Hogyan értelmezi a BÉK a tervező egyszerű bejelentéshez kapcsolódó felelősségét, feladatait?

A Budapesti Építész Kamara (BÉK) Szakmafelügyelet 2016. január 27. napján kelt és február 3-án frissített tájékoztatója részletesen foglalkozik az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó tervezői felelősség, illetve az egyszerű bejelentési dokumentáció egyes pontjainak értelmezéséről. A BÉK szerint akár etikai vétséget is elkövethet az a tervező, aki - a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltakon túlmenően - nem veszi figyelembe a tájékoztató ajánlásait.

Építési munkaterület igazolt visszaadása nélkül nem vehető használatba az épület

2016. január 1. napjától a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) már szigorúbban szabályozza a megvalósulási dokumentáció készítésének eseteit, továbbá már a használatbavétel előtt szükséges az épület energetikai megfelelőségének igazolása. A használatbavételi engedélyre vonatkozó előírásokat a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet is szigorította, ugyancsak 2016. január 1-jei hatállyal. Van olyan előírás is, amelyet a Kormány még a hatályba lépése előtt módosított.

Eljárási kódex 2016. január 1. napjától hatályos változásai

2016. január 1. napjával hatályba lépett a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet, amely ismét új rendszert hozott az építésügyi igazgatásban. Az építésügyben folyamatosan átalakuló szemléletváltás, a közigazgatási hatósági eljárások újraszabása szükségessé tette, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) is módosuljon. A jogszabály még a 2015. szeptemberi változások egy részét is felülírta, még a hatályba lépésük előtt. Például pontosították a fennmaradási engedély iránti kérelem mellékletét, és bővült az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek köre is.

Az egyszerű bejelentés alapján épített lakóépület ellenőrzése az építésfelügyeleti hatóság feladata

Az új, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek építésére vonatkozóan az egyszerű bejelentést az építésügyi hatósághoz kell megtenni. A lakóépület kivitelezésének ellenőrzése azonban az építésfelügyeleti hatóság feladata.

A bejelentéstől eltérő kivitelezés miatt is építésügyi bírságot kell fizetni

A lakóépületek egyszerű bejelentésének bevezetése nemcsak puszta tényközlésként került meghatározásra a hatóság felé, hanem kötött tartalommal bíró, jogokat és kötelezettségeket is keletkeztető jogi aktusként. Ennek alapján bár engedélyt a kormányrendeletben nevesített lakóépületekre nem kell kérni az előzetes bejelentés elengedhetetlen feltétele a jog gyakorlásának és az építés módosításának is. A bejelentés nélkül, vagy attól eltérően magvalósított épület szabálytalannak minősül, és így, ha a feltételei fennállnak, fennmaradási engedélyezési eljárás alá vonható. Alapesetben pedig a fennmaradási engedély elválaszthatatlan eleme az építésügyi bírság.

Építési napló vezetése nélküli kivitelezés miatt építésügyi bírság (is) kiszabható

A jogszabályok nem egyértelműen határozták meg, hogy az építési napló vezetési kötelezettség elmulasztása miatt megállapítható-e építésügyi bírság. A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet az építésügyi bírság szabályait is kiegészítette, és 2016. január 1. napját követően már az építésügyi hatóság is szankcionálhatja az építési napló nélküli kivitelezést.

A Magyar Építész Kamara elnökségének közleménye - 2016. január 8.

A 2015. évi CCXII. törvény és az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületek kapcsán a Magyar Építész Kamara elnöksége 2016. január 8. napján egy újabb közleményt adott ki. A MÉK elnöksége szerint a 2015. évi CCXII. törvény, valamint a 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján fennálló jelenlegi szabályozási rendszer nem elfogadható.

Egyszerű bejelentése esetén is vezetni kell az elektronikus építési naplót

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza a Kivitelezési kódex kiegészítését annak érdekében, hogy az egyszerű bejelentés mellett kivitelezett lakóépületek esetében is vezessék az építési naplót.

Mégis megkövetelhetők a HÉSZ rendelkezései?

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet több építésügyi kormányrendeletet is módosított. Az Eljárási kódex módosításának olyan értelmezése is lehet, hogy az építésfelügyelet a HÉSZ előírásait - az Étv. 13. § (2) bekezdése ellenére - maradéktalanul betartathatja.

300 négyzetméter hasznos összes alapterületű új lakóépület építésének egyszerű bejelentése

Az Országgyűlés – egyebek mellett az új lakások áfa csökkentése mellett – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény kiegészítésével egy új eljárási kategóriát is bevezetett: az egyszerű bejelentést. Az egyszerű bejelentés tartalmi követelményeit és az eljárási szabályokat a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet határozza meg, amely a Magyar Közlöny 206. számában jelent meg.

Bürokráciacsökkentés miatti „salátarendelet”. Itt az Eljárási kódex újabb módosítása

Az Országgyűlés által meghatározott általános bürokráciacsökkentésről szóló törvény után 2015. december 28-án megjelent a további részleteket tartalmazó kormányrendelet. A 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet tipikus „saláta”: a több mint száz oldalas és 27 mellékletet is tartalmazó jogszabály több mint 150 kormányrendeletet érint. Az építésügyet leginkább érintő és módosított jogszabályok egyebek mellett a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet és a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet.

Elhalasztották: az e-per kötelező alkalmazásának új határideje 2016. július 1.

Úgy tűnt, hogy az Országgyűlés 2015. november 17-én véglegesen döntött arról, hogy a 2016. január 1-ét követően beadott keresetek esetében már kötelező lesz az elektronikus eljárás. Ennek megfelelően a gazdasági társaságok és a jogi képviselővel eljáró felek már csak elektronikusan kezdeményezhettek polgári peres eljárást, illetve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti pereket. Az ügyvédek – és talán egy kicsit a bíróságok is – fellélegezhetnek: 2016. június 30-ig csak a felek saját döntése alapján kell az e-per rendelkezéseit alkalmazni.