Előfizetés
A Kivitelezési kódex 2016. június 14-i változásai a „salátarendelet” alapján
A 2016. május 13. napjától hatályos Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet” a Kivitelezési kódexben is kisebb-nagyobb változásokat hozott. Az Étv. felhatalmazása alapján 2016. június 14-i hatállyal megfogalmazásra került, hogy mikor és milyen kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely esetekben kell építési naplót vezetni. A „kaláka” építés fogalma is szabályozott lett. Maradt viszont nyitott kérdés is: van-e még felelős műszaki vezetői nyilatkozat?
Van-e még felelős műszaki vezetői nyilatkozat?
Az Építési törvény hez kapcsolódó „salátarendelet” a felelő műszaki vezetői nyilatkozat szabályozását is érintette. A Kivitelezési kódex 14. §-a szól(t) a felelős műszaki vezetői nyilatkozatról. Érdemes végignézni, hogyan változott ez az elmúlt közel 7 évben.
A Településképi törvény miatt módosuló Étv. és fontos átmeneti rendelkezések
A Településképi törvény (2016. évi LXXIV. törvény) hatályba lépésével módosításra kerül az Étv. is. A módosítás indoka, hogy az új törvénybe integrált településképi előírások és eszközök ne két helyen legyenek szabályozva. A jogalkotó a településképi szempontokat, szabályokat kvázi kiemelte az Építési törvényből és teljesen új törvénybe foglalta össze egységesen, egyben az Étv.-ben is átvezetésre kerültek visszautalások az új törvényre. Ezzel egy új településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményt is hatályba lépett.
Július 23-ától hatályos a településkép védelméről szóló törvény
Az építésügyi rendszer és eljárások reformjai között a Kormány korábban már ígértet tett arra, hogy új jogszabálycsomag fog megszületni a településkép védelmének biztosítására, mellyel az egyes települések hatással lehetnek az épített környezet alakítására a saját közigazgatási határaikon belül. Az egyszerű bejelentés sajátos jogintézményének hatályba lépésével ez a települések részéről határozott igényként is felmerült, melynek első lépéseként az Országgyűlés elfogadta a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (Településképi törvény).
Bírósági ügyekben 2016. július 1. napjától kötelező e-perhez kapcsolódó nyomtatványok
A birsag.hu oldalon található tájékoztató szerint az elektronikus kapcsolattartás keretében megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseinek megfelelő kialakítással 2016. július 1. napjától a polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási peres eljárásokban, valamint a csőd- és felszámolási eljárásokban, továbbá a civil szervezetek nyilvántartási eljárásaiban alkalmazott nyomtatványok frissítésre kerültek.
Egyszerű bejelentés - tájékoztatók építtetők, tervezők részére
A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelete alapján az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése 2016. július 1. napjától az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a 2016. január 1-jétől ismert egyszerű bejelentés megszűnt, és az építésügyi hatósághoz külön már nem kell beadni az egyszerű bejelentési dokumentációt (se a kivitelezési dokumentációt). A Miniszterelnökség és a Lechner Tudásközpont is közzétett az egyszerű bejelentésre vonatkozó tájékoztatót.
Megszűnt a bontás tudomásulvételének eljárása
Az intenzív építésügyi reform az Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendeletben” is tartogatott meglepetésszerű újításokat. A módosító kormányrendelet hatályon kívül helyezte a bontás tudomásulvételének eljárását, és így az eljáráshoz közvetve, közvetlenül kapcsolódó rendelkezések is kihúzásra kerültek az Eljárási kódexből. Ez nem jelenti azt, hogy minden szabadon elbontható. Az építésfelügyeleti hatóság feladatai is változtak.
A 2016. júniusi „salátarendelet” módosításai az Eljárási kódexben
Az egyszerű bejelentés építésügybe történő bevezetésekor már szinte tudni lehetett, hogy az egyéb vonatkozó építésügyi előírások, jogszabályok ismét komolyabb változásoknak néznek elébe. A indok egészen „egyszerűen” az egyszerű bejelentés kapcsán felmerülő jogharmonizáció megteremtése a különböző rendeletek között. Az Eljárási kódexben is jelentős változások következtek be.
Július 1. napjától új jogszabály alapján történik az egyszerű bejelentés
A 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezései értelmében a 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek építése egyszerű bejelentés alapján történhet 2016. január 1. napjától. A jogszabályalkotó felismerte a jogszabálycsomag hiányosságait és a januári változások óta dolgozott azok korrigálásán és pontosításán. 2016. július 1. napjától új szabályrendszer lép életbe.
Hogyan történik az egyszerű bejelentés 2016. június 14. és 30. napja között?
2016. július 1-étől új kormányrendelet tartalmazza az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírásokat, úgy, hogy azzal a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet egyben hatályát is veszíti. Az új előírások hatálybalépéséig azonban marad a régi jogszabály, és abban néhány fontos módosítás történt, létrehozva ezzel egy átmeneti időszakot. A június 14. és 30. napjai közötti egyszerű bejelentésekre ezeket az átmeneti szabályokat kell alkalmazni.
MÉK és MMK együttes szabályzat az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek kapcsán
A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséhez kapcsolódóan az alábbiakban elérhető a MÉK és a MMK által megalkott, a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeit és a tervezői művezetés részletes szabályait tartalmazó szabályzata.
Erre várt az építési szakma: itt az Építési törvényhez kapcsolódó "salátarendelet"
A 2016. évi XXXVI. törvény elfogadását követően az építésügy szereplői rendszeresen kattinthattak a Magyar Közlöny oldalára, mivel az Étv. módosítását egy jelentős mennyiségű, kormányrendeleteket érintő változásnak is követnie kellett. A Magyar Közlöny 2016. június 13-i számában jelent meg az egyes építésüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, amely szinte az összes fontosabb építésügyi jogszabályt érinti.