visszaesett azoknak a törléseknek a száma, amelyeket felszámolási eljárás eredményeként rendelt el a cégbíróság. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint tartós tendenciáról még korántsem beszélhetünk.
A devizahitelesek kilakoltatási moratóriuma jelenleg határozatlan időre szól
A 2014. évi új összetételű Országgyűlés első törvényével meghosszabbította a devizahitelesekre vonatkozó kilakoltatási moratóriumot. A kilakoltatási moratórium időtartama még nem ismert, mivel ez addig tart, ameddig nem fogadják el a devizahitelesek helyzetét rendező külön törvényt. Fontos tudni, hogy nem minden kilakoltatást akadályoz meg a parlament döntése, illetve hogy a pénzügyi lízingszerződés adósának sem kell tartania a lakás kiüríttetésétől.
Ki kaphat az Építési törvény szerinti korlátozási kártalanítást?
Az Alkotmánybíróság az Étv. 30. § (1) bekezdése szerinti korlátozási kártalanítás szabályait vizsgálta egy pénzügyi lízing szerződés kapcsán. A lízingbe vevő azzal kapcsolatosan kérte a taláros testület döntését, hogy a lízingbe vevő jogosult lehet-e ugyanolyan kártalanításra, mint a tulajdonos vagy a haszonélvező. Az alkotmányjogi panasz kapcsán az Alkotmánybíróság meghatározta azt a személyi kört – a tulajdonoson és a haszonélvezőn túl –, akik (amelyek) kártalanítást kérhetnek a helyi építésügyi előírások módosítása esetében.
Az elektronikus hírközlési építmények tekintetében csak 2014. október 1-jét követően kell elektronikus építési naplót vezetni
A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv környezeti célkitűzéseinek teljes körű átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet tartalmaz a témához nem kapcsolódó fontos előírást is. Az elektronikus hírközlési építmények nem érintik a vízpolitikát, de mégis ebben a kormányrendeletben pontosították ezen építményekre vonatkozó építési napló vezetésének előírásait.
Tovább tart a felszámolási és cégalapítási láz az építőiparban
Idén az első negyedévben 1562 cég szűnt meg az építőiparban Magyarországon, ez 33 százalékkal több, mint egy évvel korábban – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A megszűnések mögött legnagyobb számban még mindig a felszámolások állnak, de jellemző adat, hogy az első negyedévben már 1114 kényszertörlést indítottak a hatóságok, szemben az egy évvel korábbi 168-cal.
Módosult az e-napló készenlétbe helyezésének és vezetésének előírása
Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött és a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. tv. (Kbt.) hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kellett vezetni. A Kivitelezési kódex 2014. március 15-én hatályba lépett módosítása a naplóvezetés, a készenlétbe helyezés és annak megszüntetése tekintetében változásokat tartalmaz.
Módosultak a kivitelezési dokumentáció szabályai
A Kivitelezési kódex előírása alapján egyes építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek csak kivitelezési dokumentáció alapján végezhetőek. Kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az épület, építmény meghaladja a 300 m2 szintterület, három építményszinttel rendelkező, vagy 1000 m3 bruttó térfogatú. Ezen túlmenően tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt is kell készíteni a Kivitelezési kódexben meghatározott feltételek esetén. 2014. március 15-i hatállyal történő jogszabály módosítással ezek a feltételek megváltoztak.
Kalákában végzett munka esetében a felelős műszaki vezeti az építési naplót
2014. március 15-étől módosultak módosultak a vállalkozói kivitelezői tevékenységre nem jogosultak, de megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyek által folytatott kivitelezés szabályai.
Az eltakarásra kerülő szerkezetek (munkarészek) utólagos ellenőrzésének feltételei
A kivitelező és az építtető között örök vita, hogy az építtető ellenőrzési jogát mikor gyakorolhatja, és az építtető a már eltakart (beépített) munkarészeket, anyagokat megvizsgálhatja-e. Mivel az utólagos vizsgálat általában bontási munkákkal is jár, kérdés – ha az eltakart részeket egyáltalán ellenőrizheti az építtető –, hogy ennek költségeit ki viseli. A jogalkotó az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kivitelezési kódex) 2014. március 15-i hatállyal történő kiegészítésével ezekre a kérdésekre próbál választ adni. Egyben összhangot teremt a Kivitelezési kódex és a módosuló a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 2015. március 15-én hatályba lépett változásai között.
Változások a kivitelezési tevékenységre vonatkozó szabályokban
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kivitelezési kódex) szövegében is jelentős módosítások következtek be 2014. március 15-i hatállyal. Az új Ptk. bevezetése miatti pontosítások mellett az e-építési naplóval kapcsolatosa rendelkezések változtak.