Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata elfogadta a településkép-védelmi adót
Sajátos megoldást választott Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata arra, hogy a 2016. január 1. napjától hatályos Építési törvény rendelkezéseivel szemben megpróbálja a településkép védelmének szempontjait érvényesíteni. A településkép-védelmi adóról szóló önkormányzati rendelet a III. kerület honlapján már megtalálható, de csak 2016. április 1. napjától kell alkalmazni. A médai a januári tervezetet giccsadóként mutatta be, és ez a meghatározás a képviselő-testületi előterjesztésben változatlanul megtalálható.
Kft-k törzstőkeemelésének új határideje: 2017. március 15.
Egy 2016. március 10-én kihirdetett törvény további egy évet biztosít a társaságoknak a törzstőkeemelésre. A módosítást megelőzően a határidő 2016. március 15. napja volt.
Parkolóhelyek kialakításának új OTÉK előírásai
Az elektromos gépjárművek használatához szükséges fejlesztések biztosítását, és az allergén pollent termelő fák „kitiltását” rögzíti az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet (OTÉK) 2016. március 10. napjától hatályos módosítása.
A helyi építési szabályzatok fontosabb elemeit újra figyelembe kell venni.
A 2016. évi XXXVI. törvény kihirdetésével 2016. május 13. napjától hatályos az Építési törvény módosítása, mely többek között, az egyszerű bejelentésre vonatkozóan tartalmaz fontos, új előírásokat. A törvénymódosítás célja a korábbi jogszabályi hiányosságok pótlása és korábban a törvény újszerű rendelkezéseivel kapcsolatban felmerült kérdések rendezése, vagyis az építésügyben forradalmi változásokat hozó egyszerű bejelentéshez kapcsolódó jogszabálycsomag „gyermekbetegségeit” hivatott elsőként javítani.
Lehetséges válasz a HÉSZ figyelmen kívül hagyására: giccsadó
A 2015. december 16-án kihirdetett Építési törvény módosítás óta több települési önkormányzat is azon gondolkodik, hogy milyen módon biztosítsa, hogy az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületek megfeleljenek a helyi építési szabályzat valamennyi előírásának. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata egy speciális települési adó bevezetésére vonatkozó rendeletet készített elő. A vonatkozó tervezet jelenlegi szövege számos kérdést vet fel, amelyeket igyekszem az alábbiakban körüljárni.
Hogyan értelmezi a BÉK a tervező egyszerű bejelentéshez kapcsolódó felelősségét, feladatait?
A Budapesti Építész Kamara (BÉK) Szakmafelügyelet 2016. január 27. napján kelt és február 3-án frissített tájékoztatója részletesen foglalkozik az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó tervezői felelősség, illetve az egyszerű bejelentési dokumentáció egyes pontjainak értelmezéséről. A BÉK szerint akár etikai vétséget is elkövethet az a tervező, aki - a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltakon túlmenően - nem veszi figyelembe a tájékoztató ajánlásait.
Építési munkaterület igazolt visszaadása nélkül nem vehető használatba az épület
2016. január 1. napjától a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) már szigorúbban szabályozza a megvalósulási dokumentáció készítésének eseteit, továbbá már a használatbavétel előtt szükséges az épület energetikai megfelelőségének igazolása. A használatbavételi engedélyre vonatkozó előírásokat a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet is szigorította, ugyancsak 2016. január 1-jei hatállyal. Van olyan előírás is, amelyet a Kormány még a hatályba lépése előtt módosított.
Eljárási kódex 2016. január 1. napjától hatályos változásai
2016. január 1. napjával hatályba lépett a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet, amely ismét új rendszert hozott az építésügyi igazgatásban. Az építésügyben folyamatosan átalakuló szemléletváltás, a közigazgatási hatósági eljárások újraszabása szükségessé tette, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) is módosuljon. A jogszabály még a 2015. szeptemberi változások egy részét is felülírta, még a hatályba lépésük előtt. Például pontosították a fennmaradási engedély iránti kérelem mellékletét, és bővült az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek köre is.
Az egyszerű bejelentés alapján épített lakóépület ellenőrzése az építésfelügyeleti hatóság feladata
Az új, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek építésére vonatkozóan az egyszerű bejelentést az építésügyi hatósághoz kell megtenni. A lakóépület kivitelezésének ellenőrzése azonban az építésfelügyeleti hatóság feladata.
A bejelentéstől eltérő kivitelezés miatt is építésügyi bírságot kell fizetni
A lakóépületek egyszerű bejelentésének bevezetése nemcsak puszta tényközlésként került meghatározásra a hatóság felé, hanem kötött tartalommal bíró, jogokat és kötelezettségeket is keletkeztető jogi aktusként. Ennek alapján bár engedélyt a kormányrendeletben nevesített lakóépületekre nem kell kérni az előzetes bejelentés elengedhetetlen feltétele a jog gyakorlásának és az építés módosításának is. A bejelentés nélkül, vagy attól eltérően magvalósított épület szabálytalannak minősül, és így, ha a feltételei fennállnak, fennmaradási engedélyezési eljárás alá vonható. Alapesetben pedig a fennmaradási engedély elválaszthatatlan eleme az építésügyi bírság.
Építési napló vezetése nélküli kivitelezés miatt építésügyi bírság (is) kiszabható
A jogszabályok nem egyértelműen határozták meg, hogy az építési napló vezetési kötelezettség elmulasztása miatt megállapítható-e építésügyi bírság. A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet az építésügyi bírság szabályait is kiegészítette, és 2016. január 1. napját követően már az építésügyi hatóság is szankcionálhatja az építési napló nélküli kivitelezést.
A Magyar Építész Kamara elnökségének közleménye - 2016. január 8.