Előfizetés
2016. január 1. napjától (vagy július 1-től) a polgári és közigazgatási perekben is kötelező lesz az elektronikus eljárás
Bár az ügyvédek – és talán a bíróságok is – reménykednek a halasztásban, az Országgyűlés 2015. november 17-én elfogadta a 2015. évi CLXXX. törvényt, amely alapján a 2016. január 1-ét követően beadott keresetek esetében már kötelező lesz az elektronikus eljárás. A gazdasági társaságok és a jogi képviselővel eljáró felek jövőre már csak elektronikusan kezdeményezhetnek polgári peres eljárást. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben is az elektronikus út válik kötelezővé, természetesen a hatóságok részére is.
Bürokráciacsökkentés az Építési törvényben. Csökkenő ügyintézési határidők
A Kormány általános bürokráciacsökkentést kíván végrehajtani a közigazgatásban, amely természetesen az építésügyi közigazgatási eljárásokat is érinti. A bürokráciacsökkentés egyik első lépéseként az Építési törvénybe (Étv.) iktattak be módosításokat (amelyeket a későbbiek során még számos változás fog követni). A tájékoztató összehasonlító táblázat formájában tartalmazza az építésügyi hatósági eljárás jelenlegi és a 2016. január 1. napjától alkalmazandó ügyintézési határidőket.
A területi tervtanács világörökségi területekkel kapcsolatos feladatköre
A világörökségi területekre vonatkozó törvény (2011. évi LXXVII. törvény) és a végrehajtási rendeletek felülvizsgálata után a Kormány 279/2015. (IX. 22.) Korm. rendeletével nagyobb módosítást hajtott végre az ágazati jogszabályokban, melynek egyik fontos eleme, hogy jogszabályi enyhítést tartalmaz a világörökségi várományos területekkel kapcsolatban. A felülvizsgálat ugyanakkor a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletre is kiterjedt és a módosító kormányrendelet itt is változtatásokat léptetett hatályba.
Zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonása
Az Ingatlan-nyilvántartási törvény (Inytv.) 2015. májusi kiegészítése tette lehetővé, hogy a zártkertek tulajdonosai egyszerűsített eljárásban kezdeményezhessék az ingatlan művelés alóli kivonását. Az erre irányuló kérelmek 2015. november 30. napjától már beadhatók, mivel kihirdették az egyszerűsített eljárás részletszabályait tartalmazó miniszteri rendeletet. A zártkerti tulajdonosok 2016. december végéig élhetnek ezzel a kedvezményes lehetőséggel.
A gyorsút útkategória kialakításának feltételei
A Kormány döntött a gyorsútnak, mint a gyorsforgalmi hálózati útosztályba tartozó új útkategóriának a bevezetéséről. A meglévő úthálózati elemek átsorolását a nemzeti fejlesztési miniszternek 2015. december 31. napjáig el kell végeznie, amelynek érdekében szükséges gondoskodni a „gyorsút” jogi- és műszaki szabályozási környezetének kialakításáról is. A gyorsút jogi feltételeinek megteremtése érdekében a nemzeti fejlesztési miniszter 2015. november 10-én benyújtott egy törvényjavaslatot.
Felvonók üzemeltetésének és létesítésének új szabályai
Mint korábban ismertettük az építésügyben több jogszabály módosítás lépett hatályba, melyek a kötelező Európai Uniós tagságból származó kötelezettségeken túl a hatósági engedélyezési eljárások egyszerűsítésére is irányult. A módosítás nem kerülhette el a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Felvonó eljárási kódex) sem, melyben a kisebb pontosítások mellett új eljárási formát is hatályba léptetett a módosító 280/2015 (IX. 22.) Korm. rendelet. Az üzemeltetőknek, illetve a lifteket karbantartó, felülvizsgáló cégeknek új feladatokkal és a felelősségük változásával kell megismerkedniük.
Az építési törvény tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben érvényesülő előírásai
Az Országgyűlés a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggően több törvény módosításáról is döntött. A 2015. évi CXL. törvény – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és a környezetvédelmi törvény mellett – összesen tíz jogszabályban rögzített speciális rendelkezéseket a tömeges bevándorlás esetére. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény is kiegészült, azzal a céllal, hogy a Kormány egyedileg, az általános előírásoktól függetlenül hozhasson döntést a nemzetbiztonsági szempontból nélkülözhetetlen beruházások megvalósításáról.
A településrendezési szerződés megkötésének határideje: 30 nap
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény határozza meg, hogy a települési önkormányzatok és a beruházók milyen jogi keretek között tudnak együttműködni az adott beruházáshoz szükséges feltételek megteremtésében. A beruházó fejlesztési céljáról születő képviselő-testületi döntésnek, illetve a településrendezési szerződés megkötésének eddig nem volt jogszabályi határideje, ezt pótolta a 2015. évi CXXXVIII. törvény.
Már közel 400 db kérelmet nyújtottak be a TSZSZ-hez
Már több, mint egy éve működik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), melynek létrehozását az építőiparban tapasztalható, egyes becslések szerint több százmilliárd forint nagyságrendű ki nem fizetett tartozás kezelése, rendezése tette szükségessé.
Gázkazánok és vízmelegítők környezettudatos tervezésére vonatkozó rendeletek
Az Európai Unió rendeletei (813/2013/EU rendelet, 814/2013/EU rendelet) a környezettudatosság jegyében az eddigieknél szigorúbb előírásokat határozott meg a vízmelegítők és melegvíztároló tartályok, valamint a helyiségfűtő berendezések és kombinált fűtőberendezések tervezésére. Egészen pontosan ez azt jelenti, hogy a rendeletben megadott határnap után az EU tagállamok területén már csak olyan berendezések kerülhetnek forgalomba, illetve üzembe helyezésre, amelyek megfelelnek a rendeletben előírt szigorúbb feltételeknek.
Új előírások az építési engedély hatályának meghosszabbítására
A Kormány - az energiahatékonyságot célzó rendelkezések mellett - a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) az építési engedély hatályának meghosszabbítására vonatkozó eljárásában is módosításokat hajtott végre. A változások valószínűleg az Eljárási kódex hatályba lépését követően leszűrt gyakorlati tapasztalatok miatt volt szükség. Az egyik legjelentősebb módosítás, hogy 2016. január 1. napjától az építési engedély hatályát már két alkalommal lehet meghosszabbítani. Jelen összeállításban gyakorlati példákon mutatjuk be, hogy mi az új szabályozás jelentősége.
A használatbavételi engedély kiadásának feltétele lehet a megvalósulási dokumentáció
Gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy ma az építkezések csekély száma az, amely teljesen a záradékolt és engedélyezett terveknek megfelelően történik. Az építésügyi hatóságok a legtöbb esetben különböző mértékű és fajsúlyú eltéréseket tapasztalnak a hatósági eljárások során. Ezért is lényeges változás, hogy 2016. január 1. napjától a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) már szigorúbban szabályozza a megvalósulási dokumentáció készítésének eseteit.