Csökkent az építészeti-műszaki tervtanácsok hatásköre
A kulturális örökség védelmével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet – egyéb építésügyi jogszabályok mellett – érintette a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7) Korm. rendeletet is. A jogszabály a tervtanácsok működésében jelentős változásokat fog eredményezni.
Az építésügyi bírságrendelet műemlékeket érintő változásai
Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet is érintették a kulturális örökség védelmével összefüggő 2015. márciusi módosítások.
Kulturális örökség védelmével összefüggő módosítások az Eljárási kódexben
A kulturális örökség védelmével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet, több építésüggyel kapcsolatos jogszabályt módosított. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) is több változás történt, így például új bizonyíték lett a Forster Központ szakértői véleménye. Az eltérő értelmezés kizárása érdekében a Kormány pontosította a rendezett telek fogalmának alkalmazását is.
Megjelent a kormányhivatali rendszer átalakításáról szóló „salátarendelet”
Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény indokolása szerint a Kormány területi feladatai ellátása hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében került sor a fővárosi és megyei kormányhivatalok belső integrációjára. A kormányhivatalokban a szakigazgatási szervre és törzshivatalra történő felosztása megszűnt. A belső integráció mellett az egyes területi államigazgatási szervek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba olvadtak be 2015. április 1-jével. Fontos tudni, hogy a kormányrendelet a témát nem érintő építésügyi változásokat is tartalmaz, így például az Eljárási kódexet (a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet) érintően.
Eltörölték az automatikus cégbírósági bírságot a 2015. március 15-i határidőt elmulasztó bt-k, kk-t esetében
A közkereseti társaságok és a betéti társaságok létesítő okiratát 2015. március 15-ig kellett volna összhangba hozni az új Ptk. rendelkezéseivel, vagyis szükség szerint módosítani kellett azt. A 2015. évi II. törvény megszüntette a mulasztáshoz kapcsolódó automatikus bírságolás lehetőségét, így a bt-k, kkt-k is további időt kaptak arra, hogy a módosításokat átvezessék a társasági szerződéseikben.
Nem minden esetben kell 2015. március 5-től alkalmazni az új OTSZ-t
Az országos tűzvédelmi szabályzatról kiadott 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (a sokak által csak OTSZ-nek hívott szabályozás) 2015. március 5-ével hatályát veszti és helyébe az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet lép. Érdemes tudni, hogy vannak olyan esetek, amikor 2015. március 5-ét követően is alkalmazható a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet, illetve egyes előírások kötelezően csak hónapokkal később lépnek hatályba.
Engedély nélkül építhető építmények meghatározásának változásai
Az országos tűzvédelmi szabályzatról szóló 54/2014 (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) hatálybalépésével összefüggően több kormányrendelet módosításra került a 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelettel, többek között az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) is. Az Eljárási kódexben változott az engedély nélkül építhető építményeket felsoroló melléklet és a tűzvédelmi szakhatósági dokumentáció tartalmára vonatkozó előírások is.
A Tűzvédelmi Műszaki Bizottság dolgozza ki a tűzvédelmi műszaki irányelveket
Az országos tűzvédelmi szabályzatról kiadott 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet – a sokak által csak OTSZ-nek hívott szabályozás – 2015. március 5-ével hatályát veszti és helyébe az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet lép (új OTSZ). Az új OTSZ hatálybalépéséhez kapcsolódóan a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság létrehozásának, összetételének, feladatkörének és működésének részletes szabályairól szóló jogszabályt is alkalmazni kell. Az alábbi tájékoztatóból az is kiderül, hogy a tűzvédelmi műszaki irányelvektől el lehet-e térni.
Az új OTSZ hatálybalépésével módosuló kormányrendeletek
Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, amelyet a szakemberek OTSZ 5.0 elnevezéssel ismerhetnek) hatálybalépésével összefüggően kormányrendeleti szinten is szükségessé váltak módosítások. Az új OTSZ fogalmait, meghatározásait a 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet emelte át a vonatkozó jogszabályokba. Egyebek mellett a tűzvédelmi dokumentáció tartalma is átalakul az Eljárási kódexben (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet).
Az építésügyi hatóságokról vallanak építészek és ügyfelek
Tervezők, építtetők sok történetet mesélnek arról, hogy milyen horror eseteik voltak a hatóságokkal. Az ő hangjuk aztán időnként megalapoz egy-egy újabb reformrohamot, mely általában tovább ront az ügyintézés minőségén. De mi lehet az igazság? Mi történik valójában a hatóságoknál? Ezt szeretnénk kideríteni összevethető adatokkal. A hatósági kollégák már válaszoltak, most az ügyfeleket kérdezzük.
Tanulmány az építésügyi hatóságok működéséről készült felmérésről
A Szerző 2015 januárjában az építésügyi hatóságok ügyintézőinek bevonásával végzett felmérést. A kérdőív kitöltését az Építésijog.hu is kérte az érintettektől, és most a felmérés alapján készült tanulmányt is közzétesszük.
Építésügy területére vonatkozó kormányzati szándékok és az Építésijog.hu javaslatai
Az utóbbi években, évtizedekben szinte nem telt el úgy egy hónap, hogy az építésügyi jogszabályok ne változtak volna. A szakma hosszú ideje igényli, hogy egységes, ellentmondásmentes és – ami talán a legfontosabb – állandó szabályrendszer alapján történjen az építkezések engedélyezése, kivitelezése. Az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről szóló 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat 17 pontban határozza meg, hogy melyek azok a kiemelt kérdéskörök, amelyekkel az új építésügyi jogszabályrendszerben változásokra lehet számítani. Az egyes pontok kapcsán röviden azt is felvetjük, hogy az Építésijog.hu szerzői milyen változásokat, intézkedéseket javasolnak.

Előfizetés
